Az eddigi politikai marakodást félretéve lehető leggyorsabban lépnie kell az Európai Unió megfelelő szervezeteinek és haladéktalanul meg kell kezdeni a generatív mesterséges intelligenciára alapozott megoldások ellenőrzését – követeli az EU legnagyobb fogyasztóvédelmi szervezete.
Ma már jól látható, hogy az európai szabályozó hatóságok válaszút előtt állnak. Dönteni kell arról is, hogy miként szabályozzák majd a mesterséges intelligenciát és arról is, hogy hogyan használják majd kereskedelmi és egyéb célokra az Európai Unión belül. Éppen ezért emelte fel hangját az EU legnagyobb fogyasztói csoportja, a 13 uniós ország fogyasztói szervezeteit képviselő BEUC. Üzenetük egyértelmű: ne húzzák tovább az időt és mielőbb indítsanak vizsgálatokat a generatív mesterséges intelligencia kockázatait illetően
„A generatív mesterséges intelligencia, mint például a ChatGPT, számos lehetőséget nyitott meg a fogyasztók előtt. Ezzel egyidőben azonban komoly aggodalmak merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ezek az új rendszerek megtéveszthetik, manipulálhatják a fogyasztókat. Használhatók akár dezinformáció terjesztésére, a meglévő, a létező diszkriminációt erősítő előítéletek erősítésére vagy egyszerűen csalásra is”, hangsúlyozta nyilatkozatában Ursula Pachl, a BEUC főigazgató-helyettese. „Felszólítjuk az ügyben illetékes biztonsági, adat- és fogyasztóvédelmi hatóságokat, hogy minél hamarabb kezdjék meg a vizsgálatokat, és ne várjanak tétlenül, amíg az embereket kár éri. A fogyasztókat védő, jelenleg is érvényes jogszabályok minden termékre és szolgáltatásra vonatkoznak – akár mesterséges intelligenciával működnek, akár nem.”
A BEUC egyik tagszervezete, a norvégiai Forbrukerrådet ma közzétett jelentése szerint a mesterséges intelligencia már most is kárt okoz a fogyasztóknak és emellett számos problémás kérdést vet fel. Míg egyes szakemberek az MI-t egyenesen mint az emberiség kihalásához vezető veszélyforrást nevezik meg, addig Európában a vita inkább a mesterséges intelligencia hatásairól szól, ideértve például a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést, a dezinformációt illetve az alkalmazásával elérhető versenyelőnyöket..
A norvég jelentés megállapításai szerint „egyes mesterséges intelligencia fejlesztők, köztük a nagy technológiai vállalatok” elzárták rendszereiket a külső ellenőrzés elől, így nehezen láthatóvá válik az adatgyűjtés és az algoritmusok működése. A szakemberek szerint a jelenleg használt, nyilvánosan is elérhető rendszerek ugyanolyan könnyedén adnak téves információkkal zsúfolt választ, mint helyes információkra alapozottat és a felhasználók gyakran nem is tudják, hogy éppen melyiket olvassák. Emellett érvként merült fel, az is, hogy létezhetnek a felhasználók félrevezetésére vagy manipulálására kifejlesztett MI-k is, illetve egy adott generatív mesterséges intelligenciára épülő nyelvi modellbe táplált információk elfogultságot okozhatnak. Aggodalomra adhat okot az is, hogy a kutatók szerint az MI-t akár fegyverként is lehet használni az emberek átverésére vagy a számítógépes rendszerekbe történő behatolásra.
