Rohamtempóban kezd mindent áthatni a mesterséges intelligencia – miért pont a szoftverfejlesztés maradna ki belőle? Szakértőkkel beszélgetve egyértelműnek tűnik, hogy messze van még az az idő, amikor a régi szoftver írja majd az új szoftvert, de a fejlesztés hosszú folyamatának szinte minden lépésébe kisebb-nagyobb mértékben be lehet vonni a gépi értelmet. A változásokra a szoftveriparnak és az informatikusokat képző oktatási rendszernek is fel kell készülnie.
◼︎ Szoftverek a mesterséges intelligencia korában
Alig egy hónappal ezelőtt volt hír, hogy a ChatGPT igen sikeresen szerepelt az Amazon állásinterjúján. A mesterséges beszélgetőtárs helyesen válaszolt a leendő programozók válogatására használt kérdésekre, sőt, egyes, az Amazon által használt programkód-részleteket még tovább is fejlesztett. Nem véletlen, hogy az Amazon körlevélben szólította fel programozóit: ne osszanak meg semmilyen, a cég szellemi tulajdonjogát képző, védett információt a ChatGPT-vel.
Kézzelfogható képességek
Szimbolikus jelentőségűnek tartja a ChatGPT megjelenését Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. „Évtizedek óta hallunk a mesterséges intelligenciáról és látjuk az eredményeit, győz sakkban, aztán góban, és így tovább. Viszont a ChatGPT volt az MI első olyan megnyilvánulása, amely a legszélesebb tömegek számára is kézzelfoghatóan mutatta meg a technológia képességeit. Beírok egy kérdést, és tökéletes választ kapok vissza. Ugyanolyan »hűha«-effektust váltott ki, mint az első iPhone, és ebből a szempontból a jelentősége messze túlmutat önmagán”, fogalmaz.
Mindezzel pedig új időszámítás kezdődik az ember és a gépek kapcsolatában, ami számtalan területen befolyásolja majd az életünket. Így például nagyon is elképzelhető, hogy könnyen átléphetőek lesznek a nyelvi határok, említi az első példát Szabó Péter. A ChatGPT már most is könnyen és meglepően jól fordít számtalan nyelvről és nyelvre – pedig igazából csak egy nyilvános tesztrendszerről van szó. Azonban már ebben az állapotában is jó betekintést nyújt abba, hogy mit várhatunk a jövőtől.
Egy másik óriási hatása a tudás demokratizálódása lesz. Ezt ugyan számos technológiai újításról elmondták már, ám a mindenki számára ingyenesen elérhető ChatGPT ebben is új szintet hoz. A diákoktól kezdve a kétkezi munkásokon és az üzletembereken át a nagymamákig mindenki számára hozzáférhető – és mindenkit felruházhat olyan tudásbeli képességekkel, amelyekkel jelenleg nem rendelkezik. „Mindenkinek vannak olyan területei, amelyekben nem igazán jó. Az MI, a ChatGPT felruházhatja az illetőt a hiányzó képességekkel, így ő kiterjesztheti tudását egészen új területekre is”, teszi hozzá a Microsoft ügyvezető igazgatója.
Az MI, ahol tud, segít
Nem marad ki az átalakuló területek közül a szoftverfejlesztés sem, annál is inkább, mert a szoftveriparnak óriási szüksége van a segítségre, akár a mesterséges intelligenciától is. A világ egyre nagyobb mértékben függ a szoftverektől, és nem csak az irodában. „Annak idején egy Trabantot az út szélén meg lehetett szerelni néhány kéziszerszámmal. Egy modern autóban már a hibák kiderítéséhez is számítógépre és célszoftverekre van szükség. De ugyanez elmondható a gyártóiparról és a logisztikáról is, ahol szintén egyre több eszközbe kerülnek be egyre bonyolultabb szoftverek”, hoz néhány példát Fauszt Gábor, az AutSoft vezérigazgatója. Vagyis az üzleti világ és a magánfelhasználók részéről óriási a kereslet az újabb és újabb szoftverekre, miközben a munkaerőpiacon továbbra is hiány van képzett fejlesztőkből, informatikusokból, mert az oktatás nem képes lépést tartani a gyorsuló ütemben növekvő kereslettel.
