A múlt század végén született műholdas globális helymeghatározó rendszerek (global positioning system – gps) rendkívül pontosan működnek, és számtalan új feladat megoldására alkalmasak. Gazdasági hasznosságuk egyértelmű, felhasználóik tábora rohamosan nő. Alkalmazásaik közül az egyik legelterjedtebb a flottakövetés.
Idén minden negyedik európai és amerikai nagyvállalat főinformatikusának terveiben kiemelt helyen szerepel a web 2.0-s technológiák bevezetése – állítja a Forrester Research. A magyarországi helyzet még korántsem ilyen rózsás, de nem is reménytelen.
Ha egy gazdasági ágazatban tőke halmozódik fel, akkor annak birtokosai új befektetési lehetőségek után néznek. A jelek szerint a cybergazdaság egyes területein elérkeztünk erre a pontra. A kérdés, hogy az eBay–Skype ügylet milyen következményekkel jár egyrészt a felhasználók, másrészt a többi szolgáltató számára.
A szerződéses elektronikai gyártás valaha fontos szerepet játszott a magyar gazdaságban. Mára, bár húzóereje vitathatatlan, beszűkültek az exportra termelő ágazat lehetőségei, többek között az erős forint miatt.
Magyarországon is komoly hullámokat vetett az a szabványosítási háborúskodás, amelyet az informatikai ipar legnagyobb vállalatai vívnak egymással világszerte az irodai dokumentumok következő generációjának állományformátumáért. A tét a gyártók és a felhasználók számára sem kicsi.
Magyarországon nem minden történik meg az államés közigazgatási informatikában, ami megtörténhetne, holott minden illetékes unos-untalan hangoztatja, hogy az informatika húzóágazat.
Az európai uniós csatlakozás és az ezzel együtt járó jogharmonizáció olykor nehéz feladat elé állítja a hazai közbeszerzésben dolgozó szakembereket, az ajánlatkérőket, az ajánlattevőket és az ?ket segítő szervezeteket egyaránt.
Jóllehet az internet legősibb alapeszméjét, a mindenkit mindenkivel összekötő hálózatot valósítják meg, a közösségi oldalak mégis a világháló legfiatalabb hajtásai közé számítanak. Az egyre népesebb közösségek sokakat vonzanak, köztük politikusokat, akik számára felértékelődik a virtuális közvetlenség.
Terjed a szélessáv, de még mindig kevés a hozzáférések száma. Még csekélyebb azoké, akik valóban kihasználják a nagysebességű internetkapcsolat adta lehetőségeket. Igaz, a hazai szolgáltatásválaszték is meglehetősen korlátozott.
Mennek-e tűzsdére az év végéig a privatizálásra szánt állami vállalatok, ahogy azt a kormányfő nemrégiben elővezetőtt Új tulajdonosi programja felvázolta; min múlik, mennyit érnek majd a részvényeik, marad-e a lakosok pénze a párna alatt, vagy megnő a részvényvásárlási hajlandóság? Számos kérdés tornyosul a szinte még be sem jelentett, máris feszes menetrend előtt álló program körül.
A múlt század végén született műholdas globális helymeghatározó rendszerek (global positioning system – gps) rendkívül pontosan működnek, és számtalan új feladat megoldására alkalmasak. Gazdasági hasznosságuk egyértelmű, felhasználóik tábora rohamosan nő. Alkalmazásaik közül az egyik legelterjedtebb a flottakövetés.
Idén minden negyedik európai és amerikai nagyvállalat főinformatikusának terveiben kiemelt helyen szerepel a web 2.0-s technológiák bevezetése – állítja a Forrester Research. A magyarországi helyzet még korántsem ilyen rózsás, de nem is reménytelen.
Ha egy gazdasági ágazatban tőke halmozódik fel, akkor annak birtokosai új befektetési lehetőségek után néznek. A jelek szerint a cybergazdaság egyes területein elérkeztünk erre a pontra. A kérdés, hogy az eBay–Skype ügylet milyen következményekkel jár egyrészt a felhasználók, másrészt a többi szolgáltató számára.
A szerződéses elektronikai gyártás valaha fontos szerepet játszott a magyar gazdaságban. Mára, bár húzóereje vitathatatlan, beszűkültek az exportra termelő ágazat lehetőségei, többek között az erős forint miatt.
Magyarországon is komoly hullámokat vetett az a szabványosítási háborúskodás, amelyet az informatikai ipar legnagyobb vállalatai vívnak egymással világszerte az irodai dokumentumok következő generációjának állományformátumáért. A tét a gyártók és a felhasználók számára sem kicsi.
Magyarországon nem minden történik meg az államés közigazgatási informatikában, ami megtörténhetne, holott minden illetékes unos-untalan hangoztatja, hogy az informatika húzóágazat.
Az európai uniós csatlakozás és az ezzel együtt járó jogharmonizáció olykor nehéz feladat elé állítja a hazai közbeszerzésben dolgozó szakembereket, az ajánlatkérőket, az ajánlattevőket és az ?ket segítő szervezeteket egyaránt.
Jóllehet az internet legősibb alapeszméjét, a mindenkit mindenkivel összekötő hálózatot valósítják meg, a közösségi oldalak mégis a világháló legfiatalabb hajtásai közé számítanak. Az egyre népesebb közösségek sokakat vonzanak, köztük politikusokat, akik számára felértékelődik a virtuális közvetlenség.
Terjed a szélessáv, de még mindig kevés a hozzáférések száma. Még csekélyebb azoké, akik valóban kihasználják a nagysebességű internetkapcsolat adta lehetőségeket. Igaz, a hazai szolgáltatásválaszték is meglehetősen korlátozott.
Mennek-e tűzsdére az év végéig a privatizálásra szánt állami vállalatok, ahogy azt a kormányfő nemrégiben elővezetőtt Új tulajdonosi programja felvázolta; min múlik, mennyit érnek majd a részvényeik, marad-e a lakosok pénze a párna alatt, vagy megnő a részvényvásárlási hajlandóság? Számos kérdés tornyosul a szinte még be sem jelentett, máris feszes menetrend előtt álló program körül.
