A döntéshozók mindig is késleltetéssel reagáltak a technológiai újdonságok jelentette kihívásokra. Manapság többek között a mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológiák állítják kihívások elé a törvényhozókat. Hellner Gáborral, a CryptoSoft ügyvezetőjével utánajárunk, hol tart most a kriptopiac szabályozása, és milyen eszközökkel lehetne a leghatékonyabban megtisztítani a kriptopiacot a kártékony elemektől.
◼︎ Okos világban okosnak kell lenni
Kriptocsalások, tőzsdei összeomlások, botrányba fulladó kriptokibocsátások – a téma iránt érdeklődők sajnos akár naponta találkozhatnak ilyen, és ehhez hasonló hírekkel. Csak hogy a legismertebbeket említsük: 2021-ben a „Squid Game” sorozat sikerét meglovagolva csalók létrehoztak egy kriptovalutát, és miután elég sok pénzt összegyűjtöttek, a kereskedhetőséget felfüggesztették, és leléptek a befektetők pénzével. 2022-ben pedig az FTX centralizált kriptotőzsde csődje járta be a világsajtót, ahol a váltóra beutalt kriptoeszközökkel éltek vissza.
Világosan látszik, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, a kriptovilágot meg kell tisztítani, a szürke (sőt sokszor fekete) zónát meg kell szüntetni. Az EU 2023 tavaszán elfogadta a „Markets in Crypto-Assets Regulation” (MiCA) rendeletet, amely 2024-től fog fokozatosan jogerőre emelkedni, és az EU-n belül hivatott a kriptoeszközöket és azok kibocsátását szabályozni. „Ez egészen biztosan előrelépés az eddigiekhez képest, de vajon elegendő-e? Ki fogja ezeket a szabályokat betartatni ebben a technológiailag folyamatosan változó világban, mire számíthatunk a törvény hatálybalépése után, mi fog változni?”, mutat rá a szabályozás körüli dilemmákra Hellner Gábor.
Itt a kriptó, hol a kriptó?
Elvileg a rendelet hatályba lépése után az EU területén szabályozva lesz, hogy a kriptovaluták milyen feltételekkel lesznek kibocsáthatók és kereskedhetők. „Az első nagy probléma, hogy hol él, hol létezik egy adott kriptopénz?”, teszi fel a kérdést a szakértő. „A válasz az, hogy sehol és mindenhol. A kriptovaluta egy elosztott rendszeren alapuló, több különböző földrajzi helyen üzemelő, a résztvevő számítógépek által lebonyolított konszenzus-protokoll alapján könyvelt digitális pénz. Nincs kibocsátási helye, országa, hatósága.”
Sokszor az sem nyilvános, hogy milyen személy vagy csapat áll egy kriptokibocsátás mögött. Gondoljunk például a Bitcoin mögött álló Satoshi Nakamotóra, akiről a mai napig is mindenki csak találgatja, hogy kicsoda. A problémát csak mélyíti, hogy az okosszerződés-alapú kriptoplatformok (például az Ethereum) létezése óta bárki néhány parancs kiadásával létrehozhat kriptót anélkül, hogy felfedné kilétét. „De tovább megyek, ilyen okosszerződés-alapú kriptókat már nem is csak egy személy, hanem akár egy másik okosszerződés is létrehozhat és telepíthet a blokkláncra. Innentől kezdve pedig nagyon bonyolult, már-már filozófiai kérdés, hogy ki vagy mi a kripto kibocsátója”, teszi hozzá Hellner Gábor.
Nem könnyű egy már kibocsátott kriptó esetén a hatóságoknak beavatkozni az okosszerződések alapvető megmásíthatatlansága miatt, ami persze a technológia egyik legnagyobb előnye. „Egy okosszerződés addig létezik, amíg az alatta működő blokklánc. Csak akkor lehetne a kriptovaluta kereskedését a kibocsátó által felfüggesztetni, ha az okosszerződés üzleti logikája ezt megengedné, de ez óriási hiba egy kriptó esetében”, mutat rá.
