A Microsoft egy álláshirdetés szerint azt tervezi, hogy nukleáris energiát használna a mesterségesintelligencia-szolgáltatásait megvalósító adatközpontjainak működtetéséhez, mivel a ChatGPT-hez hasonló modellek futtatásához hatalmas mennyiségű energiára van szükség.
A közzétett álláshirdetés szerint a vállalat „nukleáris technológia programvezetőt” keres, aki megvizsgálja, hogyan lehetne a nukleáris energiát felhasználni a mesterségesintelligencia-modelleknek otthont adó adatközpontok működtetésére. A technológiai óriás a mikroreaktorok és kis moduláris reaktorok használatára összpontosít, amelyek építése és üzemeltetése jóval olcsóbb, mint a nagyobb atomreaktoroké.
A mesterségesintelligencia-modellek futtatásához hatalmas mennyiségű számítási teljesítményre van szükség, az elemzések szerint a ChatGPT üzemeltetése a hatalmas szerverköltségek miatt akár napi 700 ezer dollárba is kerülhet. Az álláshirdetés azt sugallja, hogy a Microsoft az atomenergiában látja a megoldást a növekvő energiaigény kielégítésére. A technológiai óriás állítólag 10 milliárd dolláros megállapodást kötött az OpenAI-val, a ChatGPT készítőivel, amelynek részeként a Microsoft az MI startupnak biztosította azokat a felhőszolgáltatásokat, amelyek lehetővé teszik a startup modelljeinek működését. Az OpenAI technológiáját a Bing keresőmotorjába is beépítette, és az év elején elindított egy MI-alapú keresőeszközt.
A generatív mesterséges intelligencia hatalmas energiafelhasználásának környezeti hatásai miatt egyre nagyobb az aggodalom.
Akadémiai elemzések becslései szerint a GPT-3 képzése több mint 550 tonna szén-dioxidot termelt, és 3,5 millió liter vizet igényelt.
A Microsoft nemrég ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja az adatközpontok megújuló energiával való működtetésére és a kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, és azt tervezi, hogy 2030-ra CO2-negatív, vízpozitív és hulladékmentes lesz az üzleti tevékenysége.
