Az építőipar jelenlegi állapotában óriási szükség lenne a digitális megoldások elterjesztésére, és ezekhez még a források is rendelkezésre állnának. De a cipő annyira szorít, hogy számos vállalkozás inkább az azonnali eredményekkel kecsegtető fejlesztéseket preferálja.
Kevés magyar építőipari vállalkozás használja ki az infokommunikáció adta lehetőségeket és működik költséghatékonyan. A mostani körülmények között azonban sokkal inkább sújtja őket (különösen az iparág zömét kitevő KKV-kat) a munkaerő hiánya, mint az elégtelen informatikai háttér. Miközben egyértelmű az infokommunikációs fejlesztések stratégiai haszna, egyelőre inkább a rövid távú eredményeket hozó beruházások részesülnek előnyben – jellemezte az építőipar helyzetét a digitális fejlesztések finanszírozásáról rendezett kerekasztal-beszélgetésen Sára László, a Budapest Bank kiemelt ügyfélkapcsolati menedzsere.
Â
Tessék választani!
Pedig források akadnak bőven. A GINOP 3.2.2 pályázat 48 milliárd forintot kínál vállalatok komplex infokommunikációs fejlesztéseinek támogatására. Kövesdi Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási tanácsadójának elmondása szerint márciustól eddig nagyjából ezer cég jutott innen forrásokhoz, és ezeknek mintegy tizede jött az építőiparból.
Egy másik konstrukció, a GINOP 3.2.6 olyan KKV-knak igyekszik segíteni, amelyek már eljutottak valamilyen szintig a digitalizációban, és onnan szeretnének továbblépni az Ipar 4.0 irányába. A pályázat kerete 6,5 milliárd forint, ehhez, illetve a 3.2.2 konstrukcióhoz is kapcsolódóan az építőipari cégek részesülhetnek informatikai fejlesztési tanácsadásban, amit a Modern Vállalkozások Programja kínál térítésmentesen.
|
Hitelekkel kombinálva |
|---|
|
A jövőben a hagyományos támogatási formákhoz képest sokkal nagyobb szerep jut a kombinált pénzügyi termékeknek. Ezeknél a teljes megítélt összegnek csak egy részét teszi ki a vissza nem térítendő támogatás, a többi kedvezményes, hosszú futamidejű kölcsön. Az ilyen konstrukciókkal még csak most ismerkednek az érdeklődők, de az intézményrendszer is – utóbbinál gondot okozhat, hogy két szervezet koordinálja az elbírálást és a folyósítást. |
Â
Kitekintve az iparágon túlra
Rendkívül fontos lenne az ágazat egészét érintő digitalizáció átgondolása és felkarolása – hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Meg kell valósítani például, hogy az ágazat egyes szereplői (vállalatok, hatóságok) között szabadon közlekedhessenek az adatok. Arról is el kellene gondolkodniuk a cégeknek, hogy miként hasznosíthatják a rendelkezésükre álló adatokat, például azokat, amelyek az állami nyilvántartásokból mindenki számára elérhetők.
Végül pedig igen lényeges lenne, hogy az iparág szereplői ne egyedül próbáljanak boldogulni, hanem beszéljenek egymással, közösen lépjenek fel és ismertessék elképzeléseiket a szakpolitikával. Mindebbe pedig a szűken vett építőiparon kívül vegyék be az őket kiszolgáló többi iparágat is, mint az építőanyag-gyártást, az acélipart vagy az energetikát, hiszen az Ipar 4.0 koncepciónak is központi eleme a teljes értékláncra kiterjedő együttműködés.
