2005-ben lassult a közszféra internetellátottságának emelkedése, de folytatódott a lemaradt szegmensek felzárkózása; az analóg vonalakat tavaly lekörözte a DSL.
A hazai intézmények alközponti ellátottsága az elmúlt egy évben nem emelkedett számottevően, GSM-adaptert hétből egy szervezet használ.
Napjainkban a lakossági ügyfélkör számít az internetpiac talán legaktívabb szegmensének. Itt továbbra is jelentős az új ügyfelek száma, és folyamatos az átrendeződés a szélessávú megoldások irányába.
Egyre több készülék lenne alkalmas a wap-ra és gprs-re épül? megoldásokra, de az intézményi mobilalkalmazások terjedése lassú.
Százból 57 hazai közintézmény rendelkezik mobiltelefon-előfizetőssel, a növekedés üteme 2005-ben jelentősen elmaradt az üzleti piacétól.
Dinamikus növekedést mutatott az elmúlt évben a lakossági internethasználat. Bár továbbra is jelentősek a különbségek életkor, településtípus és régiók szerint, a „digitális olló” záródni látszik.
A 15 év felettieknek már csupán alig több mint fele használ vezetékes telefont. A mobilkommunikáció előretörése mellett egyre gyakoribbak az internetes hívások is.
Az elmúlt egy évben folytatódott a digitális technológia térnyerése, és egyre több intézmény él az alternatív szolgáltatók költségcsökkentő megoldásaival.
A magyarországi intézmények egyharmada folytat adatkommunikációt; a technológiák között
emelkedik a DSL, és csökken a bérelt vonalak alkalmazási aránya.
A közszférát továbbra is a hagyományos technológiákkal karbantartott, ritkán frissített honlapok jellemzik, és az oldalak „nyelvtudása” sem javult.
2005-ben lassult a közszféra internetellátottságának emelkedése, de folytatódott a lemaradt szegmensek felzárkózása; az analóg vonalakat tavaly lekörözte a DSL.
A hazai intézmények alközponti ellátottsága az elmúlt egy évben nem emelkedett számottevően, GSM-adaptert hétből egy szervezet használ.
Napjainkban a lakossági ügyfélkör számít az internetpiac talán legaktívabb szegmensének. Itt továbbra is jelentős az új ügyfelek száma, és folyamatos az átrendeződés a szélessávú megoldások irányába.
Egyre több készülék lenne alkalmas a wap-ra és gprs-re épül? megoldásokra, de az intézményi mobilalkalmazások terjedése lassú.
Százból 57 hazai közintézmény rendelkezik mobiltelefon-előfizetőssel, a növekedés üteme 2005-ben jelentősen elmaradt az üzleti piacétól.
Dinamikus növekedést mutatott az elmúlt évben a lakossági internethasználat. Bár továbbra is jelentősek a különbségek életkor, településtípus és régiók szerint, a „digitális olló” záródni látszik.
A 15 év felettieknek már csupán alig több mint fele használ vezetékes telefont. A mobilkommunikáció előretörése mellett egyre gyakoribbak az internetes hívások is.
Az elmúlt egy évben folytatódott a digitális technológia térnyerése, és egyre több intézmény él az alternatív szolgáltatók költségcsökkentő megoldásaival.
A magyarországi intézmények egyharmada folytat adatkommunikációt; a technológiák között
emelkedik a DSL, és csökken a bérelt vonalak alkalmazási aránya.
A közszférát továbbra is a hagyományos technológiákkal karbantartott, ritkán frissített honlapok jellemzik, és az oldalak „nyelvtudása” sem javult.
