Az Egyesült Királyság felderítő és elhárító állami szervezetei, így a GCHQ, az MI6 és az MI5 is szeretné gyengíteni az állampolgárok személyes adatait védelmező jogszabályokat. Nem véletlenül: az általuk használt mesterséges intelligenciamodelleket tanítanák a jelenleg erősen védett adatbázisokkal.
A brit hírszerző ügynökségek szerint „megterhelőek” azok a korlátozások, melyek jelenleg megtiltják számukra, hogy hogy nagy mennyiségű személyes adatot felhasználva tanítsanak mesterséges intelligenciára alapozott nagy nyelvi modelljeiket. Ha az átaluk beterjesztett javaslatokat a kormány elfogadja, akkor az jelentősen gyengítené az emberek magánéletének védelmére és az érzékeny információkkal való visszaélés megakadályozására szolgáló, 2016-ban bevezetett törvényi biztosítékokat. A szervezetek szerint természetesen szigorúan az állampolgárok hatékonyabb védelme miatt van szükség az új képességet jelentő MI-rendszerek minél szélesebb körű betanítására.
A brit adatvédelmi szakértők mellett számos emberijogi csoport is aggodalmát fejezte ki a lépés miatt, amely hatályon kívül helyezné a még 2016-ban, az Edward Snowden nevéhez köthető 2013-as kiszivárogtatás után bevezetett jogi védelem egy részét. Az már korábban is ismert volt, hogy az Egyesült Királyság megfelelő ügynökségei egyre gyakrabban használnak mesterséges intelligencia alapú rendszereket a birtokukban lévő óriási és napról napra növekvő mennyiségű adat elemzésére. Az adatvédelmi aktivisták szerint azonban a gyorsan fejlődő mesterséges intelligencia-képességek nem gyengébb, hanem éppenséggel sokkal erősebb szabályozást igényelnének.
Adatot, még több adatot!
A hírszerző ügynökségek viszont a nagy mennyiségű információ, az úgynevezett tömeges személyes adatállományok (Bulk Personal Dataset, BPD) felhasználása szabályozásának lazítása mellett érvelnek. Ezek az adatállományok azonban érzékeny információkat is tartalmaznak igen nagy létszámú embercsoportokról, amelyek többsége minden bizonnyal nem számít hírszerzési és biztonsági szempontból érdekesnek. Az ilyen, nagy méretű adatbázisok információi zárt és nyílt források széles köréből származnak – akár titkos eszközökkel is begyűjtve azokat. A „titkosszolgák” szerint ezek az adatkészletek segítenek a potenciális terroristák és a jövőbeli informátorok azonosításában, így szükséges lenne enyhíteni a BPD-k felhasználására vonatkozó szabályokat. Különben is, „az emberek nem vagy csak alig-alig számítanak magánéletük védelmére”, hangzott el a szervezetek részéről.
A javasolt változtatásokat David Anderson ügyvéd, a Felsőház tagja kapta meg, akit a belügyminisztérium az év elején bízott meg azzal, hogy a kormánytól függetlenül vizsgálja felül a nyomozási hatáskörökről szóló törvényhez benyújtott változtatásokat.
Mint Anderson elmondta, az hírszerző ügynökségek javaslatai szerint a meglévő korlátozásokat – amelyek között szerepel az is, hogy a tömeges személyes adatállományok vizsgálatához és megőrzéséhez bírói jóváhagyására van szükség – egy sokkal gyorsabb, az ügynökségek által végzett önengedélyezési eljárással váltanák fel.
A hírszerző szolgálatok az olyan információkat, mint a videómegosztó platformokról származó, podcastokkal kapcsolatban kinyerhető adatok vagy éppen a tudományos dolgozatok, nyilvános adatbázisok és a vállalati információk, új kategóriába kellene sorolni, s ezt a kategóriát lehetne sokkal engedékenyebb szabályozással védeni. Bár David Anderson szerint a javasolt változtatások deregulációs hatása viszonylag csekély, mégis azt javasolja, hogy ne pusztán a szolgálatok maguk döntsenek saját kéréseikről, hanem maradjon valamilyen fokú minisztériumi és bírósági felügyelet felettük.
Nem is lesz ez akkora gond…
Az engedékenység nem előzmény nélküli: a Felsőház nemrég rendezett, a mesterséges intelligenciáról szóló vitája során Anderson azt mondta, hogy „egy olyan világban, ahol mindenki nyílt forráskódú adathalmazokat használ nagyméretű nyelvi modellek képzésére”, a brit hírszerző ügynökségeket „egyedülálló módon korlátozza” a jelenlegi szabályozás. „Úgy gondolom, hogy ezek a korlátok … bizonyos fontos összefüggésekben befolyásolják [a hírszerző ügynökségek] agilitását, a kereskedelmi partnerekkel történő együttműködését, az adatspecialisták toborzására és megtartására való képességét, és végső soron a szervezetek hatékonyságát is”, tette hozzá.
Ezzel a véleményével erősen nem értenek egyet a a Liberty és a Privacy International emberi jogi szervezetek. Ők azt kérik a szakértőktől, hogy álljanak ellen a BPD-kkel kapcsolatos, még meglévő jogi garanciák bármilyen csökkentését, hiszen ezek már most is gyengék, hatástalanok és jogszabályokba ütközőek.
„Nem szabadna megkönnyíteni az olyan emberek adatainak tárolását, akiket az állam semmivel nem gyanúsít – különösen az ilyen nagy adathalmazokét, amelyek ilyen sok embert érintenek”, célzott a tömeges személyes adatállományokra a Liberty egyik ügyvédje. „Éppen ezért ellen kell állni minden olyan elképzelésnek, amely a felülvizsgálat során jogszabály-módosításokkal szélesítenék ki a tömeges adatgyűjtési hatásköröket vagy lazítanák a meglévő korlátozásokat”.
