Hihetetlen erővel robbant be 2022 decemberében a köztudatba a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás – az OpenAI féle ChatGPT-vel a mindennapjaink része lett az új technológia. Dehogy új, teszik hozzá a szakemberek: évtizedek óta használnak már MI-alapú megoldásokat a cégek, a kutatóhelyek…
◼︎ Fel kell szállni a vonatra, nem eléállni
Egy teljesen új világ kapujában toporog mind az üzleti világ, mind a fogyasztók: ennek azonban csupán az egyik tartóoszlopa a mesterséges intelligencia, figyelmezteti „Technology Vision 2023” című tanulmányának olvasóit az Accenture. Ráadásul a technológia hirtelen(nek látszó) ugrása mellett a cégeknek foglalkoznia kell a megváltozott geopolitikai környezettel, a Covid-19 járványt követő, a logisztikai láncokat alaposan összekócoló helyzettel és persze a most a munkaerőpiacra érkező fiatalok jelentősen megváltozott igényeivel, elvárásaival. Egy, a fejlődésre érzékeny cégvezetőnek jelenleg is egyszerre több területre kell koncentrálnia: kérdés, hogy a jövőt technológiák hogyan fogják alakítani. Az évtizedek óta észrevétlenül velünk élő, de igazi hírverést csak 2022-től begyűjtő mesterséges intelligencia alapvetően változtathatja meg azt, amit ma üzleti folyamatoknak, felhasználói szokásoknak vagy adatbányászatnak nevezünk – ezzel kapcsolatban a szakértők véleménye egyöntetű. Egy új korszak küszöbére értünk. A kérdés: a felismerést milyen reakció, milyen irányú előrelépés követi?
A pénz nem minden!
A CB Insight friss, 2023 első negyedévét illető kutatása szerint tovább folytatódott a mesterséges intelligenciával rendelkező termékvonalat követő startup-vállalkozások vesszőfutása: az eddiginél még kevesebb pénzügyi befektetőt tudtak magukhoz vonzani az év első három hónapja alatt. Összesen öt unikornist született – azaz ennyi cégnek sikerült legalább 1 milliárd dolláros piaci értéket elérnie, ebből három (Anthropic, Adept és Character.AI) foglalkozott nagy nyelvi modellre alapozott mesterséges intelligencia fejlesztésével. Igaz, az amerikai unikornis- hegemóniát továbbra sem veszélyezteti semmi, hiszen a 170 unikornis 64 százaléka az Amerikai Egyesült Államokban van bejegyezve.
Nem biztató a kép „odalent” sem: a megkötött befektetési üzletek értéke 25 millió dolláros átlagra esett vissza: ez bizony a pandémia előtti értéknél is kisebb, és kevesebb, mint fele a tavalyi értéknek. Egy esztendő alatt 43 százalékkal esett a befejezett befektetések száma is: a 2022-es 883-ról 554-re és alig 5,4 milliárd dolláros teljes összegre. Nőtt viszont a felvásárlások és cégösszeolvadások száma: a 75 ilyen átalakulás az előző negyedévhez képest 12 százalékos növekedést jelent.
A piac tehát mozog és alkalmazkodik a jelenlegi, nehéz gazdasági helyzetben tapasztalható forráshiányhoz is. Ahogyan a felhasználók is alkalmazkodtak – néha egészen nem várt módon is – a 2022. november 30-án nyilvánossá tett (más vélemények szerint az emberiségre „rászabadított”) ChatGPT kínálta lehetőségekhez. Az OpenAI lépése forradalminak számított – ma már egyértelműen kijelenthető, hogy az információtechnológia történelmének egyik fontos dátumaként ismerjük ezt a napot. A meglepetés teljes volt, hiszen az interneten barangolók vagy azt munkára felhasználók előtt egy teljesen új világ nyílt ki, és egyben régi-új félelmek érkeztek mind a hagyományos és webes médiumok címlapjaira, mind a baráti beszélgetésekbe, munkahelyi kávészünetekbe. Vajon az én munkahelyem is veszélyben forog? Lesz-e rám szükség 5-10 év múlva vagy „mindent visz” az egyre okosabb algoritmus?