Fából vaskarika: decentralizált pénzeszközzel a centralizált tőzsdén
A kibocsátás után megkezdődik a kriptovaluta kereskedése a kriptotőzsdéken. Alapvetően kétféle kriptotőzsde létezik. Az egyik a hagyományos centralizált tőzsde, a CEX (Centralized Exchange). A kriptotőzsde önkényesen dönti el, hogy milyen kriptovalutákat listáz, azok kereskedéséhez pedig a befektetőknek a saját kriptóikat a tőzsdére kell bízniuk, amivel kockáztatják azok esetleges tisztességtelen kezelését (lásd FTX). „A centralizált tőzsdék furcsa, hibrid képződmények a kriptovilágban, egy alapvetően decentralizált működésű kriptovalutát kereskedünk egy centralizált rendszerben, ahol így maga az elosztottság és a transzparencia nem valósul meg. Tehát nemcsak a kriptó kibocsátója, de akár a tőzsde üzemeltetője is lehet tisztességtelen szándékú, azaz így már két szereplő is visszaélhet a befektetők bizalmával. Viszont a CEX-eken a szabályozó hatóság meg tudja tiltani, hogy egy adott kriptót listázzon”, emeli ki a szakértő, majd sietve hozzáteszi: „de azt nem, hogy azt egy másik fennhatóság alatt működő váltóra átvigyék, ezzel kijátszva a szabályozást.”
Még ha a világon mindenhol egységes is lenne a szabályozás (amitől jelenleg nagyon távol vagyunk), akkor sem akadályozható meg egy kriptovaluta kereskedése, mert a központosított tőzsdék mellett léteznek decentralizált, valóban transzparens, blokklánc alapú (on-chain) tőzsdék is, a DEX-ek (Decentralized Exchange-ek). Ezek okosszerződés-alapú, elosztottan működő tőzsdék, ahol különböző megoldásokkal valósítják meg két kriptovaluta közt a kereskedhetőséget, amihez a likviditást maguk a kriptotulajdonosok adják. „Természetesen a DEX-en való kereskedés esetében sem zárható ki a felek tisztességtelen szándéka és maga a csalás sem. Viszont a transzparencia valós érvényesülésével és a tőzsde publikus okosszerződései alapján a potenciális veszélyhelyzetek felderíthetők, a kockázatok előre jelezhetők”, hangsúlyozza Hellner Gábor.
Magyar innovációval a kriptocsalások felderítéséért
A technológia sajátosságai miatt még a legjobb szabályozási rendszer sem jelenthet teljes megoldást, hiszen a gyakorlatban a szabályok kikényszeríthetetlenek. A befektetők tehát nem védhetők meg attól, hogy csalásokkal találkozzanak, a kérdés inkább az, hogy képesek-e időben felismerni a kriptovilág veszélyeit, vagy besétálnak a csapdákba.
Hellner Gábor a szabályozás mellett két megoldási javaslattal is előáll. „Az egyik az edukáció: azok, akik értik a kriptovilág működését, könnyebben felismerik a kockázatokat és nagyobb eséllyel tudják megvédeni magukat a csalásoktól. Legalább ilyen fontosak a szakértői tudáson alapuló szolgáltatások is, amelyek segítik a befektetőket eligazodni a kriptovilág útvesztőiben. Mi a CryptoSoftban létrehoztunk egy ilyen megoldást. Az akadémiai tudást ötvöztük a terepen szerzett szakértői tudással, és létrehoztunk egy olyan, MI-alapú, valós idejű kriptovaluta-elemző rendszert, amelynek segítségével a kezdő felhasználók is másodpercek alatt teljes képet kaphatnak egy adott kriptó minőségéről, kereskedhetőségéről, illetve rejtett hibáiról és a potenciális kockázatokról. Ez a CryptoScan alkalmazás.”
Úgy tűnik tehát, hogy a jól átgondolt szabályozások, a tudatos kriptobefektetéseket segítő edukáció és a kriptovilág megtisztítását célul kitűző szakértői megoldások együtt tudják eredményesen felvenni a harcot a kriptocsalókkal szemben, hogy egy tisztességesebb kriptovilágot teremtsenek.
