Vírusok az internet születése óta léteznek, s létezni fognak, egészen addig, míg egyetlen nyilvános hálózat is fennáll. A szervezetek a jövõben fokozottan számíthatnak támadásokra, a hatékony felkészülés érdekében pedig újra kell gondolniuk e hálózatok biztonsági kérdéseit – véli egy orosz „virológus”.
Az informatikai biztonság manapság meglehetõsen széles kérdéskört jelent. A vállalatok értékeinek védelmére, optimális esetben, olyan rendszert kell kialakítani, amely egységes architektúrában kezeli és adja ki a különbözõ jogosultságokat.
Magyarországon még csak a kezdeteknél tart ugyan, de szakemberek szerint világszerte a következõ évek egyik legnagyobb üzlete lesz az elektronikus számlabemutatás és -fizetés, angol rövidítéssel az EBPP. Hosszú távon pedig egy csekkek nélküli világ sem elképzelhetetlen.
A magunknál hordozott mobilkészülékeknek egyre gyakrabban kell kapcsolatot teremteniük egymással vagy a vállalati eszközökkel. Az ad hoc kapcsolatteremtés egyik legnépszerûbb módja a Bluetooth.
Viszonylag új mûfaj az e-HR, a világ fejlettebb országaiban is csak néhány éve használnak internetes humánerõforrás-rendszereket.
Költségcsökkentés címén a szervezetek leghamarabb a környezetvédelmi beruházásokról szoktak megfeledkezni.
A Linux szerverek vállalati felhasználása és térhódítása már javában zajlik. A Robert Francis Group (RFG) tavaly szeptemberi felmérése három népszerû vállalati platformot: a Linuxot, a Solarist és a Windowst vizsgálta meg a webkiszolgálók teljes tulajdonlási költségeinek szempontjából, 3 éves futamidõre vetítve.
Mindenkinek, aki a társaságnál dolgozik, alá kell írnia egy nyilatkozatot arról, hogy elfogadja a cég internethasználattal kapcsolatos alapelveit – foglalja össze a szabályozás lényegét Dános András, a General Motors Közép-Kelet-Európai regionális központjának kommunikációs igazgatója. Az alapelvek értelmében az eszközök a cég tulajdonában vannak; azokat üzleti célra kell használni, illetve a cég ellenõrizheti a felhasználást.
Az ezerkilencszázas évek elején a munkaadók félnapi bért sem átallottak levonni öt perc késésért. Ma az csípi a munkáltatók szemét, ha a dolgozó nem restelli munkaidõben intézni személyes ügyeit az interneten. Minõ rövidlátás! – állapítja meg egy friss tanulmány.
A BSA nem nyomoz illegális szoftver után, nem tart házkutatást, de forródrótot üzemeltet, és ha úgy gondolja helyesnek, feljelent. A gazdasági szférában folyó illegális szoftverfelhasználás visszaszorítása érdekében 2003-ban a vállalatok elleni feljelentések további növekedése prognosztizálható, pedig a szervezet már eddig is évente több tucat büntetõfeljelentést tett szoftvert illegálisan használó cégek ellen – mondja Ormós Zoltán, a BSA jogi képviselõje.
Vírusok az internet születése óta léteznek, s létezni fognak, egészen addig, míg egyetlen nyilvános hálózat is fennáll. A szervezetek a jövõben fokozottan számíthatnak támadásokra, a hatékony felkészülés érdekében pedig újra kell gondolniuk e hálózatok biztonsági kérdéseit – véli egy orosz „virológus”.
Az informatikai biztonság manapság meglehetõsen széles kérdéskört jelent. A vállalatok értékeinek védelmére, optimális esetben, olyan rendszert kell kialakítani, amely egységes architektúrában kezeli és adja ki a különbözõ jogosultságokat.
Magyarországon még csak a kezdeteknél tart ugyan, de szakemberek szerint világszerte a következõ évek egyik legnagyobb üzlete lesz az elektronikus számlabemutatás és -fizetés, angol rövidítéssel az EBPP. Hosszú távon pedig egy csekkek nélküli világ sem elképzelhetetlen.
A magunknál hordozott mobilkészülékeknek egyre gyakrabban kell kapcsolatot teremteniük egymással vagy a vállalati eszközökkel. Az ad hoc kapcsolatteremtés egyik legnépszerûbb módja a Bluetooth.
Viszonylag új mûfaj az e-HR, a világ fejlettebb országaiban is csak néhány éve használnak internetes humánerõforrás-rendszereket.
Költségcsökkentés címén a szervezetek leghamarabb a környezetvédelmi beruházásokról szoktak megfeledkezni.
A Linux szerverek vállalati felhasználása és térhódítása már javában zajlik. A Robert Francis Group (RFG) tavaly szeptemberi felmérése három népszerû vállalati platformot: a Linuxot, a Solarist és a Windowst vizsgálta meg a webkiszolgálók teljes tulajdonlási költségeinek szempontjából, 3 éves futamidõre vetítve.
Mindenkinek, aki a társaságnál dolgozik, alá kell írnia egy nyilatkozatot arról, hogy elfogadja a cég internethasználattal kapcsolatos alapelveit – foglalja össze a szabályozás lényegét Dános András, a General Motors Közép-Kelet-Európai regionális központjának kommunikációs igazgatója. Az alapelvek értelmében az eszközök a cég tulajdonában vannak; azokat üzleti célra kell használni, illetve a cég ellenõrizheti a felhasználást.
Az ezerkilencszázas évek elején a munkaadók félnapi bért sem átallottak levonni öt perc késésért. Ma az csípi a munkáltatók szemét, ha a dolgozó nem restelli munkaidõben intézni személyes ügyeit az interneten. Minõ rövidlátás! – állapítja meg egy friss tanulmány.
A BSA nem nyomoz illegális szoftver után, nem tart házkutatást, de forródrótot üzemeltet, és ha úgy gondolja helyesnek, feljelent. A gazdasági szférában folyó illegális szoftverfelhasználás visszaszorítása érdekében 2003-ban a vállalatok elleni feljelentések további növekedése prognosztizálható, pedig a szervezet már eddig is évente több tucat büntetõfeljelentést tett szoftvert illegálisan használó cégek ellen – mondja Ormós Zoltán, a BSA jogi képviselõje.
