Ha az informatikát és a biztonságot együtt emlegetik, akkor általában a számítógépes rendszereket fenyegető információbiztonsági veszélyek jutnak elsőként eszünkbe. Pedig az informatika fejlődése, a digitalizáció a klasszikus biztonságtechnológiát legalább olyan mértékben alakítja (vagy már alakította) át, mint minden más iparágat.
Digitális világunkban az üzleti teljesítmény első számú meghatározója az IT teljesítménye lett, versenyelőnyhöz juttatva a cégeket. Az IT és az üzleti oldal törvényszerű közelebb kerülésével a kezdetben önálló szervezetként funkcionáló IT-terület mára összefonódott az üzleti területtel, technológiai kiszolgáló szerepből az üzleti megújulás motorjává válva.
Bár sokszor félünk, hogy a gépek elveszik a munkánkat, vannak munkakörök, ahol kimondottan jól jönne, ha a gépek, szoftverek át tudnák venni az amúgy hiányzó munkaerő feladatait. Tipikusan ilyen az IT-biztonság: ezen a területen még nagyobb a hiány képzett szakemberekből, mint az informatika más szegmenseiben.
Cégmérettől függetlenül megkerülhetetlen kérdéssé vált napjainkra minden szervezet életében a meglévő munkatársak megtartása és a leendők megtalálása, bevonzása – azaz a munkaerő menedzselése.
Év végén, év elején sorban jönnek ki az első gyorsjelentések arról, hogy mekkora árbevételt, árbevétel-növekedést értek el a cégek. Előszeretettel részletezik ilyenkor a bevételmegoszlást, no meg azt, hogy ezek az eredmények mennyi ráfordítással születtek meg. A jelentések kimondva, kimondatlanul a sales teljesítményéről (is) szólnak, amit ugyebár folyamatosan kell fejleszteni, s amiben a technológia, a CRM is tud segíteni.
Ha december, akkor Ericsson Mobilitási Jelentés! Immár hatodik alkalommal az ITB Clubban debütál a mobil-adatforgalom alakulását bemutató, vezető iparági kutatás, amely részletes és pontos mérési eredmények és elemzések alapján ismerteti a mobilforgalom globális trendjeit.
Tombol a startup világ Magyarországon, a nagy cégek is a startupok kegyeit keresik. Ők meg többnyire állják ezt a fajta „ajnározást”, eközben nagyratörő álmokat szövögetnek és a nemzetközi színtérre lépés gondolatát dédelgetik. Persze nemcsak álmodoznak róla, hanem tesznek is érte, a szerintük jó ötletekhez megpróbálnak befektetőt találni.
Fájdalmasan hiánycikk a digitális világban az azonosított személytől vagy szervezettől származó hiteles információ. Ha a magánember a digitális térben is tudna joghatású dokumentumokat, képeket, videókat létrehozni, akkor lehetőségek széles tárháza nyílna meg. De megszületett a DigiPol rendszer, amellyel jogilag is hiteles elektronikus bizonyítékokat tudunk létrehozni.
A legtöbb HR-vezető a saját bőrén érzi, hogy a toborzás, a megtartás és az ösztönzés klasszikus megközelítései, formái önmagukban már nem elegendőek. Mindaz a tudás és tapasztalat, amellyel eddig rendelkeztek, nem elégségesek már, érdemes időben tájékozódni, új utakat, módszereket keresni. Persze azt senki sem tudja megjósolni, hogy ezek a sokat emlegetett új technológiák – mesterséges intelligencia, automatizáció, robotika –, mikor vetik meg a lábukat a céges HR-környezetben.
Bizonyos értelemben sokat köszönhet az információbiztonsági szakma a tavalyi zsarolóvírusoknak, a Wanna-Cry-nak és a NoPetyának. A villámgyors, tömeges és pénzben jól kifejezhető károkat okozó fertőzések áttörték az üzleti vezetők és a tömegmédia ingerküszöbét.
