Nem lezárt folyamat az e-ügyintézés megvalósítása, nem lehet úgy tekinteni rá, mint egy fix célra, hiszen folyamatos előrehaladást jelent. Az eddig elért eredmények sem az út végét mutatják, hanem csupán egy állomást.
A kormányzat és a versenyszféra oldalán is mindenki egyetért abban, hogy a digitalizáció nem önmagában való cél, hanem eszköz egy kitűzött cél elérése érdekében. Azt, hogy mi a végső célkitűzés, és azt milyen közbenső célok teljesítésével lehet elérni, már rendszerint kicsit másképp fogalmazták meg az idei Infotér Konferencia résztvevői, ez persze nem jelentette azt, hogy a végén kirajzolódó kép ne lett volna egységes.
Karácsony közeledte a modern kor embere számára legalább annyi elfoglaltságot jelent, mint amennyi izgalmat és az ünnepeket megelőző boldog várakozást. A készülődések kellemes terhe mellett plusz feladatként nehezedik ránk az év végi zárás és a jövő év tervezése. Gyakran a szakmai projektek végét is az év végéhez kötjük, és a határidő közeledtével sokasodnak a munkák. Sokszor érezzük azt, hogy Jézus születésének ünnepléséhez nem méltó a kimerültség és az idegesség. Gyakran megfordul a fejünkben a gondolat, hogy mennyivel egyszerűbb lenne, ha a gazdasági év vége nem decemberre esne.
Idén ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját a Sysdata PSE (Program and System Engineering), amely szoftverfejlesztéssel és szoftverfejlesztési projektek teljes körű lebonyolításával foglalkozó, magyar tulajdonban lévő középvállalat.
A magyar gazdaság további növekedésére számít a hazai vállalatvezetők kétharmada – állapítja meg a legfrissebb EY Tőkebizalmi Barométer. A 45 országban több mint 2600 döntéshozó körében végzett felmérés szerint a világgazdaság is bővülni fog, a kedvező üzleti környezet pedig fellendíti a tranzakciós piacot a következő 12 hónapban.
Még nem félünk a farkastól, azaz a GDPR-tól, hiszen elnézőnek ígérkezik az első alkalommal félrelépő vállalatokkal a magyar hatóság. A személyes adatokat védő szigorú GDPR májusi életbelépése után megnéztük, mennyire készültek fel a magyar cégek a szabályozás előírásaira.
A digitalizáció nem cél, hanem eszköz, a cégvezetőknek továbbra is üzleti transzformációs kérdésekre kell fogyasztó központú válaszokat adniuk és csak ezután következhet a digitális eszközök megfelelő kombinációjának megtalálása.
Meglepő bejelentés érkezett a Deutsche Messe AG-tól, a világ egyik legnagyobb kiállításszervező vállalatától a 2019-es hannoveri CEBIT-tel kapcsolatban: nem lesz több CEBIT Hannoverben. A rendezvény ipart érintő témáit a Hannover Messébe integrálják, míg a további témák speciális eseményekké fejlődnek.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyik közösségi média sem képes megfelelő módon kezelni a személyes adatainkat. Drákói szigorúságuk ellenére egyelőre az EU GDPR rendelkezései sem tudnak megbirkózni azzal, hogy a hatalmas szolgáltatók (minden igyekezetük ellenére) nem tudják garantálni az adatbiztonságot. Arról nem is beszélve, hogy mindenféle vonatkozó szabályozás nélkül magukba ömlesztették a hozzáférést a felhasználók különféle egyéb applikációihoz is, melyek irányába szintén átjáró házat nyitottak a hackereknek.
Akár 120-szorosára is nőhet a magyar légtérben repkedő drónok száma 10 év múlva – igaz, ehhez még jelentős jogszabályi változásokra is szükség lesz. Jelenleg főleg videofelvételek és fotók készítésére vetik be itthon ezeket az eszközöket, de segítettek már mobilhálózat kiépítésében is.
