Sok adat, sok elemzés

Ahogy tavaly a mobileszközökre és a felhőszámí­tásra ugrottak rá a vállalatok, úgy 2013-ban a nagy mennyiségű adat kezelése – a big data – lesz a központi kérdés. Mindez maga után vonja az adatfeldolgozási koncepció változását, valamint az analitikai és más bi-eszközök szerepének növekedését, felhasználóközelivé válását.

Piackutatók szerint az adattömeg-kezelés lesz a fő hajtóerő az informatikai beruházások mögött. A szervezetek rájönnek, hogy a big data menedzselése még jótékonyan is hathat az információmenedzsmentre és az analitikai infrastruktúrára. Mindez pedig felgyorsí­tja a meglévő megoldások cseréjét.

 

 

 

Túl az 50 milliárdon

Az IDC amerikai piacelemző cég szerint öt év múlva a big data piacának értéke világszerte eléri az 53 milliárd dollárt – beleértve a témakörrel kapcsolatos hardver-, szoftver- és szolgáltatási bevételeket. Ez az érték az idei év elején mindössze ötmilliárd dollárt tett ki, de összevont évi átlagban 40 százalékos növekedés várható 2017-ig. 2013-ban 10 milliárd dolláros forgalmat prognosztizál az IDC. A beruházások fókusza azonban fontos változáson megy keresztül jövőre. A kockázati tőkével finanszí­rozott, illetve felvásárlással és összeolvadással létrejövő befektetések a big data jelenség csúcsán mennek majd végbe, s az analitika, az adatbányászat kerül előtérbe, de leginkább a prediktí­v elemzés piaca lesz forró terület.

Az IDC azt ajánlja az adatbázisaikban értéket kereső vállalatoknak, hogy az eddigieknél jobban integrálják az adatokat és az analitikai technológiákat – például a memóriában tárolt adatbázisokat az üzletiintelligencia-eszközökkel –, s ezt tegyék meg fő csapásiránynak.

Egy másik amerikai piacelemző, a Gartner szerint a világ vállalatainál évi 30–60 százalékkal nő az adatmennyiség a szervezet jellegétől függően. A big data hatása többek között a közösségi médiában, a közösségi hálózatok üzemeltetésében és a tartalomelemzésben lesz jelentős: az új beruházásoknak csaknem a fele irányul majd ezekre a területekre. Az adattömeg növekedése továbbá egymillió új munkalehetőséget teremt a világ ezer legnagyobb vállalatánál – de csak a harmadát fogják betölteni a szakképesí­tés hiánya miatt.

 

Sok strukturálatlan adat – valós időben

A big data jelenségen azonban nem csak a mennyiségi értelemben vett adatrobbanás értendő. A Gartner ezzel kapcsolatban az adattömegek három fontos tulajdonságát emeli ki:

– az adatok mennyisége;

– az adatok változatossága, a források sokfélesége;

– a sebesség, ami egyrészt az adatok keletkezésének gyorsasága, másrészt a hasznosí­táshoz rendelkezésre álló rövid idő.

Mí­g a big data szindróma eddig egyedi programok keretében foglalkoztatta a nagyvállalatok it-szakértőit, addig ma már lassan része a vállalati stratégiai architektúrának. Annak érdekében, hogy a nagy mennyiségű, heterogén és bonyolult felépí­tésű adatokat gyorsan és hatékonyan kezelhessék, a cégeknek változtatniuk kell a hagyományos megközelí­tésen; azaz el kell vetniük az egyetlen, központosí­tott vállalati adattárház koncepcióját, amely a döntésekhez szükséges összes információt tartalmazza – mutatnak rá a Gartner szakértői. Ehelyett el kell mozdulni a több rendszeres megoldások felé, amelyek olyan elemeket foglalnak magukban, mint tartalommenedzsment, adattárházak, adatpiacok és specializált fájlrendszerek stb. Mindezeket adatszolgáltatások, metaadatok kapcsolják össze, létrehozva a vállalat logikai adattárházát.

 

Versenyelőny

Mivel az adat alapú ismeret, tudás egyre inkább versenyelőnyt jelent, hamarosan a vállalatok ennek a tudásnak a birtokában fogják optimalizálni üzleti döntéseiket. Régebben ez a piac a hagyományos piackutatókra és speciális adatelemzőkre korlátozódott, ám manapság lényegében minden, nagy ügyfél-adatbázissal rendelkező vállalat komoly szerepet játszhat ebben az információkiaknázási versenyben. Leginkább a biztosí­tók, kiskereskedelmi láncok, szállí­tási és közlekedési cégek, távközlési társaságok, bankok vagy közműipari vállalatok. A közvetlen kapcsolat okán ugyanis ezek rendelkeznek a legpontosabb információkkal ügyfeleikről.

Tehát a jövőben sokkal több adatot fogunk elemezni, az elemzések pedig sokkal inkább az adatelemek közti eltérésekre világí­tanak majd rá. Továbbá a jelenleginél letisztultabban lehet majd szegmentálni a vevőket, az elosztási csatornát és a terméket, s ennek hatására javul a döntéshozatal minősége.

A vezetés és a döntéshozatal szempontjából a legfontosabb változás az intuití­v, múltbeli tapasztalatokra, ösztönre, megérzésekre, kétes információk alapján kialakí­tott véleményekre alapozott döntések visszaszorulása lesz.

 

 

 

Nem csak infrastruktúra

Az adattömegek előállí­tásához, tárolásához, feldolgozásához informatikai beruházások szükségesek, ám ezek természetesen nem hoznak automatikusan üzleti eredményeket. Hasznosí­tásuknak fontos feltételei vannak, és az sem kizárt, hogy több évet kell várni a pozití­v következményekre.

Az adattömeg-kezelés pedig nem csak az informatika felségterülete, illetve nem csak infrastrukturális kérdés. A cégvezetők ugyanis ma már inkább információmenedzsmentet várnak, azaz tisztában akarnak lenni azzal, hogy a cég mekkora adatvagyonnal rendelkezik, az hol található, hogyan illeszthető a folyamatokba, s milyen lehetőségek rejlenek benne.

így a strukturált és strukturálatlan adatokat az analitika segí­tségével relevánssá, számszerűvé és hasznosí­thatóvá kell alakí­tani, valamint a megfelelő helyen és időben rendelkezésre bocsájtani annak érdekében, hogy megalapozott, az adatokat maximálisan figyelembe vevő döntéseket lehessen hozni, és ezen keresztül értékes piaci versenyelőnyt lehessen szerezni.