Az intelligens kártyák szélesebb körű elterjesztése már régóta napirenden van Magyarországon, érdemi lépések mindeddig azonban nem történtek. Az áttöréshez az állam aktív szerepvállalása kellene.
A szakemberek arra számítanak, hogy az infokommunikáció kifejezéssel fémjelzett komfortos szolgáltatások olyan nagyfokú érdeklődést és igényességet váltanak ki a vevőkben, ami jelentős mértékben hozzájárul majd a recesszió oldásához.
A hagyományos vezetékes hálózatokat a jövőben csak szélessávú szolgáltatásokkal lehet gazdaságosan kihasználni. A technológiai háttér megteremtése nem megy egyik napról a másikra.
Fejlesztők nélkül is az új üzleti igényekhez szabhatók a rendszerek.
Szinte nincs olyan ember, akit ne érne stressz a munkahelyén. Sőt, a stressz már olyannyira beépült mindennapjainkba, hogy sokan az első szívinfarktusig nem is veszik észre.
A kutatás-fejlesztési tevékenységek gyakorlatba ültetésének jó példája az az európai uniós projekt, amelynek keretében a kontinens vállalatai – elsősorban a kis- és középvállalati szektor –, növelve versenyképességüket, az ellátási láncon belül hatékony üzleti kommunikációs lehetőséghez jutnak.
Öt-tíz évvel ezelőtt egy informatikai beruházásban még a technológiai szempontok játszották a főszerepet, manapság a cégek üzleti megoldást akarnak. A változásokat nem kerülhetik el az EU-csatlakozás előtt álló közép-európai országok sem.
Egy korábbi cikkünkben (IT-BUSINESS 2007/1–2. szám) körbejártuk az informatikai szervezetek üzemeltetését és a kiszolgáló folyamatok megszervezését de facto szabványosító ITIL ajánlásgyűjtemény elméleti oldalát. Mostani cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy az elmélet miként érvényesül egy erőforrás-kihelyezésből élő cégnél.
Rejtő Jenő óta tudjuk, hogy a francia idegenlégióban nem volt más választás, mint menni vagy meghalni. Aki ismeri a mai kemény üzleti világot, az tudja: nincs más választása, mint alkalmazkodni vagy meghaladja.
Magyarország még csak kóstolgatja az Európai Unió pályázati lehetőségeit, s időnek kell eltelnie, mire profi pályázatírók leszünk. Ezzel együtt pedig az üzleti gondolkodást is át kell alakítani.
Az intelligens kártyák szélesebb körű elterjesztése már régóta napirenden van Magyarországon, érdemi lépések mindeddig azonban nem történtek. Az áttöréshez az állam aktív szerepvállalása kellene.
A szakemberek arra számítanak, hogy az infokommunikáció kifejezéssel fémjelzett komfortos szolgáltatások olyan nagyfokú érdeklődést és igényességet váltanak ki a vevőkben, ami jelentős mértékben hozzájárul majd a recesszió oldásához.
A hagyományos vezetékes hálózatokat a jövőben csak szélessávú szolgáltatásokkal lehet gazdaságosan kihasználni. A technológiai háttér megteremtése nem megy egyik napról a másikra.
Fejlesztők nélkül is az új üzleti igényekhez szabhatók a rendszerek.
Szinte nincs olyan ember, akit ne érne stressz a munkahelyén. Sőt, a stressz már olyannyira beépült mindennapjainkba, hogy sokan az első szívinfarktusig nem is veszik észre.
A kutatás-fejlesztési tevékenységek gyakorlatba ültetésének jó példája az az európai uniós projekt, amelynek keretében a kontinens vállalatai – elsősorban a kis- és középvállalati szektor –, növelve versenyképességüket, az ellátási láncon belül hatékony üzleti kommunikációs lehetőséghez jutnak.
Öt-tíz évvel ezelőtt egy informatikai beruházásban még a technológiai szempontok játszották a főszerepet, manapság a cégek üzleti megoldást akarnak. A változásokat nem kerülhetik el az EU-csatlakozás előtt álló közép-európai országok sem.
Egy korábbi cikkünkben (IT-BUSINESS 2007/1–2. szám) körbejártuk az informatikai szervezetek üzemeltetését és a kiszolgáló folyamatok megszervezését de facto szabványosító ITIL ajánlásgyűjtemény elméleti oldalát. Mostani cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy az elmélet miként érvényesül egy erőforrás-kihelyezésből élő cégnél.
Rejtő Jenő óta tudjuk, hogy a francia idegenlégióban nem volt más választás, mint menni vagy meghalni. Aki ismeri a mai kemény üzleti világot, az tudja: nincs más választása, mint alkalmazkodni vagy meghaladja.
Magyarország még csak kóstolgatja az Európai Unió pályázati lehetőségeit, s időnek kell eltelnie, mire profi pályázatírók leszünk. Ezzel együtt pedig az üzleti gondolkodást is át kell alakítani.
