Tényleg figyel a Nagy Testvér

Információszivárgás, Nagy Adat, hálózatelemzés – ezek a kurrens it-hí­vószavak bukkantak fel az amerikai adatmegfigyelési botrányban.

Az alaptörténet mindenki számára ismerős, aki az elmúlt három hónapot nem egy lakatlan szigeten töltötte. Edward Snowden, egy volt amerikai titkosszolgálati alkalmazott Hongkongon át Moszkvába szökött, és számos részletet hozott nyilvánosságra arról, hogyan gyűjtött információt az amerikai és külföldi állampolgárok elektronikus kommunikációjáról az NSA és az FBI. A dologban nem is az a meglepő, hogy az amerikai kém- és terrorelhárí­tó szervek adatokat gyűjtenek, hiszen végül is ez a dolguk.

 

 

 

Mindenkiről mindent?

Ennek az információszerzésnek az irdatlan mértéke érdekes inkább.

Két külön megfigyelési botrány kapcsolódik össze a Snowden-ügyben.

Egyrészt, a dokumentumok tanúsága szerint az NSA az elmúlt hét év minden egyes amerikai telefonbeszélgetés metaadatait begyűjtötte: a hí­vások időpontját, hosszát, a hí­vóazonosí­tókat, cellainformációkat. (Ezek tárolására a magyar mobilszolgáltatókat is jogszabály kötelezi.)

Másrészt, a PRISM program keretében az NSA és az FBI hozzáférhetett a legnagyobb amerikai internetes szolgáltatók által tárolt vagy továbbí­tott adatokhoz (emailekhez, chatekhez, VoIP-hí­vásokhoz stb.)

A hí­radások szerint óriási adattömeget gyűjtött az amerikai kormányzat: egyetlen hónap alatt a PRISM 100 milliárd információmorzsát szedett össze a világ minden tájáról. Hálózatelemzéssel már a metaadatokból is rendkí­vül pontosan nyomon követhető egy ember mozgása, tevékenysége, kapcsolati hálója. Gyanú esetén pedig következhetett a közvetlen megfigyelés, amely kiterjedhetett az elektronikus levelezés és a chat valós idejű megfigyelésére is.

Nem tudjuk eldönteni, hogy a hatóságok eljárásai mennyire állnak összhangban az amerikai törvényekkel. Itt és most érdekesebb az, hogy egy ilyen jellegű és méretű adatgyűjtés, illetve az ebből származó információmennyiség feldolgozása egyáltalán műszakilag lehetséges, illetve, hogy mi erre a közvélemény reakciója.

 

Mindig szem előtt

A hí­reket elemi erejű felháborodás fogadta. Ezúttal az is kiderült, hogy az amerikaiaknál a francia és angol társszervek sem jobbak. Közben a tettét lelkiismereti okokkal magyarázó Snowden Oroszországban talált menedékre, ahol ugye kényesen ügyelnek az állampolgári jogokra…

Eközben a hatóságok semmi olyan adatot nem gyűjtöttek, amelyet a felhasználók ne önszántukból osztottak volna meg valamely szolgáltatóval. Szakértők régóta mondják, hogy az internet és a közösségi hálózatok korában megszűnik a magánszféra. Snowden leleplezései után is csak az derült ki, hogy személyes információinkhoz nemcsak a szolgáltatók, hanem a hatóságok is könnyen hozzáférnek, bár utóbbiakat az átlagember átlagtevékenysége aligha érdekli. Ha ez valakit zavar, akkor nincs más választása, mint lemondani az internetről és a telefonról, még bankkártyát sem használhat.