Minél több ügyet intézhetünk elektronikusan, minél több tranzakciót bonyolíthatunk le online, annál fontosabb lesz az ügyfelek távoli azonosítása – annak megállapítása, hogy tényleg az van a vonal végén, aki ezt állítja magáról, és joga van mindazt megtenni, amit tenni szeretne. Mindenkinek érdeke, hogy ezt a folyamatot a lehető legegyszerűbben, mégis biztonságosan lehessen végigvinni.
Május elején zajlott az F8, a Facebook fejlesztői konferenciája, ahol az idén kissé megtépázott közösségi médiás cég legfontosabb újdonságait jelentette be Mark Zuckerberg. A Cambridge Analytica-botrány után a nagy durranások helyett inkább az érettebb, főként a vállalatok számára ma kötelező tartalomalapú befolyásmarketinges megoldásokon, egyben a közösségi média platform új fejlesztési irányain volt a hangsúly.
A digitális kompetenciák világában Magyarország világraszóló eredményt ért el: két jelentős nemzetközi díjat is magyar pályázat vitt el a több mint 100 országot felsorakoztató mezőnyben. Best Practice (Legjobb Gyakorlat)-díjat kapott az IKT pedagógusoknak és az IT-biztonságmodul – mindkettő a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) által fejlesztett, komplex oktatási anyag, amely a társadalom számára nélkülözhetetlen digitális készségeket fejleszt.
Két e-aláírási univerzum alakul ki hazánkban: az állami szférában az e-személyin alapuló elektronikus aláírás rendszerét kedvelik, míg az üzleti szolgáltatóknál a kártyaolvasót mellőző, egyszerűbb aláírási módszerek terjednek. A jó hír az, hogy a digitális megoldások részeként az elektronikus aláírás használata egyre inkább terjed.
A szabályozási kényszer és az incidensek hatására vásárolnak biztonsági megoldásokat a magyar vállalatok. A cégeknél a viselkedésalapú biztonság a slágertéma, a hagyományos megoldások már bejáratottnak számítanak. Mivel az alkalmazottak könnyű hozzáférést kérnek az IT-rendszerekhez, a vállalatok viszont kockázataikat csökkentenék, az IT-biztonság folyamatos harc az alkalmazottak és a vállalat érdekei között.
Tökéletes biztonság nem létezik, de némi külső segítséggel a vállalatok nagymértékben növelhetik IT-védelmi és reagálási képességeiket. Az igénybe vehető biztonsági szolgáltatások körében már Magyarországon is megjelent a rendszereket folyamatosan monitorozó biztonsági központ, a Security Operations Center.
Már most meg kell felelnie a bankoknak a PSD2 számos előírásának, miközben a várható üzleti előnyök legjobb esetben is csak évek múlva jelentkezhetnek. A magyar pénzintézetek is érzik a lehetőségeket, de erőforrásokat egyelőre még nem allokálnak azok kihasználására. A lehetőségekkel együtt viszont a veszélyek is nőnek.
A papíralapú iratok és digitális dokumentumok kezelésére kidolgozott német ELO megoldást az Ovitas szakemberei ismertetik meg a magyar üzleti világgal. Rubányi Tamás értékesítési vezető szerint a kiindulási alap a dokumentum, a hozzá kapcsolódó folyamatokat pedig az ügyféligények és a törvényi előírások határozzák meg.
A magyar vállalatok az elektronikus dokumentumkezelést még leginkább nyűgnek tekintik, pedig ha jól csinálják, az számszerűsíthető pénzügyi előnyökkel jár.
Az eddiginél fontosabb szerephez juttatja a közigazgatásban használt iratkezelő szoftvereket az e-ügyintézés terjedése. Ez új feladatokat is jelent a fejlesztőknek, de ennek végső soron mindenki hasznát látja – mondja Varga László, a legelterjedtebb hazai iratkezelő szoftver szállítójának, a DMS One Zrt.-nek a szakmai igazgatója.
