A generatív mesterséges intelligencia jövőre egyfajta valóság-ellenőrzésnek néz elébe — nyilatkozta egy elemző cég, rámutatva, hogy a technológia körül kialakult felhajtás elhalványulása, a működtetéséhez szükséges növekvő költségek és a szabályozás iránti egyre nagyobb igény a technológia közelgő lassulásának jelei.
A CCS Insight a technológiai ipar jövőjét 2024-ben és azon túl megjósoló éves összefoglalójában számos előrejelzést tett a mesterséges intelligencia jövőjével kapcsolatban, amely technológia számtalan címlapra került az ígéreteivel és buktatóival kapcsolatban. A fő előrejelzés szerint a generatív mesterséges intelligenciát 2024-ben hidegzuhany éri, mivel a költségekkel, kockázatokkal és összetettséggel kapcsolatban a valóság kioltja a technológiát övező hype-ot.
„A lényeg az, hogy jelenleg mindenki a generatív mesterséges intelligenciáról beszél, a Google, Amazon, a Qualcomm, az Amazon, a Meta”, mondta Ben Wood, a CCS Insight vezető elemzője a CNBC-nek. „Nagy szószólói vagyunk az MI-nek, úgy gondoljuk, hogy óriási hatása lesz a gazdaságra, a társadalomra általában, úgy gondoljuk, hogy nagyszerű a termelékenység szempontjából”, mondta Wood. „De a generatív mesterséges intelligencia körül 2023-ban olyan hatalmas volt a felhajtás, hogy szerintünk túl van hype-olva, és sok akadályon kell átjutni ahhoz, hogy piacra kerüljön.”
Sok energia, speciális chipek
Az olyan generatív MI-modellek, mint az OpenAI ChatGPT, a Google Bard, az Anthropic Claude és a Synthesia hatalmas mennyiségű számítási teljesítményre támaszkodnak, hogy futtassák azokat az összetett matematikai modelleket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy kitalálják, milyen válaszokat kell adniuk a felhasználói kérésekre. A vállalatoknak nagy teljesítményű chipeket kell beszerezniük az MI-alkalmazások futtatásához. A generatív mesterséges intelligencia esetében ez gyakran az NVIDIA által tervezett fejlett grafikus feldolgozóegységek (GPU-k), amelyekhez a nagyvállalatok és a kis fejlesztők egyaránt fordulnak, hogy futtassák az MI-vel kapcsolatos munkaterheléseket. A kvázi monopolhelyzetben lévő vállalatot vizsgálja az EU.
„A generatív MI telepítésének és fenntartásának költségei is óriásiak”,
mondta Wood.
Most egyre több vállalat, köztük az Amazon, a Google, az Alibaba, a Meta és állítólag az OpenAI is saját MI-chipeket tervez, amelyeken az MI-programokat futtatják.
Az EU MI-szabályozás akadályokba ütközik
A CCS Insight elemzői azt is jósolják, hogy az Európai Unióban — amely gyakran a technológiai szabályozás terén a trendteremtő — az MI-szabályozás akadályokba ütközik. Az EU még mindig az első lesz, amely külön szabályozást vezet be az MI-re vonatkozóan, azonban ezt valószínűleg többszörösen felül kell majd vizsgálni és újra kell rajzolni az MI fejlődésének gyorsasága miatt, mondták. „A jogszabályok csak 2024 végén lesznek véglegesek, így az iparnak meg kell tennie a kezdeti lépéseket az önszabályozás terén”, jósolta Wood.
A CCS Insight szerint a keresőmotorok hamarosan tartalmi figyelmeztetéseket ad ki, amelyek jelzik a felhasználók számára, hogy egy adott webes kiadótól származó anyagot nem emberek készítettek, hanem mesterséges intelligencia generálta. Naponta rengeteg, mesterséges intelligencia által generált hír jelenik meg, amelyek gyakran ténybeli tévedésekkel és téves információkkal vannak tele.
A NewsGuard, a hír- és információs oldalak minősítő rendszere szerint 49 olyan híroldal van, amelynek tartalma teljes egészében mesterséges intelligenciával előállított.
A CCS Insight előrejelzése szerint az ilyen fejlemények arra sarkallják majd az internetes keresőcégeket, hogy címkékkel lássák el a mesterséges intelligencia által előállított anyagokat, hasonlóan ahhoz, ahogyan a közösségimédia-vállalatok a Covid-19 vírusról szóló félretájékoztatás leküzdése érdekében információs címkéket vezettek be a Covid-19-hez kapcsolódó posztokba.
Az MI-bűnözés nem kifizetődő
A CCS Insight előrejelzése szerint jövőre már letartóztatásokra is sor kerül az MI-alapú azonosító csalást elkövetők ellen. A vállalat szerint a rendőrség már 2024-ben letartóztat először olyan személyt, aki mesterséges intelligenciát használ arra, hogy valaki másnak adja ki magát — akár hangszintetizáló technológia, akár másfajta deepfake segítségével.
„A képgeneráló és hangszintetizáló alapmodellek a közösségi médiában nyilvánosan közzétett adatok felhasználásával testre szabhatók a célszemély megszemélyesítésére, ami lehetővé teszi a költséghatékony és valósághű deepfake-ek létrehozását”, áll a CCS Insight előrejelzési listájában. „A lehetséges hatások széles körűek, beleértve a személyes és szakmai kapcsolatok károsodását, valamint a banki, biztosítási és juttatási csalásokat.”
