Egy számítógépen akár több tucat szoftver is található, ám erről – különösen a kis- és középvállalatok – az esetek többségében semmiféle nyilvántartást nem vezetnek. Pedig ha volna szoftvergazdálkodás, a szervezetek csökkenthetnék költségeiket és biztonsági kockázataikat.
Az utóbbi másfél évtized projektmenedzsmentjének szakirodalmi termése újszerű elképzeléseket, rendszereket, ajánlásokat mutat be a megelőző évtizedekhez képest. A nemzetközi szakmai szervezet kézikönyvének nemrégiben jelent meg a magyar változata.
ERP-rendszerek bevezetése során nem elég az adattisztítás – ahogy múlt heti cikkünkben erre rámutattunk –, adatmigrációs problémákkal is meg kell küzdeni. De miért is történhetnek hibák?
Ami a tendenciákat illeti, a pénzintézeti és távközlési szektorban
a nemzetközi és a hazai BI-piac együtt mozog, nincs fáziseltolódás; az államigazgatásban
viszont megfigyelhető némi lemaradás Nyugat-Európához vagy az Egyesült Államokhoz képest. Fontos globális trend, hogy egyre több vállalat ismeri fel a szabványosítás szükségességét,
mivel a meglévő heterogén eszköz- és alkalmazáskészlettel nagyon nehéz releváns információkhoz jutni. Magyar-ország ezen a téren annyiban van előnyben,
hogy az itteni vállalatok mérete sokkal kisebb, mint például az Egyesült Államokban vagy Kínában, s így az alkalmazások
heterogenitása is mérsékeltebb
– ugyanakkor nálunk is törekednek a szabványosításra.
A BI többé már nem néhány statisztikus
kiváltsága, egyre jobban terjed az átlagfelhasználók
körében is, akik immár képesek önállóan lekérdezni, jelentéseket
készíteni. Növekszik az analitika szerepe
is, s a felhasználók már nemcsak múltbeli adatokat szeretnének elemezni, hanem a jövőbe is ki akarnak tekinteni.
Egyre szorosabb a BI és az operatív rendszerek integrációja – ez a tendencia hazánkban is tapasztalható –, s növekszik a BI-technológiákra épül? standard üzletiintelligencia-
alkalmazások szerepe.
N? az adatminőség-kezelés fontossága is. A Gartner felmérése szerint ugyanis a BI-alkalmazások elterjedésének legfőbb akadályát az adatminőségi problémák jelentik.
Azaz hiába építünk kiváló lekérdez?
és jelentőskészítő alkalmazásokat, ha pontatlan, inkonzisztens adatok kerülnek
ezekbe az alkalmazásokba.
Az adatmennyiség gyors növekedésére
fel kell készíteni a BI-technológiákat, mivel ma már nem szűk felhasználóréteg foglalkozik kevés adattal, hanem tömegek
sok adattal. Emiatt a fejlesztőknek különös gondot kell fordítaniuk BI-szoftvereik
skálázhatóságára
Adattárolási rétegek
A mai világban egy szervezetnek úgy kell menedzselnie informatikai költségvetését,
hogy annak növekedési üteme ne érje el az üzlet növekedési ütemét. Ez pedig azt jelenti, hogy kevesebb pénzből
kell több eredményt kihozni – idézi
ugyancsak a Gartnert Jochen Kirsten, a SAS EMEA adattárolási szakértője. Adat-tároláskor olyan költségtényezőket kell figyelembe
venni, mint a szoftverekkel és a hardverekkel, a nyers adatokkal, az emberekkel és a teljesítménnyel kapcsolatos
kiadások.
A vállalatok többségénél az adatok a
tranzakciós rendszerekben gy?lnek össze
az alkalmazásokból, s tranzakciós adat-
bázisokban tárolódnak – ez az adattáro-
lás legalsóbb szintje. Eggyel feljebb ta-
lálható az operatív adattárolás (ODS)
szint je, itt található a tranzakciós ada-
tok pil la nat fel vé te le, illetve archivált vál-
tozata, konszolidált formában. Ebben a
két alsó szintben nincs nagy mennyiség?
adat, s történeti adatok sem találhatók.
