Cégek alakulnak és cégek szűnnek meg. Mi baj van ezzelő Önmagában semmi. Az azonban már jelent valamit, hogy az utóbbi hónapokban észrevehetően emelkedett a megszűnő vállalkozások száma. Mint ahogy az is figyelemre méltó, hogy az it-szektor kis- és középvállalkozásai már jó ideje stagnáló piacon próbálnak meg fennmaradni, illetve előrejutni.
A vállalatok között egyaránt komoly csata dúl a magasan képzett, tapasztalt szakemberekért és az ígéretes pályakezdőkért. Ilyen körülmények között a hagyományos motivációs stratégiákkal egyre nehezebb lesz megszerezni és megtartani a legjobb koponyákat – derült ki a januári itbusiness Clubban.
A gépkocsibeszerzés és -üzemeltetés jelentős költség a társaságoknál. A kiadáscsökkentés egyik módja lehet e tevékenységek kiszervezése, mondván: ha profik csinálják, olcsóbban meg lehet úszni.
A könyvtárak még mindig az emberiség összegyűjtött tudásának a kincsesbányái, de ezt a pozíciójukat csak akkor tudják megőrizni, ha alkalmazkodnak a 21. század információkeresési szokásaihoz, és katalógusaikkal, tartalmaikkal könnyen kereshető módon megjelennek az interneten is.
Sok kis társaság eltűnt az elmúlt években a hazai távközlési piacról. A nagyok tovább nőttek, és volt, amelyik más vizekre is evezett. Fontos kérdés, hogy mindez hogyan érinti a versenyt, illetve a fogyasztókat. A Gazdasági Versenyhivatal több olyan eljárást is folytatott az elmúlt években, amely a fúziókat vizsgálta.
Széles körben osztott nézet, hogy a pénz a leghatásosabb ösztönző és motiváló eszköz; ezen a felfogáson alapul a bónuszok, jutalmak és mozgóbérek rendszere. A jó munkaerő megtartásának azonban nem a béremelés az egyetlen és nem is a leghatékonyabb eszköze.
Nagy dolog a vezetőváltás: általában valami újnak a kezdete. Ám ami az egyik embernek kiugrási lehetőség, az a másiknak a kreativitást, a kommunikációt blokkoló félelem. Karrier rovatunk olvasói könnyen kitalálhatják, miért tartottuk aktuálisnak előhozakodni a munkaerőmegtartás kérdéskörével.
A hazánkban és térségünkben befektető nyugati multinacionális cégek mellé lassan felzárkóznak a fejlődő világból jövők is. Noha lényegében mindkét típushoz tartozók profitot akarnak realizálni, mégis vannak különbségek közöttük. S bár munkahelyek sokaságát ígérik, többek szerint veszítünk a bolton.
Logikus, hogy mindenki foglalkozzon azzal, amihez a legjobban ért. Egy csomagküldő társaság például összpontosítson arra, hogy a küldemények időben és épségben megérkezzenek a címzettekhez. Ennek azonban nem előfeltétele a saját tulajdonú és üzemeltetésű infokommunikációs rendszer.
A mezőgazdaságról ma Magyarországon senkinek sem a csúcstechnológia jut elsőként eszébe; annál többet hallhatunk viszont problémákról, pénzhiányról, felvásárlási mizériákról. Pedig mint az alább olvasható példák is mutatják, az informatika alkalmazásával a mezőgazdaság különböző területein is legalább akkora hatékonyságnövekedést lehet elérni, mint más ágazatokban.
Cégek alakulnak és cégek szűnnek meg. Mi baj van ezzelő Önmagában semmi. Az azonban már jelent valamit, hogy az utóbbi hónapokban észrevehetően emelkedett a megszűnő vállalkozások száma. Mint ahogy az is figyelemre méltó, hogy az it-szektor kis- és középvállalkozásai már jó ideje stagnáló piacon próbálnak meg fennmaradni, illetve előrejutni.
A vállalatok között egyaránt komoly csata dúl a magasan képzett, tapasztalt szakemberekért és az ígéretes pályakezdőkért. Ilyen körülmények között a hagyományos motivációs stratégiákkal egyre nehezebb lesz megszerezni és megtartani a legjobb koponyákat – derült ki a januári itbusiness Clubban.
A gépkocsibeszerzés és -üzemeltetés jelentős költség a társaságoknál. A kiadáscsökkentés egyik módja lehet e tevékenységek kiszervezése, mondván: ha profik csinálják, olcsóbban meg lehet úszni.
A könyvtárak még mindig az emberiség összegyűjtött tudásának a kincsesbányái, de ezt a pozíciójukat csak akkor tudják megőrizni, ha alkalmazkodnak a 21. század információkeresési szokásaihoz, és katalógusaikkal, tartalmaikkal könnyen kereshető módon megjelennek az interneten is.
Sok kis társaság eltűnt az elmúlt években a hazai távközlési piacról. A nagyok tovább nőttek, és volt, amelyik más vizekre is evezett. Fontos kérdés, hogy mindez hogyan érinti a versenyt, illetve a fogyasztókat. A Gazdasági Versenyhivatal több olyan eljárást is folytatott az elmúlt években, amely a fúziókat vizsgálta.
Széles körben osztott nézet, hogy a pénz a leghatásosabb ösztönző és motiváló eszköz; ezen a felfogáson alapul a bónuszok, jutalmak és mozgóbérek rendszere. A jó munkaerő megtartásának azonban nem a béremelés az egyetlen és nem is a leghatékonyabb eszköze.
Nagy dolog a vezetőváltás: általában valami újnak a kezdete. Ám ami az egyik embernek kiugrási lehetőség, az a másiknak a kreativitást, a kommunikációt blokkoló félelem. Karrier rovatunk olvasói könnyen kitalálhatják, miért tartottuk aktuálisnak előhozakodni a munkaerőmegtartás kérdéskörével.
A hazánkban és térségünkben befektető nyugati multinacionális cégek mellé lassan felzárkóznak a fejlődő világból jövők is. Noha lényegében mindkét típushoz tartozók profitot akarnak realizálni, mégis vannak különbségek közöttük. S bár munkahelyek sokaságát ígérik, többek szerint veszítünk a bolton.
Logikus, hogy mindenki foglalkozzon azzal, amihez a legjobban ért. Egy csomagküldő társaság például összpontosítson arra, hogy a küldemények időben és épségben megérkezzenek a címzettekhez. Ennek azonban nem előfeltétele a saját tulajdonú és üzemeltetésű infokommunikációs rendszer.
A mezőgazdaságról ma Magyarországon senkinek sem a csúcstechnológia jut elsőként eszébe; annál többet hallhatunk viszont problémákról, pénzhiányról, felvásárlási mizériákról. Pedig mint az alább olvasható példák is mutatják, az informatika alkalmazásával a mezőgazdaság különböző területein is legalább akkora hatékonyságnövekedést lehet elérni, mint más ágazatokban.
