Immár másfél évtizede annak, hogy elindult világhódító útjára a Bitcoin. A kriptovalutát a közgazdasági Nobel-díjas szakemberek kezdetben buboréknak minősítették, ám azóta sem pukkadt ki, sőt, (többé-kevésbé…) stabilan jelen van a pénzpiacon. De vajon az eszköz milyen hatással van a hagyományos fizetőeszköz-rendszerekre, és ezek hosszú távon mennyire fenntarthatók? Ennek jártunk utána.
◼︎ 15 éves a Bitcoin
A Bitcoinban és a blockchain-technológiára épülő kriptopiacban óriási a potenciál. Világosan látszik a tendencia, hogy az állam és a pénzkibocsátás – amely évszázadokkal ezelőtt összefonódott – elkezdett szétválni, és létrejött egy olyan párhuzamos pénzügyi rendszer, amire semmilyen állami szervnek vagy jegybanknak nincs ráhatása. „Nem lehet tehát csodálkozni, ha az állami szabályozók zöme egyelőre berzenkedéssel figyeli a területet”, mondja Mogyorósi Attila, a CoinCash CEO-ja.
Lezajlott a legitimáció
„Világosan látszik, hogy a kriptopiac önálló tőkepiaci befektetési eszközosztállyá érett: már nemcsak a kisbefektetők, de a pénzügyi szektor jó része is rendelkezik kriptoeszközökkel. Számos bank vagy brókercég ajánlja befektetésre az ügyfeleknek a Bitcoint vagy Ethereumot, de az óriási felhasználóbázisú pénzügyi szolgáltatók (például a Revolut, a Paypal) is beszálltak az ágazatba. A Bitcoint ma már csak a befektetők kis része tekinti abszolút kerülendő területnek, az ágazat stabilan megvetette a lábát a befektetési világban”, ismertette. Ezzel párhuzamosan a vállalati szektor egyre nagyobb része azt is felismerte, hogy a blockchain-rendszer kiválóan használható minden olyan területen, ahol gyorsan és olcsón kell adatokat nyilvántartani vagy tranzakciókat végezni. Nem véletlen, hogy a blockchain-megoldások egyre elterjedtebbek a pénzügyi világon kívül az egészségügyben, a művészvilágban, az ellátási láncok menedzselésénél, a nyilvántartások közt, vagy a gaming és biztonsági ágazatban.
Nemcsak pénzügyekre való
Hasonlóan, de Mogyorósi Attilánál kissé árnyaltabban látja a kriptovaluták megalkotása mögötti szándékot Czeglédi Tamás, a Blockchain Koalíció szakmai vezetője. Véleménye szerint a kriptovaluták technológiája alapvetően az egyénnel szembeni túlhatalmat hivatott kezelni, azaz a technológiai fejlődés következtében lehetővé váló társadalom feletti teljes kontrollt és annak rémképét. „Némelyek fejében ez viszonylag gyorsan megfogalmazódott, és akiben megvolt a tehetség és a képesség, az elkezdett ennek a hatásnak ellenálló megoldásokon dolgozni”, mondta. Ennek eredményeként a blockchain-technológia egy olyan része lett a gazdaságnak, amely különböző problémákra kínál megoldást. Nem csoda, hogy a jövőnk egy része vagy talán az egésze a kriptovalutáké lesz. Az ezt eldöntő ideológiai, technológiai és filozófiai vita, a küzdelem jelenleg is zajlik.