A következő rétegben, a vállalati adat-
tárházban (EDW) már robbanásszerűen
megszaporodnak az adatok, mivel az ál-
landóan érkezű új adatok mellett gy?l-
nek a történeti adatok is. Itt már mások
a követelmények: nincsenek tranzakciók,
hanem gyors betöltésre, lekérdezésekre,
jelentésekre van szükség.
Eggyel feljebb találhatók az adatpia-
cok, ezek lényegében specializált adattár-
házak, amelyek speciális üzleti vagy ana-
litikai alkalmazások igényeit elégítik ki,
s nem feltétlenül tartalmaznak kevesebb
adatot, mint az „igazi” adattárház. Itt
a legfontosabb követelmény a kevesebb
mint egy másodperces válaszidő.
A rétegek sorát a végfelhasználók
(desktop) szintje zárja. A nagy kapacitá-
sú, több száz gigabájt adatot tárolni ké-
pes munkaállomások mellett professzio-
nális elemzők ülnek, akik szimulációk
hosszú sorát futtatják, s nem osztanak
meg adatokat senkivel.
Mártonffy Attila
A mai elemzői és döntéshozói igények minden esetben magas minőség?, a legtöbbször
igen friss információ meglétét követelik, így az információk kinyerése a forrásrendszerekből, az adatok megfelelő
és hatékony kezelése elengedhetetlen feltétele a napi munkának.
Mindezek alapján a BI-piac fő mozgatórúgói
2006-ban a pénzintézetek eseté-ben leginkább a Bázel II, az igény az ügyféladat-integrációra és az ügyfél-intelligencia kialakítására, valamint a pénzmosás
elleni küzdelem. A biztosítóknál a szabályozóiknak való megfelelés játszik szerepet, de kiemelten kezelik a csalásfelderítést és az intelligens
árképzést is.
Távközlési cégek esetében ugyancsak az ügyféladatok egységesítése
és az adatok elemzése
áll az előtérben a lemorzsolódás
elkerülése érdekében. Ami pedig az államigazgatást illeti, itt a hangsúly a teljesítménymenedzsmenten
(a hatékony
pénzköltésen és ennek monitorozásán), valamint az adatminőségen van.
Szakértők szerint 2006-ban a CIO-k körében technológiai szempontból az üzleti intelligenciának (BI) van prioritása. Ugyanakkor az ügyféladatokhoz kapcsolódó projektek többségénél az adatminőség veszélyezteti leginkább a BI-beruházás sikerességét.
Ahogy egyre mérhetőbb lesz a hozzájárulásuk
az eredményhez, a marketingesek
57 százaléka szeretne a termék- vagy szolgáltatásfejlesztés még korábbi stádiumában bekapcsolódni a munkába.
Elmúltak már azok az idők, amikor a gyártó és szolgáltató részlegek minden kommentár nélkül, egyszerűen odavetették
a marketingeseknek az új termékeket,
és rájuk bízták annak kitalálását, hogy miképpen lehet eladni ?ket.
Mi több, a marketingesek 45 százaléka
arra számít, hogy az elkövetkező két évben még mélyebben bevonják ?ket a stratégiai partnerséggel és szövetségekkel
kapcsolatos döntésekbe. Mivel a marketingosztálynak
egyre nagyobb szerep jut az olyan jellegű tevékenységekben is, mint a szövetségek kötése, a közös vállalkozások
elindítása és a termékek fejlesztése,
új szervezeti felépítésre és más újításokra
lesz szükség.
Összeállította: Tóth István
Bármely marketingkampány sikere attól függ, hogy a piaci
szereplő képes-e mérni az eredményeket, és hozzá tudja-
e kapcsolni azokat speciá-lis céljaihoz. A mérhetőség tekintetében azonban van még fejlődnivaló. Általában véve a marketingesek elégedetlenek
azoknak a módszereknek
a hatékonyságával, amelyek a marketingkampányok
eredményességét mérik.