Minél több ügyet intézhetünk elektronikusan, minél több tranzakciót bonyolíthatunk le online, annál fontosabb lesz az ügyfelek távoli azonosítása – annak megállapítása, hogy tényleg az van a vonal végén, aki ezt állítja magáról, és joga van mindazt megtenni, amit tenni szeretne. Mindenkinek érdeke, hogy ezt a folyamatot a lehető legegyszerűbben, mégis biztonságosan lehessen végigvinni.
Május elején zajlott az F8, a Facebook fejlesztői konferenciája, ahol az idén kissé megtépázott közösségi médiás cég legfontosabb újdonságait jelentette be Mark Zuckerberg. A Cambridge Analytica-botrány után a nagy durranások helyett inkább az érettebb, főként a vállalatok számára ma kötelező tartalomalapú befolyásmarketinges megoldásokon, egyben a közösségi média platform új fejlesztési irányain volt a hangsúly.
A digitális kompetenciák világában Magyarország világraszóló eredményt ért el: két jelentős nemzetközi díjat is magyar pályázat vitt el a több mint 100 országot felsorakoztató mezőnyben. Best Practice (Legjobb Gyakorlat)-díjat kapott az IKT pedagógusoknak és az IT-biztonságmodul – mindkettő a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) által fejlesztett, komplex oktatási anyag, amely a társadalom számára nélkülözhetetlen digitális készségeket fejleszt.
Két e-aláírási univerzum alakul ki hazánkban: az állami szférában az e-személyin alapuló elektronikus aláírás rendszerét kedvelik, míg az üzleti szolgáltatóknál a kártyaolvasót mellőző, egyszerűbb aláírási módszerek terjednek. A jó hír az, hogy a digitális megoldások részeként az elektronikus aláírás használata egyre inkább terjed.
A szabályozási kényszer és az incidensek hatására vásárolnak biztonsági megoldásokat a magyar vállalatok. A cégeknél a viselkedésalapú biztonság a slágertéma, a hagyományos megoldások már bejáratottnak számítanak. Mivel az alkalmazottak könnyű hozzáférést kérnek az IT-rendszerekhez, a vállalatok viszont kockázataikat csökkentenék, az IT-biztonság folyamatos harc az alkalmazottak és a vállalat érdekei között.
Tökéletes biztonság nem létezik, de némi külső segítséggel a vállalatok nagymértékben növelhetik IT-védelmi és reagálási képességeiket. Az igénybe vehető biztonsági szolgáltatások körében már Magyarországon is megjelent a rendszereket folyamatosan monitorozó biztonsági központ, a Security Operations Center.
Már most meg kell felelnie a bankoknak a PSD2 számos előírásának, miközben a várható üzleti előnyök legjobb esetben is csak évek múlva jelentkezhetnek. A magyar pénzintézetek is érzik a lehetőségeket, de erőforrásokat egyelőre még nem allokálnak azok kihasználására. A lehetőségekkel együtt viszont a veszélyek is nőnek.
A papíralapú iratok és digitális dokumentumok kezelésére kidolgozott német ELO megoldást az Ovitas szakemberei ismertetik meg a magyar üzleti világgal. Rubányi Tamás értékesítési vezető szerint a kiindulási alap a dokumentum, a hozzá kapcsolódó folyamatokat pedig az ügyféligények és a törvényi előírások határozzák meg.
A magyar vállalatok az elektronikus dokumentumkezelést még leginkább nyűgnek tekintik, pedig ha jól csinálják, az számszerűsíthető pénzügyi előnyökkel jár.
Az eddiginél fontosabb szerephez juttatja a közigazgatásban használt iratkezelő szoftvereket az e-ügyintézés terjedése. Ez új feladatokat is jelent a fejlesztőknek, de ennek végső soron mindenki hasznát látja – mondja Varga László, a legelterjedtebb hazai iratkezelő szoftver szállítójának, a DMS One Zrt.-nek a szakmai igazgatója.
