Réges-régi történet ez, és a legújabb fejleményei kissé elsikkadtak a nagy Altman-saga közepette, de azért mi figyeltünk, és elmeséljük a fontosabb állomásokat, érdekes adalékokkal szolgálva az MI-fejlesztések piacán dúló öldöklő verseny megértéséhez. Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman és Elon Musk manapság egymást dehonesztáló kijelentéseikkel kerülhetnek csak egy mondatba, de nem volt ez mindig így. Tartsanak velünk egy időutazásra az elmúlt évtized közepébe.
Az OpenAI alapítója és vezérigazgatója, Sam Altman utoljára még november elején szólta le Elon Musk legújabb, a mesterséges intelligencia iparággal kapcsolatos vállalkozását az OpenAI fejlesztői napján. Ekkor jelentette be ugyanis Musk az MI-megoldását, a fura nevű Grokot, amelyet legújabb cége, az xAI fejlesztett.
Altman és Musk két jóbarát
Talán már kevesen emlékeznek rá, de az OpenAI-t 2015-ben Sam Altman, Elon Musk és Peter Thiel mellett többen alapították non-profit kutatólaboratóriumként. Majdnem olyan kezdeményezésnek indult, mint egy Big Tech-ellenes civil nonprofit egyesület, ugyanis az elveket helyezték előtérbe a profittal szemben. Az OpenAI akkori megfogalmazása szerint olyan mesterséges intelligencia eszközöket akartak kifejleszteni, amelyek „az emberiség egészének hasznára válnak, és nem korlátozza őket a pénzügyi megtérülés szükségessége”.
2018-ban azonban két fontos dolog is történt: először is, Musk kilépett az OpenAI igazgatótanácsából, miután bejelentette, hogy addig 50 millió dollárt fektetett be, ezzel elzárva az akkor még ismeretlen céget a saját, kulcsfontosságú pénzügyi hátterétől. Ennek oka az lehetett, hogy Altman és Musk állítólag összevesztek az OpenAI irányításával kapcsolatban. Musk azt javasolta, hogy ő saját maga venné át az irányítást a cég felett, hogy felturbózza a termékfejlesztés előrehaladását. Altman és az OpenAI igazgatótanácsa visszautasította Muskot, aki ezután befejezte a vállalat finanszírozását.
A másik fontos 2018-as esemény, az volt, hogy az OpenAI vezetői számára egyre világosabban kiderült, hogy
a fejlett mesterséges intelligencia modellek fejlesztése és karbantartása hatalmas számítási teljesítményt igényel, ami hihetetlenül drága.
Eszmék vs finanszírozási igény
A 38 éves, techno-optimista Altman, aki korábban az elhíresült és fogalomként emlegetett, tekintélyes Y Combinator startup-gyorsítót vezette, megpróbált beférkőzni a két megközelítés közé.
Valamiféle középutat meg is talált azzal, hogy fokozatosan új OpenAI-eszközöket mutatott be, először kisebb csoportoknak, majd nagyobbaknak, hogy finomhangolják és fejlesszék az eszközöket, mielőtt nyilvánosságra hozzák őket.
A ChatGPT sikere vonzza a Big Tech pénzét
Amikor az OpenAI a ChatGPT tavalyi elindításával szeizmikus rengéseket keltett a technológiai iparban, a vállalat legjelentősebb befektetője, a Microsoft, nagymértékben megnövelte pénzügyi részesedését. A vállalat OpenAI iránti elkötelezettsége 13 milliárd dollárra nőtt, és ezzel a Microsoft lett az OpenAI-t működtető pénzügyi motor, de a nonprofit szervezet igazgatótanácsa továbbra is mindent megtett a saját céljai elérésének érdekében. A Microsoft jelentős befektetése ellenére nem kapott – talán akkor még nem is kért – helyet az OpenAI igazgatótanácsában. Mindez szinte előre kódolta Altman most kirobbant konfliktusait és hirtelen távozását a cégtől a hónap elején.
