Digitális írástudás: a jövő záloga

Modern társadalomban és gazdaságban ma már nem lehet létezni az infokommunikációs technológiák nélkül. Aki nem tudja legalább készségszinten használni ezeket, digitálisan írástudatlannak minősül. Lemarad a lehetőségekről, kimarad a fejlődésből, az élet több területén is kevesebb eséllyel indul, gyakorlatilag lemond az egyéni, a közösségi és az üzleti érvényesülésről.

39212 08 Lucza VilmosNem lehet elégszer hangsúlyozni a digitális írástudás jelentőségét. Ugyanakkor ma Magyarországon, a digitális analfabétizmus aránya még mindig sajnálatosan magas. A probléma megoldásához elengedhetetlenül szükséges, hogy az állam többféle módon is hozzájáruljon ahhoz, hogy a társadalom széles rétegei kapcsolódjanak be a digitális világba – mutat rá Lucza Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) Infokommunikációs Projektmenedzsment Főosztályának vezetője.

Állami projektek

A fizikai hozzáférés lehetőségét nyújtja a GOP 3.1.2. projekt, amely 21,5 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a nagy sebességű optikai körzethálózat kiépítését az országos gerinchálózat és közel 800 település között.

A közösségi internet-hozzáférési tereknek is fontos a szerepük, amelyek a digitálisan írástudatlan lakosság számára biztosítanak ingyenes vagy olcsó számítógép- és internethasználatot. Ennek kiemelt eszköze a 2003 óta működő, ma 1585 pontból álló eMagyarország-hálózat, illetve a 2007-től erre épülő eTanácsadó-hálózat. Az eMagyarország-hálózaton naponta 10 ezer állampolgár használ internetet és számítógépet. Internetes terek lehetnek még a könyvtárak és a teleházak is.

Digitális írástudatlanság

Tavaly a BellResearch Magyar Infokommunikációs Jelentése szerint a magyarországi felnőtt lakosságon belül 44,5 százalékra tehető a digitális írástudatlanok aránya. Ez a mintegy 3,5 millió ember egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán használ pc-t és internetet. A felnőtt lakosság közel fele főleg motivációs problémákkal küzd.

Jól mutatja a probléma súlyát, hogy 83 százalék számára teljes mértékben elképzelhetetlen, hogy valaha is használjon számítógépet, még akkor sem, ha a munkájához lenne rá szükség. Negyvenhárom százaléknak nincs rá szüksége, nem érzi hasznát, a 65 százalékot nem érdekli a pc, saját bevallása szerint nem ért hozzá 50–60 százalék. S csak 8 százalék azok aránya, akik talán használnák, ha olcsóbb volna.

A szakadék már 45 év fölött kialakul, de 60 év fölött mélyül el igazán: ez utóbbi korosztály digitális írástudatlansága több mint 80 százalékos. Az írástudatlanság összefügg a képzettséggel is, a digitálisan analfabéták 88 százalékának érettségije sincs.

Az informatikai ismeretek a TÁMOP 2.1.2. keretében 12,5 milliárd forint uniós forrásból megvalósuló kiemelt projekt keretében is fejleszthetők, a programban közel 1600 idegen nyelvi és informatikai képzésből lehet választani. A támogatás célcsoportjai között kiemelten fontosak a hátrányos helyzetű térségekben élők és a 45 év felettiek.

Az NFM a közoktatásban is igyekszik hozzájárulni a digitális írástudás terjesztéséhez. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) oktatásért felelős államtitkárságával például megállapodtak, hogy a Nemzeti Alaptantervben továbbra is fontos szerepet kap az informatikaoktatás.

Az informatika óraszámok a 6. osztálytól évi 180-ra emelkednek, amely tovább növelhető a speciális tagozatokon és a szabad óraszám-keret terhére.

Kupon mint húzóerő

39213 08 Kis GergelyAz internethasználat manapság olyannyira meghatározza a digitális kultúrát, hogy a digitális írástudás Kis Gergely, a piackutatással foglalkozó eNET partnere felfogásában úgyszólván egyet jelent az internethasználattal. Igaz, hogy a szakmai definícióba az eszközhasználatot is bele szokás venni, ugyanakkor a felhasználó nem mindig tudja, hogy például telefonja nyomogatása közben éppen a neten jár.

Ha viszont azt nézzük, hogy mi motiválja a még nem internetezőket a hálózat használatára, akkor jelentős tényező a barátoktól, ismerősöktől, reklámokból szerzett értesülés a neten való adásvétel előnyeiről. Az e-kereskedelem tehát így tudja előmozdítani a digitális írástudás terjedését. További jó példa e körön belül az internethasználat fokozására a bónuszus-kuponos vásárlás elterjedése. Az, hogy akár 50 százalékos kedvezménnyel meg lehet vásárolni termékeket, szolgáltatásokat, érezhető mértékben megdobja az e-kereskedelmi forgalmat, s ez végső soron élénkíti a gazdaságot.

Abból kiindulva, hogy valaki digitálisan írástudó, s emiatt például munkáját hatékonyabban, célszerűbben, gyorsabban tudja végezni, jelentős időt takaríthat meg. S mivel az idő pénz, a pénz pedig mérhető és összehasonlítható, a digitális írástudás terjedésének százalékban kifejezett növekedési üteme megfelelő arányban növeli a bruttó hazai terméket (gdp) is.

Az internethasználat tekintetében egyébként Magyarország nagyjából azonos szinten van a térség többi országával, az e-kereskedelemben azonban Csehország, sőt Szlovákia is megelőzi hazánkat.