Filozófiai léptékű a változás
Czeglédi Tamás szerint koncepcionálisan minden megváltozott a pénzrendszerek területén, de ennek csak egy kis részét alkalmazák. Az organikusan, több ezer év alatt kialakult pénzügyi rendszerünk rengeteg stresszteszt alatt tökéletesedett és alakult a folyamatosan növekvő népességet egyre magasabb életszínvonalon eltartani képes komplex rendszerré. „Ez azonban nem tud mindent, és az ebből adódó kompromisszumokat eddig ugyan megkötöttük, hiszen nem tudtunk nagyon másban gondolkodni, de a kriptók most ebbe »belezavartak« azzal, hogy létrejöttükkel lehetővé vált valami olyasmi, ami korábban még sohasem”, mondta Czeglédi Tamás. Konkrétabban: amikor létrejött az a rendszer, amellyel két független fél az egymás közötti elszámolását egy harmadikra bízta, akkor e „döntés” hátterében az állt, hogy nem volt más megoldás. Most azonban van, ráadásul a kriptók használata során már nem kell ismernünk egymást, bíznunk egymásban. Még csak tudnunk sem kell igazán egymásról ahhoz, hogy tranzakciókat végezzünk egymással, és mégis biztosak lehessünk a teljesítésben.
A kriptovaluta-rendszernek emellett van egy olyan vetülete is – erre már Mogyorósi Attila hívta fel a figyelmet –, hogy használatuk során a központi, kormányzati szervek súlya folyamatosan csökken. Nem véletlen, hogy a világ legtöbb országa már kísérletezik a CBDC-vel, azaz egyfajta központosított, a helyi jegybank által kibocsátott kriptovalutával. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György is szorgalmazza a jegybanki kriptovaluta kibocsátását.
Ez pedig a pénz evolúciójának következő fejezete lesz Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank digitalizációért és fintech-fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója szerint. Lapunknak korábban adott interjújában ki is fejtette: a CBDC digitális formában létezne és közvetlenül a jegybankkal szembeni követelést testesítene meg. A Magyar Nemzeti Bank, rajta keresztül pedig a magyar állam állna mögötte, vagyis mintha bárki számlát nyithatna az MNB-ben, majd az ott tartott pénzét elektronikusan használná. De hangsúlyozta, egyetlen jegybanknak sem célja, hogy felborítsa a jelenlegi egyensúlyt, és kiszorítsa a piaci szereplőket a pénzügyi szolgáltatások piacáról. A CBDC-k olyan funkciókat látnának el, amelyek jelenleg nem elérhetőek, vagy amelyek továbbfejlesztést jelentenek a mostaniakhoz képest.
Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a digitális valuta bevezetésére még várni kell, bár a jegybank már kidolgozta azt a döntési modellt, amely alapján majd viszonylag gyorsan végig lehet vinni a bevezetést, ha az alapvető célokról és keretekről megszületik a döntés.
Mogyorósi Attila azonban nem ennyire optimista a bevezetést illetően, szerinte a hagyományos, centralizált pénzügyi rendszer egyelőre csak befektetési lehetőséget lát a kriptók területében, nem kívánja magáévá tenni a decentralizált gondolkodásmódot. Az ugyanis drasztikusan csökkentené a szerepüket. „Én hiszek benne, hogy egyszer az egymás közti ügyeket valóban közvetlenül egymás közt intézhetjük”, fejezte ki reményét Mogyorósi Attila. Szerinte a blockchain-rendszerek egészen addig fognak működni, amíg van elektromos áram a konnektorokban, illetve vannak olyanok, akik a számítógépük számítási kapacitását felajánlják a hálózatok működtetésére.
Az ITBUSINESS-nek nyilatkozó szakemberek abban egyetértettek, hogy a kriptopénzek és alapjukul szolgáló blockhain-technológia segítségével közelebb kerültünk a materiális pénzeszközök elhagyásához. Ez a folyamat ugyanakkor már a digitális világ hajnalán elkezdődött, a kriptopiac csak gyorsított rajta. De a hagyományos pénzeszközök elhagyásához vélhetően sokkal több generáció, az emberi gondolkodás jóval nagyobb változása kell, mint amit röpke 15 év alatt egy új technológia elérni képes. Ráadásul a hagyományos pénzeszközök elhagyása vélhetően nem is technológiai alapon dől majd el.
