Már hazánkban is megjelentek olyan kiberbűnöző-csoportok, amelyek tagjai az itteni felhasználók korábban kiszivárgott adataira vadásznak, és azokkal visszaéléseket követnek el. Érdemes erre nagy figyelmet fordítani nemcsak a magánszemélyeknek, hanem a kis- és középvállalkozásoknak is, mert ők sincsenek biztonságban
◼︎ Az érem két oldala
Fontos kérdés, hogy ebben a nehéz időszakban a kkv-szektor szereplőinek jut-e elegendő „pénz, paripa és fegyver” az informatikai biztonságra is. Egyáltalán, van-e kultúrája ennek a gazdaság említett szegmensében? „A kkv-k kiberbiztonsága kapcsán az elmúlt éveket tekintve trendfordulókról nemigen lehet beszámolni”, mondta lapunknak Dr. Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont, Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője. Az Európai Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) 2022. november elején megjelent fenyegetési jelentéséből kiderül: habár kitört egy háború, ami sok mindenben megváltoztatja a biztonsági incidensek lefolyását, ez nem kifejezetten éreztette hatását a kkv-szektorban. Azaz, a 2021-re jellemző fenyegetések azóta is jelen vannak, nincs változás e téren. Itt elsősorban az emailben érkező csalásokra kell gondolni, ezek továbbra is a leggyakoribb fenyegetések között szerepelnek.
A bűnözőknek is segít a mesterséges intelligencia
„Annyi újdonság azonban van, és ezt fontos kiemelni, hogy a csalók egyre jobban kihasználják a mesterséges intelligencia alkalmazásában rejlő lehetőségeket”, folytatja Krasznay Csaba. Mód van például olyan, nem létező arcok, hangok, videók, azaz deep fake-ek készítésére, amelyekkel hitelesebbekké tudják tenni a megkereséseket. Ezek a mesterségesintelligencia-alkalmazások ma már mindenki számára hozzáférhetők, így a kiberbűnözők is előszeretettel használják. Szintén növeli a kitettséget, hogy a kis- és középvállalatok egyre több felhőszolgáltatást vesznek igénybe. Dacára annak, hogy a felhő alapú infrastruktúra a legtöbb esetben megfelelő lehetőséget kínál a biztonságos üzemeltetésre, a kkv-k körében sajnos nincs meg az ehhez szükséges szaktudás.
Krasznay Csaba hozzátette: az utóbbi időben megszaporodtak azok az illegális internetes cselekmények, amelyek során a hackerek magyar felhasználók email-fiókjaival élnek vissza. A szakember azt valószínűsíti, hogy megjelentek a kimondottan Magyarországra dolgozó kiberbűnözői csoportok. „Feltűntek az úgynevezett affiliate-csoportok, amelyek önmagukban magas szintű kibertámadásokra nem képesek, de igénybe tudják venni a rendelkezésre álló infrastruktúrát, ahol a helyi ismereteiket felhasználva már jelentős károkat okozhatnak”, magyarázta a Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője. „Erre az újfajta jelenségre nagyon oda kell figyelni.”
Nem tűntek el az utóbbi években igen gyakorivá váló zsarolóvírus-támadások sem. A legtöbb esetben nem izoláltan történnek, egyszerre akár több millió felhasználót és gépet is célba véve. „Érdekesség, hogy nem a nagy értékű célpontok szenvedik el a támadások többségét, az elmúlt időszakból nem is tudok arról, hogy ilyen irányú támadás sikeres volt. A kiberbűnözők figyelme a könnyebb préda felé fordult, tehát gyakorlatilag bárki lehet áldozat. Szerencsére ma már nagyon profi védelmi megoldások állnak rendelkezésre elérhető áron, hónapról hónapra jól tervezhető költségekkel kkv-k számára is. Azt gondolom, az éremnek ezen az oldalán nincs teendő. A másikon annál inkább: a legnehezebb ma megtalálni azt a kellő szakértelemmel rendelkező csapatot, amely képes összeválogatni a leginkább megfelelő elemeket egy hatékony védelemhez”, mondta a szakember.
Vezetők véleménye
Wolstrommer István, a nagykanizsai Kanizsa Pékség Zrt. kereskedelmi és termelési igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta: néhány évvel ezelőtt megtapasztalhatták, milyen károkat lehet okozni a cég informatikai rendszerében és adatbázisaiban. „Nem külső támadás, hanem egy elbocsátott, de még a belső hálózathoz hozzáférő munkavállaló személyes bosszúja ért utol minket, aminek következtében rengeteg adat elveszett”, árulta el Wolstrommer István. „Az érintett állomány statisztikai adatokat, megrendeléseket érintett, az illető szerencsére a személyi jellegű információkhoz nem fért hozzá, így azok nem kerültek ki. Azóta kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk erre a területre.” Évről évre jelentős összeget fordítanak arra, hogy egy külső specialista olyan informatikai védelmi rendszert építsen ki és működtessen, amely hatékony és biztonságos a külső, vagy akár a belső illetéktelen behatolásokkal szemben. „Úgy látom, hogy az IT-szegmens fejlődésével már nemcsak a nagy cégeknek, hanem a kis- és középvállalkozásoknak is egyre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni saját rendszerük és adatbázisaik védelmére, hiszen a »másik oldal« is hihetetlen gyorsasággal fejlődik” szögezte le a nagykanizsai középvállalkozás vezetője.
