Újabb két műholddal egészült ki az önálló európai navigációs rendszer, amely most már tesztre kész.
Az 1999-től tervezett és 2003-ban 5 milliárd eurós költségevetéssel hivatalosan is útjára indított Galileo program újabb mérföldkőhöz érkezett. Az Európai Unió által támogatott program keretében az Európai Űrügynökség különálló műholdas navigációs rendszert fejleszt, amelyet leginkább civil felügyelet mellett civil felhasználásra készül, szemben az amerikai, orosz és kínai rendszerekkel, amelyeket a helyi hadseregek felügyelnek. Az első navigációs műholdakat 2005-ben és 2008-ban állították pályára, majd az elmúlt héten további két műholdat lőttek fel, amelyekkel kiegészülve már tesztelésre kész a rendszer. A Francia Guayanából pénteken indított Sojuz rakéta 3 óra 44 perc alatt állította pályára a műholdakat. A jelenleg földkörüli pályán keringő négy műhold már elég információt szolgáltat ahhoz, hogy a helymeghatározó eszközöket tesztelni lehessen, a Galileo program vezetői szerint a az ilyen készülékeket fejlesztő cégek hamarosan hozzáférhetnek az adatokhoz. A külső cégek fejlesztéseinek megindításával és a műholdak adatainak tesztelésével elindulhat a Galileo integrálása a különböző térképalkalmazásokba és navigációs rendszerekbe.
A széleskörű felhasználásra, illetve a Galileo terjedésére egyelőre azonban várni kell, a program vezetői szerint legkorábban 2015-ben lehetséges lakossági felhasználás, addig csupán a fejlesztők férhetnek hozzá a rendszerhez. Az eredeti tervek szerint a teljes Galileo rendszer 30 műholdból áll majd, amelyeket legkésőbb az évtized végéig pályára állítanak. Az eddigi, leginkább tesztelésre szánt műholdakat két francia cég, az Astrium és a Thales Alenia Space gyártotta, ám ezek a cégek nem nyerték el a további műholdak építésére kiírt pályázatot, amelyen a német OHB-System és a brit SSTL győzedelmeskedett. Az utóbbi konzorcium által gyártott első műhold a tervek szerint jövőre készül el és kerül földkörüli pályára. Amennyiben a Galileo mérnökeinek sikerül megbízható és pontos navigácós rendszert kiépíteniük számos ügyfelet szerezhetnek maguknak. Az eddig meglévő navigációs rendszerekkel szemben ugyanis sokan bizalmatlanok mondván, az azokat fenntartó hadseregek manipulálhatják az adatokat. Az okostelefon piacon jelenleg is zajló térképháború pedig jól mutatja mekkora kereskedelmi poteciál rejlik egy jól működő és megbízható helymeghatározó rendszerben, amelyeket először szolgálhat ki egy civil ellenőrzés alatt álló műholdas hálózat.
Kiss Gábor
