Tisztázódtak a félreértések, hiszen a kormány egyértelmûen kimondta: nem áll szándékában ellehetetleníteni a WLAN (WiFi) technológiát használó vezetéknélküli internetszolgáltatást. Napjainkban a WiFi azonban egyéb okokból is figyelemre méltó, például azért, mert versenytársa lehet a GPRS-nek.
A zavarmentes kommunikáció elõfeltétele, hogy a szolgáltatók önszabályozást alkalmazzanak.
Ügyfelek megszerzése, megtartása és értékük maximalizálása az üzleti siker lényeges követelménye minden ágazatban, de talán sehol nem olyan fontos, mint a lakossági ügyfelekre egyre jobban összpontosító banki világban.
A hazai informatikai közbeszerzések egy másfél milliárdos bírság tükrében: egy ügy, ahol minden piaci szereplő mindent tud, vagy legalábbis mindent tudni vél, de szinte senki sem vállal(hat)ja nevét a nyilatkozatához. Mottó: „a közbeszerzési eljárás számos problémát vet fel” (részlet a GVH által lefoglalt dokumentumból).
Egy cég által használt szoftverek halmazát nézve sokszor felmerül a kérdés a vállalatvezetõkben: „Minek nevezzelek?” Bár a szoftverlicencek világa távolról sem költõi, a hasonlat mégis igaz.
Senki se gondolja, hogy ha valaki egyetemista vagy fõiskolás, akkor az egyetemi vagy az otthoni apanázs sekély csordogálása miatt drasztikusan vissza kell fognia mobilkommunikációs igényeit.
Jóllehet rengeteg nagysebességű internetcsomag van a piacon, a valós le- és feltöltési sebességek gyakorta elmaradnak az ajánlatokban feltüntetett értékektől. A szolgáltatók maximális sebességeket adnak meg, és szó sincs arról, hogy ezeket az értékeket garantálniuk kellene.
Amennyire elterjedt és széles körben használt a Linux a vállalati szervereken, oly kevéssé sikerült megszerettetni a végfelhasználókkal.
A fiatalodó szakmákban a magas iskolázottságú munkaerő bérei az átlagosnál gyorsabban emelkednek. A hazai szakemberek tehát ma még bérelőnnyel versenyeznek, de az előny fogy; az ipari szereplők és a felsőoktatási intézmények párbeszéde nélkül könnyen hátrányba fordulhat.
A kérdés ma már nem úgy merül fel, hogy „miért” kellene alkalmazni a Linuxot a vállalati környezetben, hanem sokkal inkább úgy: hol és hogyan kell alkalmazni.
Tisztázódtak a félreértések, hiszen a kormány egyértelmûen kimondta: nem áll szándékában ellehetetleníteni a WLAN (WiFi) technológiát használó vezetéknélküli internetszolgáltatást. Napjainkban a WiFi azonban egyéb okokból is figyelemre méltó, például azért, mert versenytársa lehet a GPRS-nek.
A zavarmentes kommunikáció elõfeltétele, hogy a szolgáltatók önszabályozást alkalmazzanak.
Ügyfelek megszerzése, megtartása és értékük maximalizálása az üzleti siker lényeges követelménye minden ágazatban, de talán sehol nem olyan fontos, mint a lakossági ügyfelekre egyre jobban összpontosító banki világban.
A hazai informatikai közbeszerzések egy másfél milliárdos bírság tükrében: egy ügy, ahol minden piaci szereplő mindent tud, vagy legalábbis mindent tudni vél, de szinte senki sem vállal(hat)ja nevét a nyilatkozatához. Mottó: „a közbeszerzési eljárás számos problémát vet fel” (részlet a GVH által lefoglalt dokumentumból).
Egy cég által használt szoftverek halmazát nézve sokszor felmerül a kérdés a vállalatvezetõkben: „Minek nevezzelek?” Bár a szoftverlicencek világa távolról sem költõi, a hasonlat mégis igaz.
Senki se gondolja, hogy ha valaki egyetemista vagy fõiskolás, akkor az egyetemi vagy az otthoni apanázs sekély csordogálása miatt drasztikusan vissza kell fognia mobilkommunikációs igényeit.
Jóllehet rengeteg nagysebességű internetcsomag van a piacon, a valós le- és feltöltési sebességek gyakorta elmaradnak az ajánlatokban feltüntetett értékektől. A szolgáltatók maximális sebességeket adnak meg, és szó sincs arról, hogy ezeket az értékeket garantálniuk kellene.
Amennyire elterjedt és széles körben használt a Linux a vállalati szervereken, oly kevéssé sikerült megszerettetni a végfelhasználókkal.
A fiatalodó szakmákban a magas iskolázottságú munkaerő bérei az átlagosnál gyorsabban emelkednek. A hazai szakemberek tehát ma még bérelőnnyel versenyeznek, de az előny fogy; az ipari szereplők és a felsőoktatási intézmények párbeszéde nélkül könnyen hátrányba fordulhat.
A kérdés ma már nem úgy merül fel, hogy „miért” kellene alkalmazni a Linuxot a vállalati környezetben, hanem sokkal inkább úgy: hol és hogyan kell alkalmazni.