Ha az informatikát és a biztonságot együtt emlegetik, akkor általában a számítógépes rendszereket fenyegető információbiztonsági veszélyek jutnak elsőként eszünkbe. Pedig az informatika fejlődése, a digitalizáció a klasszikus biztonságtechnológiát legalább olyan mértékben alakítja (vagy már alakította) át, mint minden más iparágat.
Digitális világunkban az üzleti teljesítmény első számú meghatározója az IT teljesítménye lett, versenyelőnyhöz juttatva a cégeket. Az IT és az üzleti oldal törvényszerű közelebb kerülésével a kezdetben önálló szervezetként funkcionáló IT-terület mára összefonódott az üzleti területtel, technológiai kiszolgáló szerepből az üzleti megújulás motorjává válva.
Bár sokszor félünk, hogy a gépek elveszik a munkánkat, vannak munkakörök, ahol kimondottan jól jönne, ha a gépek, szoftverek át tudnák venni az amúgy hiányzó munkaerő feladatait. Tipikusan ilyen az IT-biztonság: ezen a területen még nagyobb a hiány képzett szakemberekből, mint az informatika más szegmenseiben.
Cégmérettől függetlenül megkerülhetetlen kérdéssé vált napjainkra minden szervezet életében a meglévő munkatársak megtartása és a leendők megtalálása, bevonzása – azaz a munkaerő menedzselése.
Év végén, év elején sorban jönnek ki az első gyorsjelentések arról, hogy mekkora árbevételt, árbevétel-növekedést értek el a cégek. Előszeretettel részletezik ilyenkor a bevételmegoszlást, no meg azt, hogy ezek az eredmények mennyi ráfordítással születtek meg. A jelentések kimondva, kimondatlanul a sales teljesítményéről (is) szólnak, amit ugyebár folyamatosan kell fejleszteni, s amiben a technológia, a CRM is tud segíteni.
Ha december, akkor Ericsson Mobilitási Jelentés! Immár hatodik alkalommal az ITB Clubban debütál a mobil-adatforgalom alakulását bemutató, vezető iparági kutatás, amely részletes és pontos mérési eredmények és elemzések alapján ismerteti a mobilforgalom globális trendjeit.
Tombol a startup világ Magyarországon, a nagy cégek is a startupok kegyeit keresik. Ők meg többnyire állják ezt a fajta „ajnározást”, eközben nagyratörő álmokat szövögetnek és a nemzetközi színtérre lépés gondolatát dédelgetik. Persze nemcsak álmodoznak róla, hanem tesznek is érte, a szerintük jó ötletekhez megpróbálnak befektetőt találni.
Fájdalmasan hiánycikk a digitális világban az azonosított személytől vagy szervezettől származó hiteles információ. Ha a magánember a digitális térben is tudna joghatású dokumentumokat, képeket, videókat létrehozni, akkor lehetőségek széles tárháza nyílna meg. De megszületett a DigiPol rendszer, amellyel jogilag is hiteles elektronikus bizonyítékokat tudunk létrehozni.
A legtöbb HR-vezető a saját bőrén érzi, hogy a toborzás, a megtartás és az ösztönzés klasszikus megközelítései, formái önmagukban már nem elegendőek. Mindaz a tudás és tapasztalat, amellyel eddig rendelkeztek, nem elégségesek már, érdemes időben tájékozódni, új utakat, módszereket keresni. Persze azt senki sem tudja megjósolni, hogy ezek a sokat emlegetett új technológiák – mesterséges intelligencia, automatizáció, robotika –, mikor vetik meg a lábukat a céges HR-környezetben.
Bizonyos értelemben sokat köszönhet az információbiztonsági szakma a tavalyi zsarolóvírusoknak, a Wanna-Cry-nak és a NoPetyának. A villámgyors, tömeges és pénzben jól kifejezhető károkat okozó fertőzések áttörték az üzleti vezetők és a tömegmédia ingerküszöbét.
