A hibrid jövőben már a valóság is hálózatban működik

A fogyasztói technológiák 2030-ra vonatkozó előrejelzései nem szűkölködnek a futurisztikus jóslatokban. Az Ericsson Consumer Lab a szokásos év végi technológiai előrejelzésében – amelynek idén a „Mindenség Pláza” címet adta – foglalta össze, hogy milyennek várják a 2030-as évek jellemző városi közösségi tereit. Nézzük hát, hol lesznek tinik a mai ovisok!


◼︎ Mindenség Pláza a hálózat háza

A helyet hívhatjuk hibrid bevásárlóközpontnak is, és várhatóan nem lesz messze onnan, ahol lakunk, vagyis nem egyedi létesítményről, hanem afféle, bármelyik kerületben megtalálható közszolgáltató-központról van szó. Itt természetesen a következő generációs 6G-kapcsolat teszi lehetővé a multiverzum elérését, alacsony áron kaphatunk kiterjesztett valóságot (AR-t) kínáló szemüvegeket, haptikus elven működő (tapintásos) testruhákat és a hozzájuk tartozó elektronikus eszközök kezelésére alkalmas tapintókesztyűket. A hely szinte végtelen számú kreatív tevékenységhez adaptálható, innen is a neve: „Mindenség Pláza”.

Mindegy, hol járunk a Mindenség Plázában

Az Ericsson „10 Hot Consumer Trends” című jövőfirtató jelentése decemberben tíz konkrét csúcstechnológiás létesítményt vázolt fel, amelyekkel a fogyasztók a hibrid bevásárlóközpontokban találkozhatnak majd 2030-ban. Ezek az ötletek 2030-ra egyetlen, mindent összekapcsoló hálózati valósággá egyesülnek, ahol minden fizikai tér ugyanolyan megfelelő hely a következő generációs élményekhez.

Ebben az elképzelt jövőben olyan szépségszalonok is megjelenhetnek, amelyek úgy vannak programozva, hogy alkalmazkodjanak a környezetünkhöz; úszómedencék, ahol oxigénbetáplálásos VR-headsetekben lebeghetünk a kvázi nulla gravitációs térben; gyártóüzemek, ahol saját, személyre szabott mintában, formában, minőségben állítható elő bármilyen termék, amire szükségünk van.

Az Ericsson komolyan vette a játékot, és a prognosztizált, hibrid bevásárlóközpont létesítményről megkérdezték 14 nagyváros korai AR-, VR-, és digitálisasszisztens-adoptálóit, hogy értékeljék a vázolt koncepciókat, amelyek digitális technológia segítségével bővítik a fizikai fogyasztói élményt. Meglepő módon 79 százalékuk vélte úgy, hogy 2030-ra az összes tesztelt koncepció elérhető lesz valamilyen formában.

Jönnek a metaterek

A mindent elborító MI-hírözönben az új típusú metaterek és metaverzumok tavaly kissé a háttérbe szorultak, de nem lesz ez mindig így, mivel a fejlődésük nem lassult le, sőt. A nagy technológiai szereplők mind erre készülnek, a Meta Horizonja, a Microsoft Mesh-e, a Niantic Lightship platformja, amelyet az egész bolygót lefedő „Planet-Scale AR Alliance” felépítéséhez készítenek, mind ebbe az irányba mutat. A helyi környezet is egyre fontosabbá válik, már csupán egy csúcstechnológiás bevásárlóközpont is vonzóbbá teheti a várost az élethez. Nézzünk most négy potenciálisan várható új élményteret a 10-ből, azok szolgáltatásaival egyetemben!

1. A mindenkor Aréna A svéd ABBA popegyüttes legújabb albuma, a „Voyage 2022” virtuális turnéja avatar-előadásokkal zajlott – ami megmutatta, mi várható a következő évtizedben: nem kell majd feltétlenül egy nagyvárosban élni ahhoz, hogy neves előadóművészek turnéját látogathassuk. A rendezvénytermekben lesz telepresence-technológia, ami lehetővé teszi a nemzetközi művészek vagy sportcsapatok számára, hogy digitálisan lépjenek fel, mintha személyesen is ott lennének. Ezeket a termeket globálisan összekapcsolt surround hangrendszerrel szerelhetik fel, amely mindenhol elképesztő minőségű hangot produkál. Az AR/VR rendezvénytermek 360 fokban bármilyen díszletté átváltozhatnak majd, lehetővé téve számunkra, hogy aktívan részt vegyünk a musicalekben, interaktív filmekben vagy virtuális műalkotásokban. Olyan múzeumokat látogathatunk itt, ahol a technológia újraalkotja a történelmi eseményeket, belehelyezve a látogatót az események közepébe. Így minden történelmi korszak életre kelhet – legyen az múlt, jelen vagy jövő, és minden arénában egyszerre lehetünk színész, néző, vadász, préda, diák és tanár.