Közbeszerzéssel foglalkozik a szintén nagykanizsai MJ Kanizsa Consulting, amelynek ügyvezetője, Juhász Imre, semmit sem bíz a véletlenre. „Minden adatunkat saját szerveren, illetve egy NAS-on (Network Attached Storage-en, azaz hálózatra kapcsolt adattáron) tároljuk, semmit nem viszünk fel külső felhőbe, pláne nem Google Drive-ba”, árulta el az ügyvezető, aki végzettségét tekintve ugyan közlekedésmérnök, azonban egészen fiatal kora óta beleásta magát az informatika rejtelmeibe is.
„Az adathalmazt tükröztük a NAS-on, és van még egy további tükrözés a saját, otthoni NAS-omon is. Pályázatírásnál, közbeszerzésnél stratégiai jelentőségű, hogy a bizalmas adatokhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá. Közbeszerzés esetében az üzleti jellegű, pénzügyi adatok védelme fontos, pályázatírásnál pedig a szellemi tőke, amelyet »beleteszünk« egy-egy pályázati csomagba. Régi adatainkat szintén a NAS-on tároljuk, és mivel most már lassan 15 éve működünk, van néhány sokat érő információnk. Természetesen egész rendszerünket elláttuk vírusvédelemmel és tűzfallal, így folyamatosan kapjuk a jelentéseket arról, hogy mikor és milyen típusú behatolásokkal próbálkoztak kívülről.”
Juhász Imre elmondta, hogy régebben átlagosan heti egy ilyen kísérletet regisztráltak, általában Amerikából úgy, hogy nem volt ismert az IP-címük. Az utóbbi néhány évben azonban alig-alig tapasztalnak próbálkozást a behatolásra. Ez nagyban köszönhető a védelmi rendszerek fejlődésének, ezzel együtt az ügyvezető szerint nincs az a rendszer, amit ne lehetne feltörni. Ennek lehetőségei nagyrészt abból erednek, hogy a programozók tesztelésre használt „kiskapui” véletlenül benne maradnak a kész rendszerekben. Emlékezetes példája ennek, hogy 2005 környékén volt egy olyan hivatalos Windows-változat, amelyben egy MS repülőgép-szimulátor is volt.
Nem túl derűlátó a témában Kovács László, a manapság viharos gyorsasággal fejlődő dróntechnológiában érdekelt ISM Technology stratégiai és fejlesztési igazgatója. Cége folyamatosan új, innovatív megoldásokon dolgozik, így elengedhetetlen számára a teljes körű adatbiztonság. Ugyanakkor az igazgató szerint az IT-biztonságnak ma még nincs kultúrája a kis- és középvállalkozók körében. Nemcsak azért, mert hiányosak az ismereteik, hanem mert elvonja energiájukat és figyelmüket a mindennapok küzdelme.
„Azt gondolom, most már annyira túldigitalizáltunk mindent, hogy ez a digitális világ lassan saját maga ellen fordul”, osztotta meg velünk markáns véleményét Kovács László. „Azt is digitalizáljuk, amit nem feltétlenül kellene. Ennek is köszönhető, hogy mára a digitálisan megszerezhető, azaz ellopható információ hihetetlenül értékessé vált.”
Mindenki célpont, nemcsak a vállalkozások, hanem az egyén, egy magánszemély is. Az a nyers igazság, hogy napjaink gazdasági szereplői, így a vállalkozók is jobban félnek a Bubortól és az energiaáraktól, mint a hackerektől. A budapesti bankközi forint hitelkamatlába és az energiaárak alakulása mostanában jobban izgat mindenkit a kiberbiztonságnál. A vállalkozások többsége kénytelen energiáit a túlélésre fordítani, eközben pedig sokaknak se ideje, se pénze nincs erre az amúgy nagyon is fontos kérdésre.
A tájékozottság szintje is sokat javulhat. Még napjainkban is akadnak olyan, igazán kis vállalkozók, akiknek egy email elolvasása, vagy elküldése is nehézséget jelent, tehát a kiberbiztonság kérdésköréig fel sem érnek. Nemcsak a biztonságtudatosság, az elemi digitális ismeretek terén is sok tennivaló akad.
„A legnagyobb hibának egyébként azt tartom, hogy mint annyi minden másban, ebben sincsenek kellően tájékoztatva az emberek”, mondja Kovács László. „Ha a kkv-k megkapnának minden információt arról, hogy hol számíthatnak kibertámadásra, egyáltalán az mit is jelent, mire kellene figyelniük, hogyan tárolják a számukra fontos adatokat, akkor talán más lenne a helyzet. Persze, ha már tájékoztatásról beszélünk, akkor én azt is elvárnám, hogy az szakmailag és pénzügyileg független legyen, ne a lobbiképesség döntse el, hogy kinek a vírusirtó szoftverét kiáltják ki a legjobbnak”, hangsúlyozza. „Így tud előfordulni olyan, hogy még egy országos rendszert, a KRÉTÁ-t is feltörnek, a hackerek pedig elmondják, hogy mennyire gyenge a platform védelmi rendszere, ahogy több helyen is olvasható volt. Ha magasabb szinteken ilyen dolgokkal találkozik az ember, akkor mire készüljön vállalkozóként?!”, háborgott Kovács László.
Éppen ezért elmondta: a saját vállalkozásában a munkavállalókat tájékoztatták a szükséges adatbiztonsági lépésekről és óvintézkedésekről, hardver- és szoftveroldalról preferálják az Apple-számítógépeket és mobiltelefonokat, mert tapasztalata szerint ennél a márkánál kevesebb a külső támadás, szerinte „az Apple talán jobban vigyáz a felhasználóira”. Emellett kevesebb és nehezebben is telepíthető a licenc nélküli, feltört szoftver. A Google-lal és a Windowszal cége távolságtartóbb, mert szerinte mindkettő sérülékeny lehet, főleg alapszintű felhasználók esetében.