Lépésről lépésre…
A Google által még 2017-ben kidolgozott MI nyelvimodell-architektúrát a fejlesztők és a tech cégek lépésről lépésre fejlesztették tovább, tették egyre okosabbá, egyre nagyobb és összetettebb adatbázist használva a folyamatosan csiszolt algoritmusok tanítására. Persze szó sem volt filantrópiáról, önzetlen szívjóságról: üzletet láttak az MI alkalmazásában és ma már tudjuk, a szimatuk kiváló volt. Ehhez már persze az olyan „alapvető modellnek” (foundation modelnek) nevezett AI-k kifejlesztésére volt szükség, amely ma már a Google mellett többek között a Microsoft és a Meta szolgáltatásait támogatja, egészíti ki és a remények szerint teszi minden eddiginél hatékonyabbá – és itt csupán a nyugati országokban dolgozó modellekről beszélünk.

Az ilyen „alapmodellek” fejlesztésének elősegítése az MI piacán belül is kiemelt fontosságúnak számít. Igaz, vannak leküzdendő akadályok is bőven. A rohamosan növekvő számítás kapacitásokat valahogyan ki is kell(ene) elégíteni, és a gépek mellé megfelelően képzett, tapasztalt szakemberek is kellenek. Éppen ez az egyik alapvető érv, amellyel többen is igyekeznek megnyugtatni a közvéleményt: a szuperszámítógépek és a nyelvi modellek mellé még mindig kellenek hús-vér emberek is. Sőt, egyre több és több, ahogyan az ilyen nyelvi modellekre épített rendszerek egyre több szervezetnél, kormánynál – és vállalatnál jelennek meg.
Ahogyan egyre elérhetőbbek lesznek a „cégre szabott” MI-k, úgy fogják egyre kisebb vállalkozások is használni azokat. Emlékezzünk csak vissza: az első számítógépeket is az amerikai nagyvállalatok alkalmazták, de ma már a hazai kkv-k is hozzáférhetnek a legmodernebb informatikai eszközökhöz, rendszerekhez. Így nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy felismerjük, az MI is meg fog érkezni majd mindannyiunk munkahelyére – csak kérdés, mikor és milyen feladatkörben…
Sokan és sok helyen hangsúlyozták már: a mesterséges intelligencia átveheti a monoton, ismétlődő feladatokat az egész vállalaton belül. A feladatok automatizálásával és a hibák minimalizálásával járó folyamat pozitív lehet a munkavállalók számára is, hiszen ennek köszönhetően ők a problémamegoldásra és a kreatívabb és érdekesebb feladatokra összpontosíthatnak a jövőben. Az MI alapú rendszerek kiváló eszközként és „digitális kollégaként” elemezhetik és értelmezhetik például az egyre fontosabb szerepet kapó Big Data adatokat: minden eddiginél pontosabb, gyorsabban elkészülő és így a munkafolyamatok optimalizálására, változtatására, az erőforrások gyors allokálására alkalmas környezetet teremthet a gépi aggyal segített elemzés.
Lépni – itthon is
A váltásra való felkészülést sürgeti az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) is. Mint a május 30-án kiadott közleményükben hangsúlyozzák, már most ki kell képezni a hazai munkavállalókat az MI és más diszruptív technológiák használatára – hiszen csak megfelelő tudással lehet elérni azt, hogy ezen új technológiák elterjedésének a munkahelyekre gyakorolt hatása a következő öt év során nettó pozitív legyen. Legalábbis, ha a Világgazdasági Fórum friss kutatásának eredményeire támaszkodva próbálunk a (közel)jövőre felkészülni. Ahhoz, hogy a meglévő munkaerő jelentős részének digitális készségeit is a változó igényekhez lehessen igazítani, az IVSZ szerint már most muszáj konkrét lépéseket tenni. Ennek elmaradása esetén már rövid távon is Magyarország komoly versenyhátrányával is kell számolni.
