Szakmai kérdőjelek az EESZT kapcsán

A jelen problémái mellett az egyelőre inkább a jövőt jelentő megoldásokról is beszéltek az eHealth Konferencia Kórházi informatika új kihí­vásai cí­mű szekciójának résztvevői. Az előadásokból többek között kiderült az is, mitől lesz okos egy kórház, illetve hogyan járulhat ehhez hozzá az EESZT.

Hatalmas összegeket költünk állami és európai uniós forrásokból e-egészségügyi fejlesztésekre, azonban ahogyan arra Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának dékánhelyettese rámutatott, ezek a projektek óriási nehézségekkel küzdő közegbe érkeznek. A dékán előadásából kiderült, hogy az egészségügyi ellátórendszer struktúrája korszerűtlen, fragmentált és fenntarthatatlan, hiányzik az ellátásszervező funkció, ami miatt pedig nincs betegútelemzés és hatékony betegirányí­tás. Sinkó Eszter szerint nemzetközi összehasonlí­tásban keveset költünk az egészségügyre, és a források felhasználásának hatékonysága sem megfelelő. A kórházigazgatók sincsenek könnyű helyzetben a Semmelweis Egyetem dékánja szerint, hiszen kiszolgáltatottak egyrészt az íllami Egészségügyi Ellátó Központnak (íEEK), mint fenntartónak (ami a bürokratikus eljárásrendek és a központi döntéshozatal miatt lassú reakciókat eredményez); másrészt pedig a saját dolgozóiknak is az elképesztő méreteket öltő munkaerőhiány miatt, ráadásul megnehezí­ti az újí­tások bevezetését, ha a személyzet idegenkedik azoktól.

 

Egységes stratégia kellene

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) számos területen komoly javulást hozhat (úgymint az orvos–beteg kapcsolat megújulása, a felesleges vizsgálatok kiszűrése, a betegút-menedzselés és -elemzés megvalósulása, az orvostechnológiai újí­tások gyorsabb becsatornázása), Sinkó Eszter azonban több aggasztó tényezőre is rámutatott. Többek között arra, hogy egészségpolitikai szinten az adatok felhasználása és elemzése az íEEK szerepköre (lesz), kérdés azonban, hogy ez mennyire indokolt, illetve a szervezetnek van-e erre apparátusa. A dékán jelezte azt is, hogy a kórházakban, a szakrendelőkben és az alapellátásban dolgozók számára egyelőre nincs kényszerí­tő vagy ösztönző erő arra, hogy az elérhető adatokat használják is a betegek érdekében. Az elsődleges információk alapján úgy tűnik, hogy az új rendszerrel nem váltják ki az OEP-nek (ma már a NEAK-nak) és más szereplőknek történő jelentéseket, azaz nem valósul meg az eredeti célkitűzés, miszerint egycsatornás adatgyűjtés legyen.

Sinkó Eszter hangsúlyozta azt is, hogy már most ki kellene találni a jövőt az egészségügyben, ehhez azonban egységes ágazati stratégiára lenne szükség, hogy értelmezni lehessen, merre kell továbblépni, és össze lehessen kapcsolni a különböző előremutató kezdeményezéseket.

 

Intelligens kórházak

Az egyértelmű, hogy a technológiai fejlődés a következő években egyelőre nehezen elképzelhető változásokat hoz az egészségügyben is. Nagy István, a Gottsegen György Kardiológiai Intézet informatikai osztályvezetője előadásában az intelligens egészségügy perspektí­váit vázolta. Mivel itthon még nem létezik okos (smart) kórház, ezért egészen új távlatokat nyit meg ennek létrehozása, hiszen a nulláról indulva, a legjobb gyakorlatokat lehet alkalmazni. Persze kérdés, hogy mitől lesz egy kórház intelligens. Nagy István szerint az ilyen intézményeket alkotó, összekapcsolódó rendszerek egysége egyidejűleg szolgálja a magasabb szintű költséghatékonyságot és a magasabb szí­nvonalú egészségügyi ellátást, a minőségi szolgáltatások elérését. Az infrastruktúra-menedzsment megoldásoknak köszönhetően csökkennek a fenntartási és üzemeltetési költségek, de a gyógyí­tás szakmai területén is törekszenek a költséghatékonyságra az okos kórházban. Ez a gyakorlatban többek között a humánmenedzsment során nyilvánul meg, valamint az eszközhasználat jó megszervezésében, illetve a hatékony adatkezelésben.

Nagy István kitért arra is, hogy az ellátásban közvetlen szerepet játszó elektronikus eszközökben, információs rendszerekben, mobil készülékekben a mesterséges intelligencia alapú megoldások használata is szükséges, de elkerülhetetlen a nagy sebességű hálózatok kialakí­tása, valamint a mobil- és az IoT-eszközök bevetése.

A gazdálkodási és a betegkiszolgálási rendszerek fejlődése újabb kihí­vásokat eredményez az integrált intézményi informatikai működés terén, de megvalósí­tása – és különösen az okos eszközök rendszerbe integrálása – egyben megnyitja az intelligens kórházak létrehozásának távlatait is, mutatott rá Nagy István. A szakember hozzátette, hogy ehhez a folyamathoz járul hozzá és emeli országos szintre a rendszerek közötti automatizált együttműködést az EESZT szolgáltatásrendszere, amely felépí­tésében már a nagyvállalati szektorban bevált szolgáltatásbusz modelljét valósí­tja meg.

Az Egyesí­tett Szent István Szent László Kórház okos kórház koncepciójáról számolt be Berenczei Rezső, az intézmény informatikai vezetője, aki elmondta, hogy terveik szerint hét nagy területen valósí­tanak meg fejlesztéseket. A program keretében smart building megoldásokat vetnek be; a gazdálkodási és egészségügyi szakrendszerek területén egyaránt lesznek változások, de figyelmet fordí­tanak a betegellátást és elégedettséget szolgáló rendszerekre is, valamint az üzemeltetés informatikai támogatására. A projekt részeként alkalmazásfejlesztést is megvalósí­tanak, illetve okos orvosi eszközöket – elektronikus kórlapot, elektronikuslázlap-rendszert – vezetnek be.