Az Oxford Internet Institute (OII) tanulmánya szerint nincs bizonyíték arra, hogy a Facebook globális elterjedése széles körű pszichológiai károkkal járna. A kutatás 72 országban vizsgálta, hogyan változott a felhasználók mentálhigiénés jóléte a közösségi médiaplatform használatának növekedésével.
A kutatást vezető Andrew Przybylski professzor szerint a tanulmány fő tanulsága az, hogy a kutatóknak a technológiai cégektől jobb adatokhoz kell hozzáférniük, hogy megválaszolhassák a közösségi média hatásaira vonatkozó kérdéseket. Andrew Przybylski és társszerzője, Matti Vuorre lektorált kutatása a Facebook által rendelkezésükre bocsátott nagy mennyiségű adaton alapul. A Facebook olyan adatokat adott át a kutatóknak, amelyekből kiderül, hogy 2008 és 2019 között hogyan nőtt az egyes országok felhasználóinak száma két korosztályra, 13-34 éves, illetve 35 év feletti csoportra bontva. Mindkét kutató független a vállalattól, a kutatást pedig nem a Meta finanszírozta. Az OII csapata ezeket az adatokat a Gallup World Poll felmérése által rögzített, közel egymillió embert képviselő, a jól-létről szóló adatokkal hasonlította össze.
A kutatók szerint a kapott adatok elemzése után kijelenthető: az a közhiedelem, amely szerint a közösségi média pszichológiai szempontból káros lehet, nem nyert bizonyítást.
Ennek némiképp ellentmondanak azok a már korábban megfogalmazott gyanúk, amelyek a cégen belüli kiszivárogtatók tanúvallomásaira, a sajtóban megjelent, a kikerült adatokon alapuló jelentésekre alapozva azt állítják, hogy még a Facebookot is birtokló Meta saját, belső felhasználásra készült kutatásai szerint is egyes felhasználókra negatív hatást gyakorolt a közösségi médiafelületek használata.
Megjegyzendő, hogy a Oxford Internet Institute most nyilvánosságra hozott kutatása csak a Facebookot vizsgálta, a cég más platformjait nem, így például kimaradt az Instagram és a WhatsApp is.
Most akkor káros vagy nem?
Andrew Przybylski szerint a tanulmány arra a kérdésre próbált választ adni, hogy „amint az országok egyre jobban telítődnek a közösségi médiával, hogyan néz ki a lakosság jól-léte?”.
A kutatás során azt a feltételezést vizsgálták meg, mely szerint a a Facebook-hoz hasonló platformok használata rossz hatással van a felhasználók, az emberek jól-létére, lelkiállapotára. Mint kiemelte, a csapat által kinyert és elemzett adatok szerint ez azonban nem igaz. A Przybylski professzor nevével fémjelzett korábbi korábbi OII-kutatás szerint kevés összefüggés mutatható ki a tizenévesek technológiahasználata és a mentális egészségügyi problémák között.
A jelentés azonban csak a Facebook-használat általános hatását vizsgálta az egyes országok egészét tekintve. Az általános jellegű megállapítások nem fogják feltárni a Facebook-használat hatását a különösen sérülékeny embercsoportokra sem. Mint azt Andrew Przybylski is elismerte, a felmérés például figyelmen kívül hagyhatja a felhasználók egyes, kis csoportjaira gyakorolt negatív hatásokat, ha azokat ellensúlyoznák a másokra gyakorolt pozitív hatások. A tanulmány nem vizsgálta meg továbbá a legkárosabbnak tartott tartalmak – például az önkárosítást népszerűsítő anyagok – által jelentett kockázatokat sem.
