Jó húsz év után nevet vált a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán a Távközlési és Médiainformatikai Tanszék – a „médiainformatika” helyét a „mesterséges intelligencia” veszi át.
◼︎ Új néven folytatja a BME távközlési tanszéke
A Villamosmérnöki Karral egy időben, 1949-ben jött létre a tanszék elődje, akkor még Vezetékes Híradástechnika Tanszék néven – kezdi az előzmények ismertetését Dr. Varga Pál egyetemi docens, tanszékvezető. Az évtizedek alatt több egyesülés és szétválás után 2003-ban került sor a legutóbbi névváltásra, akkor vették fel a mostanáig élő Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (TMIT) nevet. A médiainformatika nem a tartalomgyártásra, hanem inkább az adatátvitel- és feldolgozás technológiájára utalt az elnevezésben.
Régi terv vált valóra
A tisztségét két és fél éve betöltő tanszékvezetőnek már a programjában is szerepelt, hogy a tanszék nevébe felveszik a mesterséges intelligencia kifejezést „Vagyis a felvetés már több mint kétéves, azóta folynak az egyeztetések a karral és az egyetemmel. Mostanra igazából csak az adminisztratív lépések vannak hátra. Reményeink szerint márciusban mind a Kari Tanács, mind az egyetem Szenátusa jóváhagyja a változtatást, és onnantól kezdve Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszék néven folytatjuk a munkát”, mesél az idáig vezető útról Dr. Varga Pál.
| Adatok és hálózatok
A tanszék kutatási tevékenysége négy nagy laboratórium köré szerveződik: – HSN Lab: a nagysebességű hálózatok laborja számtalan olyan technológiával foglalkozik, amelyek rengeteg, továbbításra és feldolgozásra váró adatot generálnak (AR/VR, natív felhőszolgáltatások, okos város, IoT, sportinformatika); – SmartLab: hagyományosan a beszédtechnológiákat és a különféle ember-gép interfészeket és a mélytanulást kutatta. A tavalyi atlétikai VB-nél például a SmartLabban kifejlesztett beszédtechnológiai rendszer támogatta a magyar nyelvű fordításokat, az iFLYTEK fordítógépébe integráltan; – SmartCom Lab: ennél az ipari IoT és a nagyméretű hálózatok adatfeldolgozása áll a középpontban; – DCLab: adat- és médiatartalom labor, ennek fókuszában az adattudomány és adatbányászat áll. |
Mint mondja, a Műegyetemen büszke a tradícióira, ezért alaposan meg kell indokolni minden névváltoztatást. A mesterséges intelligencia több évtizede jelen van a tanszék tevékenységében, az 1990-es évek eleje óta foglalkoznak a kutatók a gépi és mélytanulással, a neurális hálózatokkal és az alkalmazott MI-vel is.
„Nálunk talán erősebben jelen van az MI, mint az egyetem többi tanszékében, bár egyértelmű, hogy a BME teljes kutatási és oktatási tevékenységét átszövi a mesterséges intelligenciával való foglalkozás – teszi hozzá a tanszékvezető. – Ugyanakkor nem foglaljuk le magunknak a kifejezést, és semmi gond nincs azzal, ha több tanszék nevében is felbukkan a mesterséges intelligencia, mint ahogy például az elektronika sem kizárólag egyetlen tanszék privilégiuma. Olyan technológiáról van szó, amely minden tanszék látókörébe bekerülhet és be is kell kerülnie.”
Része lesz az oktatásnak
Bár a névváltás ötlete már korábban felmerült, a nagy nyelvi modellek tavalyi fejlődése újabb lökést adott neki. „Hirtelen óriási javuláson mentek át a különféle modellek, és ez teljesen átrajzolta a mesterséges intelligencia színterét. Ahogy mindenki, mi is azt kutatjuk, hogy mely területeken és hogyan lehet a lehető legtöbbet kihozni ezekből az új modellekből, hogyan nyerhetünk a legtöbbet az új technológiákkal”, mondja Dr. Varga Pál.
Mindez tükröződik a tananyagban is. A tavaszi félévben indul el a „prompt engineering” tantárgy, ahol különféle modelleken mutatják be, milyen módszerekkel, vezérlőkkel, tagekkel lehet a legpontosabb eredményt elérni – mindezt gyakorlatorientáltan, de a BME VIK hagyományaihoz híven alapos elméleti megalapozottsággal.
