Business

A nehezén már mind a közigazgatás, mind a szoftverszállítók túl vannak, ami az új könyvelési módszert illeti; jövőre minden egyszerűbben fog menni.

Két konferenciát rendezett az ITB 2013 őszén és 2014 tavaszán az „Új gazdálkodási rend a közigazgatásban” címmel, a 2014. január 1-én hatályba lépett 4/2013. sz. kormányrendelettel kapcsolatban. Ennek apropóján beszélgettünk Berczik Ábellel, az NGM a Kincstárért felelős helyettes államtitkárával.

Egyelőre nem igazán szóltak bele a hazai piac alakulásába a virtuális mobilszolgáltatók. Mindhárman csak visszafogott eredményeket értek el. De lehet, hogy nemsokára ez az állóvíz hullámosabb lesz.

Képzünk-e elegendő szakembert? Ők megfelelő tudással kerülnek-e ki az oktatási intézményekből? Milyen lehetőségeket kínál számukra az ország? Kinek és miért vonzóbb a külföldi munkavállalás? Mit lehet tenni, hogy itthon tartsuk – vagy legalább hazacsábítsuk – a legjobbakat?

Összesen több mint ötmilliárd forintba került, 850 munkahelyet teremt, és eddig már több mint 2,5 millió telefonhívás érkezett rá – néhány jellemző adat az egységes segélyhívószámról, vagyis a 112-ről. A szakemberek szerint az új rendszerrel jobban ki lehet szűrni a nem valós vészhelyzetre vonatkozó bejelentéseket.

Mennyiségi és minőségi gondok, a piaci igények pontos megfogalmazásának hiánya, a technológiai fejlődés követésének elmaradása az oktatásban – többek között ezekkel a problémákkal küzd a hazai informatikusképzés. Ha meg akarjuk őrizni piaci pozíciónkat, érdemes lenne elgondolkodni a játékszabályok felrúgásán is.

A jobb szolgáltatások és a nagyobb lefedettség mellett a piaci verseny élénkülését is várja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a szeptember végén zárult mobil szélessávú frekvencia pályázattól. Kérdéses ugyanakkor, hogy az új szereplő, a DIGI mennyire tudja majd felvenni a versenyt a Telekom–Telenor–Vodafone hármassal.

Izrael a technológiai innováció földje, az információbiztonságtól a robotikáig az ict több területén a világ élbolyában van. Sokat tanulhatnánk tőlük, virágzó startup-ökoszisztémájuktól, kutatásfejlesztési politikájuktól. Ezekről a kérdésekről, izraeli ict-ről, hazai cégek ottani lehetőségeiről beszélgettünk a tel-avivi Magyar Nagykövetség tudományos és technológiai attasé posztját 2013 októberétől betöltő Ázbej Tristannal

Bár a felhasználó egy felhőszolgáltatásból leginkább csak a számítógépén vagy mobil eszközén futó alkalmazás formájában találkozik, a cloud sikere igen nagy részben a háttérrendszert futtató adatközpontokban dől el. Hatékonyan működő adatközpont nélkül nincs jó felhőszolgáltatás sem.

Aki keveset akar olvasni, tessék: a Fujitsu úgy szolgáltat it-t, ahogy a jó japán feleség teát készít az urának. A mélységekben való elmerüléshez a „teaszertartás” keresőkifejezést ajánljuk. Mintegy 2 milliárd dollárt akar elkölteni a cég felhőszolgáltatásai fejlesztésére – mindössze két év alatt.