Az internetes tartalmakat is régóta figyelő amerikai Anti-Defamation League adatai szerint egyre többen találkoznak zaklatással az online térben. Az eddigi kezdeményezések, kampányok nem érték el a várt hatást: minden eddiginél nagyobbak a számok.
A felnőttek és a tinédzserek körében végzett, kedden nyilvánosságra hozott, friss felmérés adatai szerint minden eddigi mérésnél nagyobb azoknak a száma, akiket ért már internetes vagy más, online kommunikáció során zaklatás. Erről a megkérdezettek 52 százaléka számolt be, míg 2022-ben ez az arány „csak” 40 százalék volt. A felnőttek 33, a tinik 51 százaléka pedig az elmúlt 12 hónap során kapott egy vagy több, gonosz vagy rosszindulatú, támadó üzenetet. Ez is erős emelkedést jelent a tavalyi 23 és 36 százalékos arányhoz képest, jegyezték meg a kutatók. A válaszok szerint a zaklatások elsődleges helyszínének – kevéssé meglepő módon – a közösségi médiák különböző platformjai, alkalmazásai bizonyultak.
Az ADL éppen ezért szerint elsősorban az őket üzemeltető és abból komoly bevételre szert tevő vállalatok felelőssége az ilyen tartalmak felügyelete, kiszűrése és eltávolítása. Elméletileg mindegyikük rendelkezik már megfelelő és papíron szigorú, a felhasználók által publikált tartalmakra vonatkozó szabályozással, de a tapasztalatok szerint gyakran ezt nem tartatják be – főleg a nagy forgalmat generáló, ismert felhasználók esetében. A jogvédő szervezet szerint szükség lenne arra is, hogy a jogalkotók kötelezővé tegyék az átláthatósági jelentések elkészítését és nyilvánosságra hozását, továbbá jogszabályban kellene betiltani a zaklatást és törvényen kívül kellene helyezniük a személyes adatok engedély nélküli, zaklatási célú nyilvánosságra hozását (a doxingot) is.
Ez nem lesz egyszerű feladat: az amerikai Legfelsőbb Bíróság éppen most hozott felmentő ítéletet egy online zaklatással kapcsolatos ügyben. A bírók ítélete szerint nem elég az, hogy az elkövető többször és bizonyítottan fenyegető írásokat közölt valaki ellen, hanem azt is szükséges a vádnak bebizonyítania, hogy ezt úgy tette, hogy tisztában volt az elkövetés pillanatában, hogy ezek a közléseket „valós erőszakkal történő fenyegetéseknek is lehet tekinteni”. Ellenkező esetben az online zaklatást is védi az alkotmány első, a szabad véleménynyilvánítás jogát védő kiegészítése.