Nem lezárt folyamat az e-ügyintézés megvalósítása, nem lehet úgy tekinteni rá, mint egy fix célra, hiszen folyamatos előrehaladást jelent. Az eddig elért eredmények sem az út végét mutatják, hanem csupán egy állomást.
A kormányzat és a versenyszféra oldalán is mindenki egyetért abban, hogy a digitalizáció nem önmagában való cél, hanem eszköz egy kitűzött cél elérése érdekében. Azt, hogy mi a végső célkitűzés, és azt milyen közbenső célok teljesítésével lehet elérni, már rendszerint kicsit másképp fogalmazták meg az idei Infotér Konferencia résztvevői, ez persze nem jelentette azt, hogy a végén kirajzolódó kép ne lett volna egységes.
Karácsony közeledte a modern kor embere számára legalább annyi elfoglaltságot jelent, mint amennyi izgalmat és az ünnepeket megelőző boldog várakozást. A készülődések kellemes terhe mellett plusz feladatként nehezedik ránk az év végi zárás és a jövő év tervezése. Gyakran a szakmai projektek végét is az év végéhez kötjük, és a határidő közeledtével sokasodnak a munkák. Sokszor érezzük azt, hogy Jézus születésének ünnepléséhez nem méltó a kimerültség és az idegesség. Gyakran megfordul a fejünkben a gondolat, hogy mennyivel egyszerűbb lenne, ha a gazdasági év vége nem decemberre esne.
Idén ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját a Sysdata PSE (Program and System Engineering), amely szoftverfejlesztéssel és szoftverfejlesztési projektek teljes körű lebonyolításával foglalkozó, magyar tulajdonban lévő középvállalat.
A magyar gazdaság további növekedésére számít a hazai vállalatvezetők kétharmada – állapítja meg a legfrissebb EY Tőkebizalmi Barométer. A 45 országban több mint 2600 döntéshozó körében végzett felmérés szerint a világgazdaság is bővülni fog, a kedvező üzleti környezet pedig fellendíti a tranzakciós piacot a következő 12 hónapban.
Még nem félünk a farkastól, azaz a GDPR-tól, hiszen elnézőnek ígérkezik az első alkalommal félrelépő vállalatokkal a magyar hatóság. A személyes adatokat védő szigorú GDPR májusi életbelépése után megnéztük, mennyire készültek fel a magyar cégek a szabályozás előírásaira.
A digitalizáció nem cél, hanem eszköz, a cégvezetőknek továbbra is üzleti transzformációs kérdésekre kell fogyasztó központú válaszokat adniuk és csak ezután következhet a digitális eszközök megfelelő kombinációjának megtalálása.
Meglepő bejelentés érkezett a Deutsche Messe AG-tól, a világ egyik legnagyobb kiállításszervező vállalatától a 2019-es hannoveri CEBIT-tel kapcsolatban: nem lesz több CEBIT Hannoverben. A rendezvény ipart érintő témáit a Hannover Messébe integrálják, míg a további témák speciális eseményekké fejlődnek.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyik közösségi média sem képes megfelelő módon kezelni a személyes adatainkat. Drákói szigorúságuk ellenére egyelőre az EU GDPR rendelkezései sem tudnak megbirkózni azzal, hogy a hatalmas szolgáltatók (minden igyekezetük ellenére) nem tudják garantálni az adatbiztonságot. Arról nem is beszélve, hogy mindenféle vonatkozó szabályozás nélkül magukba ömlesztették a hozzáférést a felhasználók különféle egyéb applikációihoz is, melyek irányába szintén átjáró házat nyitottak a hackereknek.
Akár 120-szorosára is nőhet a magyar légtérben repkedő drónok száma 10 év múlva – igaz, ehhez még jelentős jogszabályi változásokra is szükség lesz. Jelenleg főleg videofelvételek és fotók készítésére vetik be itthon ezeket az eszközöket, de segítettek már mobilhálózat kiépítésében is.