Ha pedig valami nem mérhető, nem is érdemes költeni rá: a régi szállóigét, mely szerint sosem lehet tudni, hogy a marketing-költségvetés melyik fele vész kárba, még mindig sok cég és hirdetési ügynökség tartja igaznak.
A felmérés szerint az imázs- és márkaépítés
az egyetlen terület, amelyről a marketingvezetők többsége azt nyilatkozta,
hogy ott kielégítően képesek mérni
az eredményeiket. Ugyanakkor megjegyezték,
hogy elkerülhetetlen a váltás a hatékonyabb mérési eljárásokra, hiszen a vezérigazgatók és az igazgatótanácsok a marketingre fordított költségek hatékonyságának
jobb mérését szorgalmazzák.
Kiderült az is ebből a felmérésből, hogy a megnövekedett felelősség alapvetően
megváltoztatja a marketingesek és az ügynökségek kapcsolatát.
Szakértők szerint csak azokat a vállalatokat
kecsegteti szép jövő a marketing területén, amelyek megtanulják, hogy miképpen pozicionálják márkájukat integrált
marketingtevékenységek segítségével,
és amelyek képesek mérni erőfeszítéseik
hatását.
A teljes vállalati marketingtevékenységnek
az online marketing alapelvei köré
szervezése teljesen különbözik a 10 évvel ezelőtti online marketingt?l, amely egyszerűen csak arra törekedett, hogy direkt reakciókat váltson ki. A sikeres marketingtevékenység folytatása érdekében
azonban életbevágóan fontos követni
az átalakulást. Egyre kevesebb ember lát ugyanis alapvető különbséget digitális
és hagyományos élete között. Sok piaci szereplő hamar alkalmazkodik ehhez a megváltozott környezethez, és források átcsoportosításával, új osztályok kiépítésével
jut előnyhöz a digitális világban.
Egy számítógépen akár több tucat szoftver is található, ám erről – különösen a kis- és középvállalatok – az esetek többségében semmiféle nyilvántartást nem vezetnek. Pedig ha volna szoftvergazdálkodás, a szervezetek csökkenthetnék költségeiket és biztonsági kockázataikat.
Az utóbbi másfél évtized projektmenedzsmentjének szakirodalmi termése újszerű elképzeléseket, rendszereket, ajánlásokat mutat be a megelőző évtizedekhez képest. A nemzetközi szakmai szervezet kézikönyvének nemrégiben jelent meg a magyar változata.
ERP-rendszerek bevezetése során nem elég az adattisztítás – ahogy múlt heti cikkünkben erre rámutattunk –, adatmigrációs problémákkal is meg kell küzdeni. De miért is történhetnek hibák?
Ami a tendenciákat illeti, a pénzintézeti és távközlési szektorban
a nemzetközi és a hazai BI-piac együtt mozog, nincs fáziseltolódás; az államigazgatásban
viszont megfigyelhető némi lemaradás Nyugat-Európához vagy az Egyesült Államokhoz képest. Fontos globális trend, hogy egyre több vállalat ismeri fel a szabványosítás szükségességét,
mivel a meglévő heterogén eszköz- és alkalmazáskészlettel nagyon nehéz releváns információkhoz jutni. Magyar-ország ezen a téren annyiban van előnyben,
hogy az itteni vállalatok mérete sokkal kisebb, mint például az Egyesült Államokban vagy Kínában, s így az alkalmazások
heterogenitása is mérsékeltebb
– ugyanakkor nálunk is törekednek a szabványosításra.
A BI többé már nem néhány statisztikus
kiváltsága, egyre jobban terjed az átlagfelhasználók
körében is, akik immár képesek önállóan lekérdezni, jelentéseket
készíteni. Növekszik az analitika szerepe
is, s a felhasználók már nemcsak múltbeli adatokat szeretnének elemezni, hanem a jövőbe is ki akarnak tekinteni.
