Az EU-ban a világ első átfogó MI-törvénye, az EU AI Act fogja szabályozni a mesterséges intelligencia használatát.
Az EU digitális stratégiája részeként szabályozni kívánja a mesterséges intelligenciát, hogy jobb feltételeket biztosítson az innovatív technológia fejlesztéséhez és használatához. A mesterséges intelligencia számos előnnyel járhat, például jobb egészségügyi ellátást, biztonságosabb és tisztább közlekedést, hatékonyabb gyártást, valamint olcsóbb és fenntarthatóbb energiát eredményezhet.
A képviselők szerdán 499 szavazattal, 28 ellenében és 93 tartózkodás mellett meghatározták, hogy milyen tárgyalási álláspontot képviseljen a Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályjavaslat tanácsi vitájakor. A szabályozás azt hivatott biztosítani, hogy a mesterséges intelligencia Európán belüli fejlesztése és alkalmazása mindenben megfeleljen az európai alapjogoknak és értékeknek, azaz maradjon emberi felügyelet alatt, legyen biztonságos, átlátható és megkülönböztetésmentes, illetve a társadalom és a környezet jólétét szolgálja.
Az Európai Bizottság 2021 áprilisában tett javaslatot a mesterséges intelligenciára vonatkozó első uniós szabályozási keretre. Eszerint a különböző alkalmazásokban felhasználható mesterséges intelligencia rendszereket aszerint elemzik és osztályozzák, hogy milyen kockázatot jelentenek a felhasználókra nézve. A különböző kockázati szintek több vagy kevesebb szabályozást jelentenek majd.
Mit akar a Parlament a mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabályokban?
A Parlament elsődleges célja annak biztosítása, hogy az EU-ban használt MI-rendszerek biztonságosak, átláthatóak, nyomon követhetők, megkülönböztetésmentesek és környezetbarátok legyenek. A mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszereket nem automatizáltan, hanem embereknek kell felügyelni, hogy megelőzzék a káros kimeneteleket. A Parlament emellett egy technológiasemleges, egységes definíciót is létre kíván hozni a mesterséges intelligenciára vonatkozóan, amelyet a jövőbeli mesterséges intelligencia rendszerekre is alkalmazni lehetne.
EU AI Act: különböző szabályok a különböző kockázati szintekhez
Az új szabályok a szolgáltatók és a felhasználók számára a mesterséges intelligenciából eredő kockázat szintjétől függően állapítanak meg kötelezettségeket. Bár sok mesterséges intelligenciával működő rendszer minimális kockázatot jelent, ezeket értékelni kell.
Elfogadhatatlan kockázat Az elfogadhatatlan kockázatot jelentő mesterségesintelligencia-rendszerek veszélyt jelentenek az emberekre, és be lesznek tiltva. Ezek közé tartoznak:
– az emberek vagy bizonyos veszélyeztetett csoportok kognitív viselkedésmanipulációja: például hangvezérelt játékok, amelyek veszélyes viselkedésre ösztönzik a gyermekeket;
– szociális pontozás: az emberek osztályozása viselkedés, társadalmi-gazdasági státusz vagy személyes jellemzők alapján;
– valós idejű és távoli biometrikus azonosító rendszerek, például arc- és érzelemfelismerés. Egyes kivételek megengedhetők, például az „utólagos” távoli biometrikus azonosítási rendszerek, amelyeknél az azonosítás jelentős késleltetés után történik, súlyos bűncselekmények üldözése esetén megengedettek lesznek, de csak bírósági jóváhagyás után.
Magas kockázat A biztonságot vagy az alapvető jogokat negatívan befolyásoló mesterséges intelligencia rendszerek magas kockázatúnak minősülnek, és két kategóriába sorolhatók:
1) Azokban a mesterséges intelligencia rendszerekben, amelyeket az EU termékbiztonsági jogszabályainak hatálya alá tartozó termékekben használnak. Ide tartoznak a játékok, a repülés, az autók, az orvosi eszközök és a felvonók.
2) Meghatározott területre tartozó mesterséges intelligencia rendszerek, amelyeket egy uniós adatbázisban kell majd nyilvántartásba venni:
– természetes személyek biometrikus azonosítása és kategorizálása,
– kritikus infrastruktúrák kezelése és működtetése,
– oktatás és szakképzés,
– foglalkoztatás, munkaerő-gazdálkodás és az önfoglalkoztatáshoz való hozzáférés,
– az alapvető magán- és közszolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok igénybevétele.
Kötelezettségek az általános célú MI-rendszerekkel kapcsolatban
A Parlament álláspontja szerint az általános célú MI-rendszerek fejlesztői csak azután hozhatnák forgalomba termékeiket az uniós piacon, hogy felmérték és mérsékelték a lehetséges kockázatokat (az egészségre, biztonságra, az alapvető jogokra, a természeti környezetre, a demokráciára és a jogállamiságra), és bejegyeztették modelljeiket az uniós adatbázisba. Az ilyen modelleken alapuló generatív MI-rendszerekkel szemben, mint például a ChatGPT, elvárás lenne az átláthatóság: minden esetben fel kellene tüntetni, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia állította elő, segítséget kellene nyújtani az úgynevezett „deep fake” képeknek az igaziaktól való megkülönböztetésében, valamint megfelelő biztosítékokkal kellene elejét venni a jogellenes tartalomgenerálásnak. Részletes összefoglalást kellene például közzétenni a rendszerek betanításához használt, szerzői jogi védelem alatt álló adatokról.
Az innováció ösztönzése a jogok védelmével párhuzamosan
Az innováció és a kkv-k támogatása érdekében a képviselők azt javasolták, hogy a kutatási tevékenységekre és a nyílt forráskódú licencek alapján rendelkezésre bocsátott MI-komponensekre ne terjedjen ki minden kötelezettség. A jogszabályjavaslat azoknak a szabályozói tesztkörnyezeteknek is kedvez, amelyekben a hatóságok valós élethelyzeteket leképezve tesztelik az MI-rendszereket.
A képviselők több jogot kívánnak adni a polgároknak ahhoz, hogy adott esetben panasszal éljenek az MI-rendszerek alkalmazásával szemben. Az alapvető jogaikra jelentősen kiható döntésekről pedig részletes tájékoztatást kellene kapniuk a polgároknak, amennyiben azok nagy kockázatú MI-rendszerek bevonásával születtek. Végezetül a Parlament kibővítené az MI-ügyekkel foglalkozó uniós hivatal hatásköreit, hogy az nyomon tudja követni az MI-szabálykönyv végrehajtását.
