Több mint 13 ezer informatikust foglalkoztatnak a hazai közintézmények, de a szervezetek kétharmadánál egy szakember sincs. A fejlesztéseket a szûkös források mellett a tervezés hiánya is hátráltatja.
A hazai cégek jellemzően belső erőforrásokra támaszkodnak, az outsourcing és más it‑szolgáltatások igénybe vétele elsősorban a közép- és nagyvállalati kör sajátja.
A hazai vállalati szférában még a nagyvállalatok körében sem általános a telekommunikációs költségek tervezése. A vezetékes telefónia csak az ötven fõ feletti cégeknél körözi le a mobilt.
Az üzletviteli folyamatok gépesítése a vállalati körben általánosnak mondható. Bár a cégek jellemzően üzletkritikus folyamataikat is támogatják célszoftverekkel, a komplex megoldások helyett a nem integrált, szigetszerűen alkalmazott szoftverek használata az általános gyakorlat.
Az ügyfelek megtartásának, az árbevétel védelmének fontos eszköze a szolgáltatások egy csomagban történő kiajánlása. A folyamat motorját az alacsonyabb árak és az egyszerűsödő ügyintézés jelenti, de a növekvő kiszolgáltatottság több céget visszariaszt.
A vállalati piacon a mobilszolgáltatók sikeresen védték meg árbevételüket, még ha az csökkent is egy előfizetésre vetítve. Továbbra is népszerű a zárt felhasználói csoport és a dolgozói program, de bontogatja szárnyait a BlackBerry is.
A hazai cégek kiszolgálóin az adattárolás az elsődleges szerverfunkció; a piacon továbbra is a Microsoft termékei dominálnak, de növekszik a Linux-rendszerek penetrációja is.
Bár a különböző szabadszoftverek útját egyengető cégek és fejlesztői közösségek újra és újra a kliensek meghódítását tűzik zászlajukra, a hazai vállalati pc-parkot a Microsoft szoftverei uralják.
Közvetlen üzleti előfizetéssel már csupán minden második hazai cég rendelkezik; főként a mikrovállalati szegmensben meghatározó, hogy nem a vállalkozás a közvetlen költségviselő.
A helyi hálózatok terjedése a hazai vállalatok körében stagnál, és a vezetéknélküli megoldások hódítása is mérsékelt.
Több mint 13 ezer informatikust foglalkoztatnak a hazai közintézmények, de a szervezetek kétharmadánál egy szakember sincs. A fejlesztéseket a szûkös források mellett a tervezés hiánya is hátráltatja.
A hazai cégek jellemzően belső erőforrásokra támaszkodnak, az outsourcing és más it‑szolgáltatások igénybe vétele elsősorban a közép- és nagyvállalati kör sajátja.
A hazai vállalati szférában még a nagyvállalatok körében sem általános a telekommunikációs költségek tervezése. A vezetékes telefónia csak az ötven fõ feletti cégeknél körözi le a mobilt.
Az üzletviteli folyamatok gépesítése a vállalati körben általánosnak mondható. Bár a cégek jellemzően üzletkritikus folyamataikat is támogatják célszoftverekkel, a komplex megoldások helyett a nem integrált, szigetszerűen alkalmazott szoftverek használata az általános gyakorlat.
Az ügyfelek megtartásának, az árbevétel védelmének fontos eszköze a szolgáltatások egy csomagban történő kiajánlása. A folyamat motorját az alacsonyabb árak és az egyszerűsödő ügyintézés jelenti, de a növekvő kiszolgáltatottság több céget visszariaszt.
A vállalati piacon a mobilszolgáltatók sikeresen védték meg árbevételüket, még ha az csökkent is egy előfizetésre vetítve. Továbbra is népszerű a zárt felhasználói csoport és a dolgozói program, de bontogatja szárnyait a BlackBerry is.
A hazai cégek kiszolgálóin az adattárolás az elsődleges szerverfunkció; a piacon továbbra is a Microsoft termékei dominálnak, de növekszik a Linux-rendszerek penetrációja is.
Bár a különböző szabadszoftverek útját egyengető cégek és fejlesztői közösségek újra és újra a kliensek meghódítását tűzik zászlajukra, a hazai vállalati pc-parkot a Microsoft szoftverei uralják.
Közvetlen üzleti előfizetéssel már csupán minden második hazai cég rendelkezik; főként a mikrovállalati szegmensben meghatározó, hogy nem a vállalkozás a közvetlen költségviselő.
A helyi hálózatok terjedése a hazai vállalatok körében stagnál, és a vezetéknélküli megoldások hódítása is mérsékelt.