Maga a testület egyébként a mai napig nem magyarázta meg, hogy miért menesztette Altmant azon túl, hogy homályosan kimondták, hogy Altman nem volt „következetesen őszinte a testülettel folytatott kommunikáció során”. A vállalat felépítése pedig megadta erre a jogot az igazgatótanácsnak, de talán ez ma már az események fényében mindegy is, amolyan Szilícium-völgyi anekdota csupán, a háttérben kirajzolódó értékek és érdekek napvilágra kerültek, különösebb vallomáscunami nélkül is jól látható, hogy ki és mit szeretett volna elérni, és milyen erők vették le ideiglenesen Altmant a sakktábláról, majd mi lett ennek a következménye (Altman bábuja visszakerült a helyére).
Vissza Muskhoz
Elon Musk MI chatbotja, a Grok, Musk szerint a humoros MI megjelenése, és nem riad vissza a szarkasztikus válaszoktól sem. Amint az Insider korábban beszámolt róla, Musk kifejezetten szerette volna, hogy a bot válaszaiban legyen némi humor, ez megmagyarázhatja, hogy az miért ad rendszeresen szarkasztikus válaszokat.
Altman Grok-ra tett megjegyzéseiben Musk új cégének potenciális fenyegetéseire hívta fel a figyelmet, és kijelentette: „Elon mindig is Elon marad”.
Szerinte a Grok MI-chatbot bemutatásának időzítése egyben kísérlet volt arra, hogy Musk ellopja a reflektorfényt az OpenAI-tól, valamint kételyeket keltsen az olyan termékek fejlődésével kapcsolatban, mint a ChatGPT. Musk az X-en néhány pillanattal azelőtt posztolt Grokról először, hogy Altman színpadra lépett volna az első OpenAI fejlesztői napon a megnyitó beszéddel. Altman szerint az új eszközök egész sora megmutatta, hogy az OpenAI előnyben van Muskkal és más riválisokkal szemben az MI-fejlesztési versenyben. Szerinte az OpenAI bejelentései aláhúzzák a vállalat elkötelezettségét az MI technológia határainak feszegetése iránt, amivel szemben Musk csupán a valós idejű adatokat – ezt a ChatGPT is tudja már az internet eléréssel – és némi humort tud felmutatni.
A sértődés rossz tanácsadó
A nyilvánvalóan sértődött és ellenérdekelt Musk – az ember, akit kihagytak a nagy buliból – az emberiséget fenyegető mesterséges intelligencia rémével is végigturnézta a szaksajtót, az OpenAI berkeiben bujkáló „Q*”-al (ejtsd: Q-Star) riogatva, melyet „rendkívül aggasztóként” definiált, amolyan Skynetbe oltott Terminátort sejtetve a kód mögött. Nehéz lenne eltekinteni attól, hogy honnan tudhatná Musk ennyi idő elteltével, hogy pontosan mi zajlik az OpenAI színfalai mögött, és az sem világos, hogy az OpenAI munkatársai valóban úgy vélik-e, hogy a Q-Star áttörést jelenthet az általános mesterséges intelligenciával (AGI-val) kapcsolatos munkában.
Az OpenAI az AGI fogalmát – tehát nem a Q-Star-t – olyan autonóm rendszerként határozza meg, amely a gazdaságilag legértékesebb feladatokban felülmúlja az embert. Az AGI képes általánosítani, tanulni és megérteni bármit, fejlett érvelési képességekkel rendelkezik, amelyek az emberi intelligenciához hasonlítanak, és alkalmazható lenne új tudományos kutatásokban is.
Mindent összevetve az egész inkább tűnik lejárató kampánynak, mint tényalapú közlésnek Musk részéről, aki egyébként szintén az általa démonizált AGI kifejlesztésére törekszik. A sokak szerint önmaga karikatúráját is kitűnően megformáló, sikeres vállalkozó vonatkozó cége egyelőre a Groknál tart.
Musk fő előnye eddig a szinte korlátlan anyagi erőforrásai voltak, ám ezzel szemben már ott áll az október 30-án lezárult Altman-saga nyomán egy megerősödött és – ugyan szavazati jog nélkül, de az új igazgatótanácsban is helyet foglaló – Microsofttal megtámogatott OpenAI, amely az eddigi Dávid és Góliát meccs helyett már inkább emlékeztet a Tyson–Holyfield összecsapásra. A két ambiciózus vezető közötti agresszív versengés garantálja, hogy a mesterséges intelligencia jövőjének birtoklásáért folytatott küzdelem csak fokozódni fog. Vajon ki harap a következő lépésben ki egy darabot a másik füléből?
