Alapvetően a felhasználók oktatásával, a digitális tudatosság emelésével lehet a leghatékonyabban harcolni az internetes csalások ellen. Az emberi tényező mellett azonban a MasterCard digitális megoldásokkal segíti többek között a beszállítói lánc értékes, de sérülékeny elemének tekinthető kis- és középvállalatokat is a bajok elkerülésében.
„Ez a világ már nem az a világ” – minden szempontból találó mottót kapott a MasterCard 2023. október 18-án megrendezett sajtótájékoztatója. A cím alapját az a kiberbiztonság magyarországi helyzetét bemutató, széleskörű állapotfelmérés adja, mely nemrég készült el, és bizony komoly problémákra hívja fel a figyelmet.
Mint az előadásokban elhangzott, a Covid-19 járvány ideje alatt közel 1,1 milliárd új felhasználó érkezett az internetre – Magyarországon ez nagyjából egymillió új netlakót jelent, akik nem rendelkeznek digitális tapasztalatokkal, így sokkal könnyebben esnek áldozatul az egyre kifinomultabb eszközökkel dolgozó csalóknak.
Eközben nem csak az újoncokra, de mindenki másra is rengeteg veszély leselkedik mindenkire: a globális IT-piacot érintő felmérések szerint átlagosan 39 másodpercenként történik egy-egy új hackertámadás, amelyek eredményességét jelzi, hogy
2025-re már várhatóan 10,5 ezermilliárd dollár kárt okoznak majd a virtuális térben mozgó valódi csalók.
A veszélynek tudatában vannak a felhasználók is: 100 megkérdezett netezőből alig öt mondta azt, hogy felkészültnek érzi magát a kiberbiztonság területén. Hazánk még nehezebb helyzetben van, hiszen Közép- és Kelet-Európában a negyedik legintenzívebb növekedést mutatja a visszaélések száma. De az incidensek számának rohamos növekedése világjelenség: 2020-ban több ilyen eseményt regisztráltak, mint előtte 15 év alatt: 2021-re ez a szám további 17 százakkal emelkedett.
A magyarországi bankkártyás csalások száma 2021 óta közel 50, míg az átutalási csalások elkövetési értéke 200 százalékkal nőtt, derült ki az állapotfelmérésből. 2016 második fele és 2019 között ez utóbbiak értéke éves szinten nem érte el még az egymilliárd forintot sem, idén azonban már a várakozások szerint 8 milliárd forintnyi lesz kárérték. Bár a magyarországi támadások közel kétharmadát kormányzati szervek és közszolgáltatók, a pénzügyi szektor és a média ellen követik el, a pénzügyileg legeredményesebb akciókat jellemzően a felhasználók becsapásával hajtják végre.
Ezért hangsúlyozták a sajtótájékoztatón is a felvilágosítás, a kiberbiztonsági tudatosság erősítésének fontosságát.
Emellett azonban a MasterCard azokat a szolgáltatásokat is bevetné, amelyeket saját tapasztalataira támaszkodva fejlesztett ki. Van miből meríteni: egymilliárd tranzakciót bonyolítanak le, és pénzügyi területen dolgozó, globális cégként kiemelt célpontjai az online támadóknak. Az elmúlt másfél évtizedben több tucatnyi technológiai cég felvásárlásával alapozta meg, hogy ma már fizetési helyett digitális szolgáltatóként lássa magát, és értékesítse kibervédelmi megoldásait a piacon. Ez azért is fontos, tették hozzá, mert jellemzően a kis- és közepes vállalkozások azok, akiket rengeteg támadás ér, de a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nem tudnak elegendő forrást biztosítani a saját kibervédelmük kiépítésére – és akkor a világszerte, így Magyarországon is tapasztalható szakemberhiányt már meg sem említettük.
