A vállalati marketing és PR sok más területtel együtt képes néha beleragadni a megszokott módszerek használatába, pedig ahogy a világ egyre többféle platformon kommunikál, a professzionális kommunikációnak és márkaépítésnek is érdemes kitörni a megszokott keretek közül.
◼︎ Ne féljünk az Instagramtól!
Ha körbekérdeznénk az ismerőseink körében, mit tartanak a legjobb módszernek arra, hogy vállalkozásukat népszerűsítsék, esélyesen még mindig sokan említenének olyan módszereket, amelyek akár már hosszú évtizedek óta velünk vannak. A tévéreklámok, óriásplakátok, tökéletesre polírozott újsághirdetések közkedveltek voltak a digitális kor előtt, és azok maradtak mindmáig. Emellé lassacskán felzárkóztak új lehetőségek is, mint a megjelenés internetes magazinokban hírek, cikkek vagy akár fizetett reklámbannerek formájában.
Ezeket is lehet persze célozni, egy televíziós spot esetében meghatározni, milyen idősávban és melyik műsor szünetében sugározzák, ahogy a hagyományosabb webes formákban is előre beállíthatjuk, milyen oldalakon szeretnénk terjeszteni vállalkozásunk, szolgáltatásaink, termékeink vagy épp szakértelmünk hírét.
Viszont a világ azóta is változik, folyamatosan jelennek meg új kommunikációs csatornák, amelyek ráadásul inkább építenek az interaktivitásra, a passzív információközlés helyett a beszélgetést, a közösségi továbbosztásokat, lájkokat, kommenteket helyezik előtérbe. Lehet persze ezeket komolytalannak, fiatalok játékszerének, esetleg a komoly vállalati jelenléttel összeegyeztethetetlennek nevezni, de hogy érdemes-e? Az általunk megkérdezett szakértő szerint semmiképp sem.
Terjedjen az ige!
„A közösségi média egyértelmű előnye a vállalkozások számára a nevében is benne van. Egyoldalú információközlés helyett közösséget építhetnek, ami komolyan hozzájárulhat az ismertség növeléséhez vagy a márka megítélésének erősítéséhez”, magyarázza Kónya Beáta, a közösségi kommunikációval, ezen belül főként az Instagram használatával foglalkozó Pikrea alapítója. „Furcsa időszakban élünk, hiszen a cégek egy része már aktívan használja az online lehetőségeket márkaépítésre, mások pedig akár egyáltalán nincsenek is jelen az interneten, szinte megtalálhatatlanok egy Google-kereséssel. Utóbbiak jellemzően helyi vállalkozások, ahol a vezetők úgy gondolják, elég, ha szájhagyomány útján terjed a hírük, de a komoly webes jelenléttel rendelkező nagyobb szervezetek körében is előfordul, hogy nem merészkednek a jól megtervezett, minden szinten kipolírozott weboldalakon és közösségi oldalakon túlra.”
A legegyértelműbb továbblépés sokak számára a hirdetési forma lehet az új felületeken is. Ez a szakértő szerint abból a szempontból érthető, hogy valóban olyan platformokon érhetik el a felhasználókat, ahol sok időt töltenek, de még ez is viszonylag egyoldalú módszer, igaz, a felhasználói preferenciák alapján hatékonyan, pontosan targetálható, így esélyesen valóban olyanokat ér el, akik potenciális ügyfelek, érdeklődők lehetnek.
A közösségi jelenlét azonban akkor nyílik ki, ha a vállalat mer annak igazi részévé válni. „A Facebookon, YouTube-on is jellemző volt már, hogy egy-egy érdekesebb témát, megosztást, képet vagy videót sokan kommentelnek, vagy akár továbbosztanak, ezzel növelve az adott tartalom készítőjének ismertségét. A még újabb platformok pedig már eleve erre építenek: az Instagram, de akár a TikTok is azon az elven alapul, hogy egy tartalom virálissá válik-e, túlnő-e a készítőjének közvetlen követői körén”, vázolja Kónya Beáta.