Milliósítás

39216 08 Alfoldi IstvanA digitális írástudás elsajátítása nemcsak a gazdasági versenyképesség, hanem az életminőség javulásával is jár – teszi hozzá a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezetője. Alföldi István szerint hazánk lakosságának 4,5 százalékáról (450 ezer honfitársunkról) biztosan el lehet mondani, hogy rendelkezik ezzel a tudással: a számítógépet nemcsak szórakozásra és kapcsolattartásra, hanem a napi munkában, illetve az elektronikus közigazgatási szolgáltatások igénybevételéhez is professzionálisan tudja használni. Ez ebben a kategóriában jelentős arány: Magyarország nemzetközi viszonylatban is az igen előkelő 7–8. helyen áll. Jelenleg általánosan elfogadott, hogy az ideális arány 6–8 százalék. Ennek elérését továbbra is szolgálja az ECDL. Digitális írástudás hiányában, munkaidő-kiesések következtében százmilliárdos nagyságrendű eredmény marad el évente, állítja több felmérés.

Az igazi gond a mindennapokhoz szükséges, nélkülözhetetlen készségek ismeretének a hiánya. Eredményről e tekintetben viszont csak akkor beszélhetünk, ha, összhangban a jelenlegi kormány eredeti elképzeléseivel, legalább 1-1,5 millió ember válik majd digitálisan írástudóvá, akik aztán továbbadhatják ismereteiket.

Információs írástudás

39211 08 Rab ArpadTágabb kontextusba helyezi a digitális írástudást Rab Árpád, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ igazgatója. Szerinte létezik egy másik fogalom, az „információs írástudás”. Lényege, hogy az emberek felismerik, nekik mely információ hiányzik, és ezt képesek begyűjteni, majd felhasználni. Például: valaki felismeri, hogy nyelvet kell tanulnia ahhoz, hogy jobban boldoguljon; elsajátítja – akár a digitális írástudására támaszkodva –, majd jobb állást talál. Míg azonban a digitális írástudást jelentő eszközhasználati készségben Magyarország nem áll rosszul nemzetközi összehasonlításban, addig az információs írástudás nálunk nagyon alacsony.

Az igazgató arra is felhívja a figyelmet, hogy a digitális írástudásban két nagy törésvonal is fellelhető, s ezek háromfelé osztják a magyar társadalmat. Egyrészt a fő szakadék az eszközöket és az internetet használók és nem használók között húzódik, a másik pedig az eszközöket és az internetet értékteremtő módon használók, illetve az „öntudattalan” felhasználók között mélyül.

Több dimenzióban

39210 08 Z KarvalicsA fenti tágabb kontextust szem előtt tartó konklúzióra jut Z. Karvalics László, a Szegedi Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékének docense is. Szerinte a digitális írástudás önmagában nem sokat jelent. Számos dimenziója van ugyanis a fogalomnak, s inkább azt kell megvizsgálni, hogy a digitáliseszköz-használatnak, illetve -környezetnek éppen melyik aspektusát alkalmazzuk. Ma már ugyanis szinte minden tevékenységünk a digitális térben zajlik, s az írástudás nem korlátozódik kizárólag a digitális eszközök használatára.

Így érdemes több írástudás-formát is vizsgálni. Itt van például a tudományos írástudás, amelynek keretében egyre fiatalabb életkorban képesek vagyunk tudományos tartalmakkal foglalkozni, ezeket megítélni. Vagy a részvételi írástudás, amelynek segítségével az adott eszközparkon szűkebb környezetünkkel kommunikálunk, ügyeket, projekteket intézünk. Fontos a jogi írástudás is, aminek birtokában átlátjuk az internet érzékeny jogi területeit, s viselkedésünket ehhez igazítjuk.

Digitális írástudás

Az információs társadalomban való részvétel nem szabadon választható opció, hanem kikerülhetetlen állapot. Előnyeit csak akkor tudjuk élvezni, ha mindenki számára olyan szolgáltatások állnak rendelkezésre, amelyek arra késztetik az embereket, hogy megszerezzék az igénybevételükhöz szükséges ismereteket. Az ismeretek megléte a digitális írástudás: egy összetett fogalom. Azokat a készséggé fejlesztett ismereteket tartalmazza, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára a számítógép és az internet adta lehetőségek kihasználását. Fokozatosan nő az e-közigazgatás szerepe is, és a hagyományos tanulás is egyre jobban az internetre tolódik.

Mivel a társadalom működése az abban részt vevő emberek mikrodöntésein alapul, a magasabb digitális jártasság jobb döntéseket, hatékonyabb időfelhasználást, ésszerűbb teljesítményt, tehát pozitív gazdasági hatást eredményez. Az üzleti életben például rendkívül fontos a bizalom. A bizalom felépítésében pedig nagyon fontos tényező, hogy a társadalom egymástól fizikailag elszigetelt csoportjai hogyan ismerik egymást. Minél több digitális jártassága van valakinek, annál több keresztkapcsolatot létesít másokkal, annál jobban megismer másokat. Az ismeretség bizalmat szül, a bizalom pedig a sikeres üzlet, illetve gazdaság alapja.

Mártonffy Attila

További tartalmak

Legolvasottabb tartalmak

Strategy

Valós idejű adózás

Human

Az egészség hálózatai

Technology

Egy év, amely átírta az emberiség és a mesterséges intelligencia viszonyát

Strategy

Exportcikk lehet a DÁP-ból

ITBUSINESS heti hírlevél feliratkozás

.
Scroll to Top