Technology

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben specifikusan it-fejlesztési célokat fogalmaz meg a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, elsõsorban a modern üzleti környezet megerõsítésének céljából. Szintén specifikusan információtechnológiai tartalmú az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programja, amelynek kiemelt célja az e-közigazgatás megteremtése. Ezeken kívül közvetve még számos operatív programban – így a regionális operatív programban – szerepel az információs társadalom céljainak megvalósítását ösztönzõ fejlesztés.

Petrányi Dóra: Divatos szó lett a konvergencia. Mi hiányzik még a magyar piacon az integrált szolgáltatások közül?

Nagyon sok integrált szolgáltatás hiányzik, köztük a legfontosabbnak az online pénzügyi szolgáltatásokat érzem.

Mundruczó Kornél: Az informatika világa folyamatosan gyorsul. És mi van az élettel?

Két gyermek anyjaként semmiképpen sem panaszkodhatom a lassú tempóra, de számomra ők a legteljesebb kikapcsolódás.

Péterfy Bori: Orson Welles egy riportfilmben úgy nyilatkozott, hogy élete 2 százalékát töltötte filmkészítéssel, a többi küszködés volt. Ön ezt hogyan éli meg?

A filmkészítés mindig küszködéssel jár, de ezek hasznos küszködések, élettapasztalatot adnak az embernek.

Azok a kisebb cégek életképesek, amelyek a szakmai, innovatív területeken letesznek valamit az asztalra, illetve amelyek olyan prompt-igényeket elégítenek ki, amelyekre az adott pillanatban nincs megoldás a hazai piacon. Mi ebbõl az aspektusból közelítjük meg a kérdéseket. A beszállító multik ugyanolyan ügyfeleink, mint a végfelhasználók, tehát igyekszünk minden irányban jó kapcsolatokat fenntartani. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy tévedjünk, hogy egy projekt elbukjon.

A Magyar Telekom-csoport rendkívül széles informatikai portfólióval rendelkezik, amelynek irányítása óriási kihívás és lehetõség is egyben. A belsõ rendszerek folyamatos frissítése és a leányvállalatokkal való összehangolása egy sor új lehetõséget teremt ügyfeleinknek, és ezek már jól érzékelhetõek a boltjainkban is. A harmonizáció egyben a piaci igények függvénye is, hiszen ott érdemes összehangolni, ahol ügyfeleink vagy hatékonyságunk növelése azt megköveteli: ezért ez mindenképpen folyamatos feladat számunkra.

Such György: Művészeti-kulturális alkotásnak tekinti-e könnyűzenei szerepvállalását vagy csak szórakozásnak a színpadi fellépések között?

Teljes mértékben művészi vállalkozásnak tekintem, különben nem is csinálnám; szerencsémre a munkám egyben szórakozás is a számomra.

Németh Szabolcs: Milyennek látja a mai magyar vendéglátás helyzetét?

Sokan azt hiszik, hogy a vendéglátásba a legegyszerűbb befektetni, nem kell hozzá különösebb szakértelem. Ennek köszönhető, hogy elég sok étterem és szálloda nyílik minden évben. Arról kevesebb szó esik, hogy a hozzáértés hiánya vagy finanszírozási gondok miatt be is zárnak vendéglőket. A hazai vendéglátás egyébként meglehetősen centralizált; a gazdaságilag igazán jó vendéglátóhelyek Budapesten, azon belül is főként az V. és a VI. kerületben vannak. Sajnálatos, hogy hiányoznak a hálózatok. A vállalkozók általában egy, legfeljebb két egységben gondolkoznak, pedig a vendégek értékelnék, ha az országot járva mindenütt az ismerős hellyel, a megszokott minőséggel találkoznának.

Stefan Tsvetkov: Mennyire lesz európai a magyar távközlés-szabályozás? Nem félő, hogy egyre inkább a nagyok határozzák meg a piacot?

A távközlési szolgáltatások problémái univerzálisak: a vezetékes hangszolgáltatás piaca – a mobil és a VoIP térnyerésének köszönhetően – zsugorodik, és az új generációs hálózatok kiépítése sem halogatható, habár rendkívül költséges beruházás.

A szabályozás alapvető feladata a piaci verseny feltételeinek megteremtése, mivel egyedül a piaci verseny biztosíthat a felhasználók számára jó minőségű, kedvező árú szolgáltatásokat.

Bízom benne, hogy Magyarország a távközlési piac szabályozásának terén azokat a nyugat-európai példákat követi majd, amelyek az alternatív távközlési szolgáltatók működését hathatósan támogatják, ezzel biztosítja a piaci verseny feltételeit.

Már csak azért is optimistán látom a jövőt, mert Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke 2008-ban az európai hírközlési hatóságokat tömörítő ERG/IRG szervezetek elnöke lesz.

Ladics László: Milyen üzleti lehetőségeket lát egy menza és kávézó üzemeltetésében?

Megítélésem szerint a gyorsétkeztető vendéglátásnak van igazán jövője. Húsz éve dolgozom a vendéglátóiparban, és azt tapasztalom, hogy elsősorban nem az à la carte típusú, hanem a fast food jellegű vendéglátás fejlődik. Az emberek többsége gyors kiszolgálásra vágyik, és stabil ár/érték arányú helyeket keres. Mi ezt a gyakorlatot követjük, Szombathely után rövidesen Budapesten is.