Egyre szorosabb a BI és az operatív rendszerek integrációja – ez a tendencia hazánkban is tapasztalható –, s növekszik a BI-technológiákra épül? standard üzletiintelligencia-
alkalmazások szerepe.
N? az adatminőség-kezelés fontossága is. A Gartner felmérése szerint ugyanis a BI-alkalmazások elterjedésének legfőbb akadályát az adatminőségi problémák jelentik.
Azaz hiába építünk kiváló lekérdez?
és jelentőskészítő alkalmazásokat, ha pontatlan, inkonzisztens adatok kerülnek
ezekbe az alkalmazásokba.
Az adatmennyiség gyors növekedésére
fel kell készíteni a BI-technológiákat, mivel ma már nem szűk felhasználóréteg foglalkozik kevés adattal, hanem tömegek
sok adattal. Emiatt a fejlesztőknek különös gondot kell fordítaniuk BI-szoftvereik
skálázhatóságára
Adattárolási rétegek
A mai világban egy szervezetnek úgy kell menedzselnie informatikai költségvetését,
hogy annak növekedési üteme ne érje el az üzlet növekedési ütemét. Ez pedig azt jelenti, hogy kevesebb pénzből
kell több eredményt kihozni – idézi
ugyancsak a Gartnert Jochen Kirsten, a SAS EMEA adattárolási szakértője. Adat-tároláskor olyan költségtényezőket kell figyelembe
venni, mint a szoftverekkel és a hardverekkel, a nyers adatokkal, az emberekkel és a teljesítménnyel kapcsolatos
kiadások.
A vállalatok többségénél az adatok a
tranzakciós rendszerekben gy?lnek össze
az alkalmazásokból, s tranzakciós adat-
bázisokban tárolódnak – ez az adattáro-
lás legalsóbb szintje. Eggyel feljebb ta-
lálható az operatív adattárolás (ODS)
szint je, itt található a tranzakciós ada-
tok pil la nat fel vé te le, illetve archivált vál-
tozata, konszolidált formában. Ebben a
két alsó szintben nincs nagy mennyiség?
adat, s történeti adatok sem találhatók.
A következő rétegben, a vállalati adat-
tárházban (EDW) már robbanásszerűen
megszaporodnak az adatok, mivel az ál-
landóan érkezű új adatok mellett gy?l-
nek a történeti adatok is. Itt már mások
a követelmények: nincsenek tranzakciók,
hanem gyors betöltésre, lekérdezésekre,
jelentésekre van szükség.
Eggyel feljebb találhatók az adatpia-
cok, ezek lényegében specializált adattár-
házak, amelyek speciális üzleti vagy ana-
litikai alkalmazások igényeit elégítik ki,
s nem feltétlenül tartalmaznak kevesebb
adatot, mint az „igazi” adattárház. Itt
a legfontosabb követelmény a kevesebb
mint egy másodperces válaszidő.
A rétegek sorát a végfelhasználók
(desktop) szintje zárja. A nagy kapacitá-
sú, több száz gigabájt adatot tárolni ké-
pes munkaállomások mellett professzio-
nális elemzők ülnek, akik szimulációk
hosszú sorát futtatják, s nem osztanak
meg adatokat senkivel.
Mártonffy Attila
A mai elemzői és döntéshozói igények minden esetben magas minőség?, a legtöbbször
igen friss információ meglétét követelik, így az információk kinyerése a forrásrendszerekből, az adatok megfelelő
és hatékony kezelése elengedhetetlen feltétele a napi munkának.
Mindezek alapján a BI-piac fő mozgatórúgói
2006-ban a pénzintézetek eseté-ben leginkább a Bázel II, az igény az ügyféladat-integrációra és az ügyfél-intelligencia kialakítására, valamint a pénzmosás
elleni küzdelem. A biztosítóknál a szabályozóiknak való megfelelés játszik szerepet, de kiemelten kezelik a csalásfelderítést és az intelligens
árképzést is.
