Egy új tanulmány szerint az, hogy mit gondolunk a mesterséges intelligenciáról, befolyásolhatja, hogy az MI hogyan reagál ránk. Az M.I.T. Media Lab kutatói szerint „az MI egy tükör”, és a felhasználói elfogultság valóban megváltoztathatja, hogy miként tekintünk az MI által adott válaszokra és reakciókra. Pat Pataranutaporn, a kutatás vezetője ezt „MI-placebo hatásnak” nevezi.
Aki még sosem játszadozott el valamelyik generatív MI-vel, például a ChatGPT-vel, a Barddal vagy a Claude 2-vel, annak az alábbiak talán nem sok mindent jelentenek majd. Ha azonban már eltöltöttünk egy kis időt az MI-chatbotokkal, akkor valószínűleg van kialakult véleményünk arról is, hogy maguk a botok hasznosak vagy károsak lesznek-e az emberiség számára a munka világában.
Az említett új kutatás szerint az ezzel kapcsolatos meggyőződésünk befolyásolhatja, hogy az olyan programok, mint a ChatGPT, hogyan reagálnak ránk. Annak tesztelésére, hogy a saját véleményünk a mesterséges intelligenciáról megváltoztathatja annak reakcióját, a kutatók 300 résztvevőt három különböző csoportra osztottak, és arra kérték őket, hogy lépjenek interakcióba egy mesterségesintelligencia-programmal, és értékeljék, hogy az milyen szinten nyújt mentális és egészségügyi támogatást.
A jó a snassz és a csúf
Az egyik csoportnak azt mondták, hogy a mesterséges intelligenciának nincsenek motivációi, csak egy egyszerű, ám kreatív szövegíró program. A második csoportnak azt mondták, hogy a mesterséges intelligenciát arra tanították fel, hogy empátiát és gondoskodást nyújtson, míg a harmadik csoportot figyelmeztették, hogy a mesterséges intelligencia manipulatív, és csak azért viselkedik kedvesen, hogy eladjon nekik egy adott szolgáltatást. Ez a felhasználók fejében előítéleteket keltett az egyes mesterséges intelligenciák iránt. Innen indulva a kutatók tesztelték az MI placebo-hatását, megvizsgálva, hogy a felhasználóknak a chatbotokról alkotott előítéletes elképzelései hogyan befolyásolják a válaszok megítélését.
Mindhárom csoportban kiderült, hogy a felhasználók nagyobb valószínűséggel számoltak be pozitív, semleges vagy negatív élményről annak alapján, hogy milyen – általuk előzetesen már elkönyvelt tulajdonságokkal rendelkező – chatrobottal álltak kapcsolatban.
Azok az emberek például, akiknek azt mondták, hogy a mesterséges intelligenciájuk gondoskodóbb, úgy vélték, hogy annak válaszai pozitívabbak. Azok azonban, akiknek azt mondták, hogy manipulatív és csak azért van, hogy szolgáltatásként eladja a saját előfizetését, ellenségesebbé váltak a mesterséges intelligenciával szemben, így az is negatívabb viselkedést tanúsított a felhasználókkal szemben.
A vizsgáló befolyásolja a vizsgálat tárgyát
Az MI-placebo hatás felfedezése nagyon érdekes problémákra adhat érthető válaszokat, segíthet például megmagyarázni a drasztikus különbségeket abban, ahogyan az MI a különböző emberek számára teljesít. Azok a felhasználók, akik negatív visszajelzéseket adtak az olyan programokkal szemben, mint a ChatGPT, lehet, hogy már eleve negatív előítéletekkel vágtak bele a beszélgetésekbe, míg azok, akik pozitív tapasztalatokról számoltak be, éppen az ellenkezőjét tették. A kutatásból készült tanulmány tehát azt sugallja, hogy
a mesterséges intelligencia pontosan azt adja az embereknek, amit azok akarnak vagy elvárnak tőle.
Továbbá minél összetettebb az MI rendszer, annál valószínűbb, hogy tükrözni fogja a felhasználó személyiségét, hozzáállását. Hogy ez jó vagy rossz dolog-e, azt a tudósoknak még nem sikerült eldönteniük.
((forrás))
