Korunk jelensége, a globalizáció lényegében minden vállalkozás életében alapvetõ környezeti tényezõként jelenik meg. Csakúgy, mint a vállalatok tevékenységét meghatározó vezetõi hibák.
A nagyobb európai vállalatok csaknem felének nincs e-learning-stratégiája, s a képzésbe fektetett tõke átlagban nem haladja meg az összbevétel 0,05 százalékát.
A magyarországi cégek több mint háromnegyede stratégiai eszköznek tekinti a tudást, ám csak mintegy harmaduk rendelkezik ténylegesen átfogó tudásmenedzsment-stratégiával. Még kisebb azoknak a társaságoknak az aránya, amelyek alkalmaznak valamilyen konkrét tudásmenedzsment-programot.
Becslések szerint hazánkban nagyjából háromszázezer munkavállaló használ számítógépet napi munkájához, mégis kevés munkáltató tudja, hogy januártól köteles kifizetni a védõszemüveg költségét. Értékhatártól függetlenül.
Egy nonstop üzemű országos kiskereskedelmi áruházláncnál nem egyszerű dolog létrehozni és üzemeltetni egy már a feladatok bonyolultságánál fogva is sokrétű informatikai rendszert. Az már csak hab a tortán, hogy bizonyos folyamatokból eltűnt a papír.
Az már nem kérdés, hogy a mobiltechnológiák megjelennek-e a vállalatoknál – a válasz egyértelmû igen. Az viszont már korántsem mindegy, hogy ezt miképpen teszik.
Bár, interaktivitása révén, a digitális televízió jó eszköznek látszik e-kormányzati szolgáltatások igénybe vételére, a digitális televíziózás kaotikus helyzete miatt egyelőre késik a konvergencia.
Több szoftvergyártó is kínál a vezetéknélküli világ felügyeletére is alkalmas megoldásokat.
Bejegyzést – blogot – készíteni és feltenni a webre nemcsak vezetékes, asztali PC mellől lehet, hanem mobileszközzel is. A mobilbloggingnak – rövidebben a mobloggingnak – még üzleti haszna is lehet.
Európa 28 országában tavaly 350 milliárd dollárt költöttek hardverre, szoftverre és IT-szolgáltatásokra. Az ágazat csaknem 8 millió embert foglalkoztatott, ennek fele a szoftveriparban dolgozott. Informatikai tevékenységbõl közel 300 milliárd dollár adóbevételük származott az országoknak.
Korunk jelensége, a globalizáció lényegében minden vállalkozás életében alapvetõ környezeti tényezõként jelenik meg. Csakúgy, mint a vállalatok tevékenységét meghatározó vezetõi hibák.
A nagyobb európai vállalatok csaknem felének nincs e-learning-stratégiája, s a képzésbe fektetett tõke átlagban nem haladja meg az összbevétel 0,05 százalékát.
A magyarországi cégek több mint háromnegyede stratégiai eszköznek tekinti a tudást, ám csak mintegy harmaduk rendelkezik ténylegesen átfogó tudásmenedzsment-stratégiával. Még kisebb azoknak a társaságoknak az aránya, amelyek alkalmaznak valamilyen konkrét tudásmenedzsment-programot.
Becslések szerint hazánkban nagyjából háromszázezer munkavállaló használ számítógépet napi munkájához, mégis kevés munkáltató tudja, hogy januártól köteles kifizetni a védõszemüveg költségét. Értékhatártól függetlenül.
Egy nonstop üzemű országos kiskereskedelmi áruházláncnál nem egyszerű dolog létrehozni és üzemeltetni egy már a feladatok bonyolultságánál fogva is sokrétű informatikai rendszert. Az már csak hab a tortán, hogy bizonyos folyamatokból eltűnt a papír.
Az már nem kérdés, hogy a mobiltechnológiák megjelennek-e a vállalatoknál – a válasz egyértelmû igen. Az viszont már korántsem mindegy, hogy ezt miképpen teszik.
Bár, interaktivitása révén, a digitális televízió jó eszköznek látszik e-kormányzati szolgáltatások igénybe vételére, a digitális televíziózás kaotikus helyzete miatt egyelőre késik a konvergencia.
Több szoftvergyártó is kínál a vezetéknélküli világ felügyeletére is alkalmas megoldásokat.
Bejegyzést – blogot – készíteni és feltenni a webre nemcsak vezetékes, asztali PC mellől lehet, hanem mobileszközzel is. A mobilbloggingnak – rövidebben a mobloggingnak – még üzleti haszna is lehet.
Európa 28 országában tavaly 350 milliárd dollárt költöttek hardverre, szoftverre és IT-szolgáltatásokra. Az ágazat csaknem 8 millió embert foglalkoztatott, ennek fele a szoftveriparban dolgozott. Informatikai tevékenységbõl közel 300 milliárd dollár adóbevételük származott az országoknak.