Korosztályok és divatok
Tény, hogy nem mindegyik közösségi platform való mindenkinek, legalábbis nem érdemes egy kalap alá venni őket és egy forrásból elárasztani ezeket a céges tartalmakkal. Másra kíváncsi a Facebook általános közönsége, az Instagram főleg vizuális információra fogékony felhasználóbázisa, vagy épp a TikTok-on lógó, azonnali, ütős impulzusokra vágyó, fiatal felhasználói.
„Instagramon vagy akár TikTokon sokszor nem az a célravezető, ha valaki egy az egyben, amolyan szócsőként vagy reklámfelületként jelenteti meg a termékeivel, szolgáltatásával kapcsolatos újdonságokat vagy felmagasztalja a cégét. Ezek ugyanis jóval kevesebb eséllyel késztetik az embereket megosztásra, divatos szóval élve a tartalom felhájpolására.” A szakértő szerint egyrészt fontos, hogy a vállalkozások jó előre határozzák meg, hogy egy adott közösségi szolgáltatás célközönsége milyen hangvételt vár el, és ezt fésüljék össze saját mondanivalójukkal.
„Technikailag ma már megoldható, hogy egy adott videós tartalmat egyszerre több felületen is megjelentessünk, hiszen egy álló formátumú videó kitehető Facebook-storyként, Instagram-reelként és TikTok-videóként egyaránt, de érdemes tudni, mit keres, milyen tartalmakat szeret igazán az adott szolgáltatás törzsközönsége.” Sokszor nem is a direkt kommunikáció célravezető, hiszen a márkaépítés közvetett eszközökkel is elérhető.
Sokat lendíthet például egy fogászat ismertségén és elismertségén, ha valamilyen kapcsolódó témakörben indít közösségi kommunikációs kampányt. Felépíthet egy egészséges életmóddal kapcsolatos tippeket adó csatornát. „Ez ugyan nem közvetlenül húzza be az új ügyfeleket, de érdemes tudni, hogy azért idővel egyre több versenytárs jelenik meg ezeken az újabb platformokon, tehát fontos elérni, hogy ha valaki fogászatot keres, villanjon be neki, hogy ő bizony követ egy érdekes, akár vicces vagy informatív csatornát, amely mellesleg egy fogászathoz kapcsolódik, és ezek után már érzelmileg lesz motivált arra, hogy őket válassza”, érvel a szakértő.
Ne kezeljük félvállról
A kevéssé hozzáértőknek elsőre úgy tűnhet, hogy az Instagramra, TikTokra készülő tartalmak egyszerűek, hiszen elég hozzá egy átlagos kamerával ellátott mobil és némi vicceskedés, de ez már rég nem így van. Még az egyéni felhasználók, amatőr videósok is egyre komolyabban ássák bele magukat a trendekbe: napról napra követik, melyik aláfestő zene, képi effekt vagy apró videós geg generálhat komoly nézettséget és aktív visszhangot.
Ha valaki komolyan gondolja a közösségépítést, fejlődést Instagramon vagy hasonló felületeken, akkor ehhez olyasvalaki ideális, aki egyrészt kívülről-belülről ismeri a vállalatot, azonnal tudja, hogy melyik friss, virális videóhoz, online kihíváshoz a cég melyik elemét tudja kötni, másrészt képben van a legfrissebb instás trendekkel, villámgyorsan meg tud lovagolni egy frissen feltörő divathullámot. Ez bizony akár teljes állást jelentő feladat is lehet.
A megtérülés persze fontos, de a szakértő szerint itt sem azonnali vásárlásokban, a fogalom növekedésében kell mérni a sikert. Új generációk használják az online platformokat, nemcsak életkorban, hanem felhasználói szokások terén is. Az információs zaj egyre nagyobb, ezért hosszú távon még azoknak is előnyt jelenthet a közösségi márkaépítés, akik elsőre idegenkednek ezektől a felületektől. „Ugyan új szemléletet, folyamatos jelenlétet igényel ez a munka, de már akár egy jól eltalált videó is nagyot dobhat a cég vagy a termék ismertségén, megítélésén”, hangsúlyozza a szakértő.