Távközlési cégek esetében ugyancsak az ügyféladatok egységesítése
és az adatok elemzése
áll az előtérben a lemorzsolódás
elkerülése érdekében. Ami pedig az államigazgatást illeti, itt a hangsúly a teljesítménymenedzsmenten
(a hatékony
pénzköltésen és ennek monitorozásán), valamint az adatminőségen van.
Szakértők szerint 2006-ban a CIO-k körében technológiai szempontból az üzleti intelligenciának (BI) van prioritása. Ugyanakkor az ügyféladatokhoz kapcsolódó projektek többségénél az adatminőség veszélyezteti leginkább a BI-beruházás sikerességét.
Ahogy egyre mérhetőbb lesz a hozzájárulásuk
az eredményhez, a marketingesek
57 százaléka szeretne a termék- vagy szolgáltatásfejlesztés még korábbi stádiumában bekapcsolódni a munkába.
Elmúltak már azok az idők, amikor a gyártó és szolgáltató részlegek minden kommentár nélkül, egyszerűen odavetették
a marketingeseknek az új termékeket,
és rájuk bízták annak kitalálását, hogy miképpen lehet eladni ?ket.
Mi több, a marketingesek 45 százaléka
arra számít, hogy az elkövetkező két évben még mélyebben bevonják ?ket a stratégiai partnerséggel és szövetségekkel
kapcsolatos döntésekbe. Mivel a marketingosztálynak
egyre nagyobb szerep jut az olyan jellegű tevékenységekben is, mint a szövetségek kötése, a közös vállalkozások
elindítása és a termékek fejlesztése,
új szervezeti felépítésre és más újításokra
lesz szükség.
Összeállította: Tóth István
Bármely marketingkampány sikere attól függ, hogy a piaci
szereplő képes-e mérni az eredményeket, és hozzá tudja-
e kapcsolni azokat speciá-lis céljaihoz. A mérhetőség tekintetében azonban van még fejlődnivaló. Általában véve a marketingesek elégedetlenek
azoknak a módszereknek
a hatékonyságával, amelyek a marketingkampányok
eredményességét mérik.
Ha pedig valami nem mérhető, nem is érdemes költeni rá: a régi szállóigét, mely szerint sosem lehet tudni, hogy a marketing-költségvetés melyik fele vész kárba, még mindig sok cég és hirdetési ügynökség tartja igaznak.
A felmérés szerint az imázs- és márkaépítés
az egyetlen terület, amelyről a marketingvezetők többsége azt nyilatkozta,
hogy ott kielégítően képesek mérni
az eredményeiket. Ugyanakkor megjegyezték,
hogy elkerülhetetlen a váltás a hatékonyabb mérési eljárásokra, hiszen a vezérigazgatók és az igazgatótanácsok a marketingre fordított költségek hatékonyságának
jobb mérését szorgalmazzák.
Kiderült az is ebből a felmérésből, hogy a megnövekedett felelősség alapvetően
megváltoztatja a marketingesek és az ügynökségek kapcsolatát.
Szakértők szerint csak azokat a vállalatokat
kecsegteti szép jövő a marketing területén, amelyek megtanulják, hogy miképpen pozicionálják márkájukat integrált
marketingtevékenységek segítségével,
és amelyek képesek mérni erőfeszítéseik
hatását.
A teljes vállalati marketingtevékenységnek
az online marketing alapelvei köré
szervezése teljesen különbözik a 10 évvel ezelőtti online marketingt?l, amely egyszerűen csak arra törekedett, hogy direkt reakciókat váltson ki. A sikeres marketingtevékenység folytatása érdekében
azonban életbevágóan fontos követni
az átalakulást. Egyre kevesebb ember lát ugyanis alapvető különbséget digitális
és hagyományos élete között. Sok piaci szereplő hamar alkalmazkodik ehhez a megváltozott környezethez, és források átcsoportosításával, új osztályok kiépítésével
jut előnyhöz a digitális világban.
