Az Európai Űrügynökség megbízta a Thales Alenia Space céget, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készítsen űrbe telepített naperőművekről. Az ötlet az EU azon törekvése közepette merült fel, hogy 2050-re elérje az üvegházhatású gázok nettó nullás kibocsátását.
Az űrből származó napenergia tiszta alternatívát jelenthet. Emellett a napenergia a nap 24 órájában rendelkezésre állna, így biztosítva az áramellátás folyamatosságát anélkül, hogy jelentős tárolórendszerekre lenne szükség. A „Solaris” névre keresztelt projekt vezetője a Thales Alenia Space (TAS), amely a francia Thales csoport (67%) és az olasz Leonardo konglomerátum közös vállalkozása, számos európai technológiai céggel együtt vesz részt a projektben. A többi tag között van például a svájci Astrostrom, amely egy pillangó alakú napenergia-szatellit használatát javasolta.
A tanulmány célja, hogy új koncepciókat dolgozzon ki a rendszerhez, olyan technológiák felhasználásával, mint a nagy hatékonyságú űrbeli napelemek, a vezeték nélküli energiaátvitel és a robotizált összeszerelés a Föld körüli pályán. Ezek az eredmények a további kutatási és fejlesztési tevékenységeket fogják meghatározni.
Az egyik Solaris-projekt a Föld-Hold Lagrange-pontban, mintegy 61 350 km-re a Hold felszínétől elhelyezett műhold, amely folyamatosan 23 MW energiát szolgáltatna. (Lagrange pont: ahol a tömegvonzási erők eredője a legkisebb.)
A TAS tanulmánya az összes Solaris-terv megvalósíthatóságát meg fogja határozni. A projektcsoport célja 2025-re eldönteni, hogy kereskedelmi forgalomba hozzák-e az űrből származó napenergiát. Kezdeti céljuk egy kis méretű, pályára állított, működő tanulmányeszköz létrehozása lesz.
Hosszú távon azt remélik, hogy Európa kulcsszereplővé válik a tiszta és fenntartható energiamegoldások kifejlesztéséért folytatott versenyben. (Kíváncsian várjuk, hogy a Dyson-gömb bekerül-e a Solaris projektek közé, bár a 2025-ös határidő ehhez meglehetősen rövidnek tűnik. – A szerk.)