A Világgazdasági Fórum „Future of Jobs Report” című jelentése szerint már a következő néhány esztendőben strukturális átalakulásokkal kell számolni a hazai munkaerőpiacon is – jelentős részben a már említett új technológiák, így például a mesterséges intelligencia, a big data és a felhőszolgáltatások adaptálásának, illetve részben a fenntarthatósági törekvéseknek köszönhetően. A felmérés során megkérdezett vállalatok több mint felénél a munkahelyek számának növekedését várják az MI alkalmazásától, míg a cégek egyötödénél átalakulhatnak a munkakörök ennek hatására.
Bár a várható munkaerőpiaci hatások régiónként és szektoronként is eltérőek lesznek, de például az e-kereskedelmi, digitális marketing és digitális transzformációs szakemberek körében 25-35 százalékkal nőhet az állások száma a következő öt évben. Ezzel párhuzamosan viszont pénztárosi, titkárnői, könyvelési és bérszámfejtési ügyintézői állásból várhatóan ugyanennyivel kevesebbre lesz szükség 2027-re…
Az új munkahelyek legnagyobb hányada a big data elemzési, az éghajlatváltozással és a környezetgazdálkodással kapcsolatos technológiák, valamint a titkosítási és kiberbiztonsági területeken jön majd létre a megkérdezett cégek várakozásai szerint.
Tanulni, tanulni, tanulni!
A maradásért is tenni kell: ahhoz, hogy valamilyen új pozícióban folytathassa munkáját, tízből hat munkavállalónak átképzésre lesz szüksége – még 2027 előtt. A világpiacra vonatkozó előrejelzés szerint a jövőben a legfontosabb készségek közé fog tartozni az analitikus gondolkodás elsajátítása, a kreatív gondolkodás előmozdítása, illetve a mesterséges intelligencia és a big data megoldások használata. A cégektől kapott válaszok alapján jelenleg az üzleti feladatok 34 százalékát gépek vagy algoritmusok, 66 százalékát pedig emberek végzik. 2027-re a generatív MI és a nagy nyelvi modellek szélesebb körű elterjedésével a várakozások szerint már 47 százalékra emelkedik majd a folyamatok automatizált elvégzése.
Mint az IVSZ megjegyzi, a Világgazdasági Fórum felmérésének eredményei ugyan optimisták, de világosan látható, hogy a hazai vállalkozásoknak is lépést kell tartaniuk az MI és más, az üzleti folyamatokat alaposan felbolygató technológiák alkalmazásával. „Ezeket a lépéseket most meg kell tennünk, különben nem tudunk élni a fejlett technológiák nyújtotta hatékonyságnövelési lehetőségekkel. A kormányzat, a munkaadók, a munkavállalóknak közös érdeke, hogy a munkavállalók megfelelő készségekkel rendelkezzenek, és mindenkinek van felelőssége is abban, hogy ezen a téren előrelépés történjen. A munkahelyek elvesztésével való riogatást, amellyel az MI kapcsán gyakran lehet találkozni, nem tartjuk sem szerencsésnek, sem ösztönzőnek ebben a folyamatban. Azon vagyunk, hogy arra hívjuk fel az emberek figyelmét, hogy más típusú munkavégzésre kell felkészülniük, más készségeket kell elsajátítaniuk a jövő munkahelyén való helytálláshoz”, mondta el a Világgazdasági Fórum kutatási eredményeinek hazai vonatkozásaival kapcsolatban Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára a Szövetség közleményében. Mint hozzátette, olyan szakmák – például gépi mélytanulás-specialista, fintech-mérnök, adattárház-szakértő – vannak kialakulóban Magyarországon is, amelyek eddig nem léteztek vagy nem volt jelentős piaci kereslet. A magyar munkaerőpiacról már most jelentős számú digitális készségekkel rendelkező munkaerő hiányzik, ami a digitális gazdaság fejlődésének egyik legnagyobb gátja, emelte ki a főtitkár.