33 Ericsson 2

2. Az immerzív szépségszalon A kozmetikai sebészet jelenlegi globális piaci értéke jóval több mint 50 milliárd dollár. A világjárvány során elterjedtek digitális szépítő kezelések is, megnőtt a kereslet a „virtuális arcjavítás” iránt. Míg az orvosi kezelések invazívak, az AR/VR-alapú világ kattintásra nyújthatja a „szebb” ént, így 10 fogyasztóból 7 igénybe venne ilyen virtuális kezelést 2030-ban. A mai AR/VR-felhasználók 41 százaléka szeretne egy körömszalonban olyan nyomkövető eszközöket kapni, melyek lehetővé teszik, hogy AR/VR-vezérlőként használják a kezüket. Az olyan sminkekre is nagy igény mérhető, melyek megbolondítják a térfigyelő kamerák arcfelismerő technológiáját. Ha már smink, elvárás az is, hogy a színek és minták programozhatóan a környezetünkhöz és a napszakhoz igazodjanak,.A fodrászok természetesen mesterséges intelligenciával elemzik majd az összes járókelő frizuráját, lehetővé téve, hogy csak a legtrendibb frizurákat kínálják.

3. A metaszabó A ruházat és a kiegészítők fontos státuszszimbólumok, a kulturális hovatartozás és a személyiség markerei. Az olcsó ruházat a jövőben is vonzó marad, de a fogyasztók egyedi darabokat szeretnének, lesz tehát szabóság a plázában, MI-robotvarrógépekkel és 3D-nyomtatással, olcsó, egyedi gyártású ruhákat kínálva. A digitális értekezletekre és társasági eseményekre avatarjainkat is fel kell majd öltöztetni, mégpedig a saját testünk 3D-s szkennelése alapján készült digitális divattermékekkel. Ha a divat digitálissá válik, az a fenntarthatóságot is támogathatja. Ha a játékokhoz vagy akár romantikus találkozásokhoz viselt ruhánk fejlett elektro-haptikus anyagokból készült, és a velünk érintkezők is ilyesmit viselnek, akkor egész testre kiterjedő érintési visszajelzést kaphatunk egymásról, tetszőleges anyagminőséget és formákat imitálva. Elvárás az is, hogy mesterséges intelligenciával vezérelt AR/VR-öltözőfülkékben lehessen gyakorlatilag bármilyen környezetben kipróbálni a ruhákat, mielőtt döntenénk a vásárlásról.

4. A bárhol-medence Súlytalanság és akár egy teljes óra az űrben egy mozijegy áráért? 2030-ra a bevásárlóközpontokban úszómedencék épülhetnek, ahol oxigénes VR-headsetekben érezhetjük majd úgy magunkat, mintha a világűrben lennénk zéró gravitáció mellett. Bár fizikailag a víz alatt úszkálunk, a bennünket körülvevő világot digitálisan kicserélik a csillagokkal tarkított világmindenségre. Ha a headset mellett egy mágnesezett csizmát is felveszünk, máris űrkutatóvá változhatunk, és az univerzum bármely bolygóját meglátogathatjuk. A valóságban persze a „bárhol-medence” alján sétálunk majd, amelyet programozható anyagok borítanak a különböző típusú terepek szimulálására. A csizma változtatható erősségű mágneses tere a gravitáció hangolását is lehetővé teheti. Untat a világűr? Az óceánok fenekén is sétálhatunk valódi vagy képzelt lényekkel teli víz alatti világokban, vagy akár elsüllyedhetünk a Titanickal, mintha csak ott lettünk volna a fedélzeten.

További tartalmak

Legolvasottabb tartalmak

Strategy

Valós idejű adózás

Human

Az egészség hálózatai

Technology

Egy év, amely átírta az emberiség és a mesterséges intelligencia viszonyát

Strategy

Exportcikk lehet a DÁP-ból

ITBUSINESS heti hírlevél feliratkozás

.
Scroll to Top