Kísérletképpen egy egész napra „odaadták” a kínai Qimingxing-1 műholdat egy mesterséges intelligenciának. Hivatalosan semmilyen befolyást nem gyakoroltak arra, hogy mit vegyenek szemügyre ezalatt a kamerák, de kevéssé meglepő eredmény született.
A Qimingxing-1 (QMX-1) kísérleti műholdat az állami irányítású Vuhani Egyetemen készítették el, a hallgatók aktív részvételével. A széles hullámhossz-tartományban dolgozó kamerákkal felszerelt, kis méretű, ali 19 kilogrammos nanoműholdat 21 másikkal együtt 2022. február 27-én juttatták fel a világűrbe. A földközeli pályára állított QMX-1 azóta is szorgalmasan készíti a nagy felbontású fényképfelvételeket.
A kínai kutatók nemrég egy egészen speciális munkanapot szerveztek vele: 24 órán keresztül egy mesterséges intelligencia határozta meg, mikor, hol és mit fényképezzenek a kamerák. Vélhetően Wang Mi és kutatócsapata lepődött meg a legjobban, amikor elemezték az elkészült és a Földre küldött fotókat. A gépi intelligencia ugyanis pont egy olyan indiai várost, Patnát tartott fontosnak alaposan körbefényképezni, melyben egy ismert, a Himalájában már több indiai-kínai összecsapásában részt vett Bihar lövészezred állomásozik. S ha már szabadkezet kapott, készültek nagyfelbontású képek a japán Oszaka kikötőjéről is, ahol gyakori látogatók az amerikai haditengerészet hadihajói is.
A Wang Mi vezette kutatócsapat szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása csökkenti az elfecsérelt, munka nélkül csak az űrben sodródással töltött üzemidő mennyiségét, így a meglehetősen nagy költségekkel épített és a világűrbe eljuttatott műholdak kihasználtságán jelentősen lehet javítani. Ez Kína számára is valós probléma, hiszen több mint 260 műholddal rendelkeznek a Föld körül. A szakemberek szerint ezeket úgy lehetne a legjobban kihasználni, ha az MI „szólna” az emberi elemzőknek, ha az űrjárművek kamerái vagy más érzékelői szokatlan vagy izgalmas jelenségekre bukkannak. Ehhez azonban a mesterséges intelligenciának „meg kell tanulnia” magát a Földet, annak felszínét, az ember és a környezet közötti interakciókat – s ez nem ígérkezik könnyű feladatnak.
A gépi döntéshozatal sem egyszerű folyamat, figyelmeztettek a kutatók, hiszen a munkanap megtervezésekor a felhőviszonyokra, a műhold pályájára és irányítási korlátaira, a kamerák képességeire és a felvételek szögére, továbbá a megfigyelhető terület érzékenységére és fontosságára is figyelemmel kell lenni.
