Az ügyfélközpontú szemléletnek – és ezzel a CRM-nek – minden olyan vállalatnál létjogosultsága van, ahol az ügyfélkör kiemelt kezelést kíván, meghatározott szempontok alapján szelektálható, és többnyire folyamatos kapcsolatban áll az adott céggel. Mindez persze még nem jelenti azt, hogy egetverő érdeklődés mutatkozna CRM-szoftverek iránt.
Az erõforrás-kihelyezés már kezd teret nyerni az informatikában, de még sok az ellenérzés vele szemben. Még inkább igaz ez az informatikai biztonság különösen érzékeny területére, pedig – ha okosan csinálják – az IT-biztonsági feladatok egy része is kihelyezhetõ.
Sok mindenért szokás az internetet hibáztatni, nem utolsósorban a nyelv, a helyesírás romlásáért. A nyelvészek szerint viszont romlásról beszélni nem lehet, sõt, az internet új elemekkel is képes gazdagítani a hagyományos kommunikációt.
Január elején lépett hatályba az elektronikus információszabadságról szóló törvény. Noha a jogszabály legfõbb célja a hatalom elszámoltathatóságának és a közélet átláthatóságának biztosítása, a gazdasági élet szereplõi is érezhetik hatásait, és élvezhetik elõnyeit.
A gyártók egymás után jelennek meg a piacon az egységes kommunikációt támogató megoldásaikkal. Kérdés, hogyan fogadja a piac a szállítói oldal törekvéseit. Vajon eljött-e már az ideje az egységes kommunikációnak?
Külföldön már bevált módszer, Magyarországon csak most lett igazán aktuális a használat alapú, havidíjas szoftverszolgáltatás.
Tizenöt év óta először Magyarország számára csapolta meg az EU saját fizetésimérleg-javító keretét, amikor 6,5 milliárd eurót vállalt magára a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal közösen összehozott hitelcsomagból. Ezt a lehetőséget először Olaszország használta ki, amely 1993-ban 8 milliárd ecu-t kapott.
Az információs társadalom megvalósításának csak első lépcsőfoka a digitális írástudás általánossá tétele. Az e téren tevékenykedő civilszervezetek és a vállalkozói szféra konkrét cselekvési programok helyett stratégiai iránymutatást és nem utolsósorban anyagi forrásokat vár a kormányzattól.
Megjelent a pályázati kiírás, amelynek nyomán újabb szereplők léphetnek be a mobilpiacra. A kínálat bővülése, a verseny élénkülése kétségtelenül jó a fogyasztónak. Kérdés, időszerű-e most a pályázat, illetve lesznek-e sikeres pályázatok. Az álláspontok – egyelőre legalábbis – eltérőek.
A környezettudatos viselkedést minden szakmának maximálisan támogatnia kell(ene), s nem csupán papíron. Az informatika viszonylag szerencsés helyzetben van, sok iparágnál több fronton is sokat tehet az ügyért.
Az ügyfélközpontú szemléletnek – és ezzel a CRM-nek – minden olyan vállalatnál létjogosultsága van, ahol az ügyfélkör kiemelt kezelést kíván, meghatározott szempontok alapján szelektálható, és többnyire folyamatos kapcsolatban áll az adott céggel. Mindez persze még nem jelenti azt, hogy egetverő érdeklődés mutatkozna CRM-szoftverek iránt.
Az erõforrás-kihelyezés már kezd teret nyerni az informatikában, de még sok az ellenérzés vele szemben. Még inkább igaz ez az informatikai biztonság különösen érzékeny területére, pedig – ha okosan csinálják – az IT-biztonsági feladatok egy része is kihelyezhetõ.
Sok mindenért szokás az internetet hibáztatni, nem utolsósorban a nyelv, a helyesírás romlásáért. A nyelvészek szerint viszont romlásról beszélni nem lehet, sõt, az internet új elemekkel is képes gazdagítani a hagyományos kommunikációt.
Január elején lépett hatályba az elektronikus információszabadságról szóló törvény. Noha a jogszabály legfõbb célja a hatalom elszámoltathatóságának és a közélet átláthatóságának biztosítása, a gazdasági élet szereplõi is érezhetik hatásait, és élvezhetik elõnyeit.
A gyártók egymás után jelennek meg a piacon az egységes kommunikációt támogató megoldásaikkal. Kérdés, hogyan fogadja a piac a szállítói oldal törekvéseit. Vajon eljött-e már az ideje az egységes kommunikációnak?
Külföldön már bevált módszer, Magyarországon csak most lett igazán aktuális a használat alapú, havidíjas szoftverszolgáltatás.
Tizenöt év óta először Magyarország számára csapolta meg az EU saját fizetésimérleg-javító keretét, amikor 6,5 milliárd eurót vállalt magára a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal közösen összehozott hitelcsomagból. Ezt a lehetőséget először Olaszország használta ki, amely 1993-ban 8 milliárd ecu-t kapott.
Az információs társadalom megvalósításának csak első lépcsőfoka a digitális írástudás általánossá tétele. Az e téren tevékenykedő civilszervezetek és a vállalkozói szféra konkrét cselekvési programok helyett stratégiai iránymutatást és nem utolsósorban anyagi forrásokat vár a kormányzattól.
Megjelent a pályázati kiírás, amelynek nyomán újabb szereplők léphetnek be a mobilpiacra. A kínálat bővülése, a verseny élénkülése kétségtelenül jó a fogyasztónak. Kérdés, időszerű-e most a pályázat, illetve lesznek-e sikeres pályázatok. Az álláspontok – egyelőre legalábbis – eltérőek.
A környezettudatos viselkedést minden szakmának maximálisan támogatnia kell(ene), s nem csupán papíron. Az informatika viszonylag szerencsés helyzetben van, sok iparágnál több fronton is sokat tehet az ügyért.