A helyzet megoldására, vagy legalábbis enyhítésére régóta keresik az eszközöket az iparág szereplői. A fejlesztőhiányra adott válasznak tekinthető a low code/no code eszközök megjelenése és terjedése is. Ezekben mély programozói ismeret nélkül, előre elkészített funkcionális modulokból hozhatók létre üzletileg hasznos szoftverek – de használatukhoz még mindig több tudásra van szükség, mint amennyivel egy átlagos irodai felhasználó rendelkezik.
Ilyen körülmények között a mesterséges intelligencia különösen nagy segítség lehet minden fejlesztési projektben. Szabó Péter szerint a Microsoft eszközeit és platformjait használva a fejlesztési folyamat minden lépésébe be lehet húzni valamilyen módon a mesterséges intelligenciát, illetve az is könnyen megoldható, hogy a kész megoldásba könnyen beilleszthetők legyenek az MI-képességek.
Az sem elképzelhetetlen, hogy kisebb egyedi igények, apróbb problémák esetén teljesen a mesterséges intelligenciára lehet bízni az alkalmazás létrehozását. „Ha az MI által fejlesztett app megfelel a biztonsági és egyéb kritériumoknak, akkor miért ne? A világ úgyis a tömeges személyre szabás irányába tart, miért ne lehetne ugyanezt a szoftvereknél is megvalósítani?”, teszi fel a kérdést Szabó Péter.
Kezdő fejlesztőnek elmegy a ChatGPT
Az AutSoft munkatársai is kísérleteztek a ChatGPT programozási képességeivel, és kimondottan kedvező tapasztalatokat szereztek vele. „Írattunk vele kódot, függvényeket, és arra is megkértük, hogy lásson el kommentekkel egy kódrészletet. Ezt is megcsinálta, és nem is rosszabbul, mint egy medior fejlesztő. Úgy látom, a hibakeresést is rá lehet majd bízni, pedig itt most még egy kísérleti technológiáról beszélünk, amelyet nem a kódoláshoz optimalizáltak”, osztja meg tapasztalatait Fauszt Gábor.
Természetesen nem hagyták ki a lehetőséget a „játékra” a BME VIK Automatizálási és Alkalmazott Informatika tanszékén sem. Ekler Péter egyetemi docens kellemesen csalódott a ChatGPT programozási képességeiben. „Kérhetünk tőle egy bejelentkezési oldalt HTML-ben, és az eredmény egészen elfogadható, van benne felhasználónevet és jelszavat bekérő mező is, és a kód tényleg működik. De kértünk tőle C++-ban írt rendező algoritmust, és az is egy kezdő programozó teljesítményét meghaladóan szép munka volt. Azzal is megbirkózott, amikor továbbfejlesztettük vele a kódot, például alkalmassá tettük a párhuzamos futtatásra”, mesél arról, mire jutottak mesterséges intelligenciával.
Nem teljesen újdonság egyébként, hogy a fejlesztők gépi segítséget vegyenek igénybe a programozáshoz. A GitHub nyílt forráskódú programokat, teljes modulokat vagy szoftvereket tartalmaz, amelyeket mindenki szabadon beépíthet saját munkáiba. (Érdekesség egyébként, hogy a GitHubot felvásárolta a Microsoft, és most a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI-ba is dollármilliárdokat fektet.) A „Co-pilot” nevű funkció a GitHubon már aktívan segítette a programozókat: amikor írja a kódot, a rendszer figyeli, hogy éppen milyen funkciót akar megvalósítani, és ha úgy találja, hogy arra már van kész, akár jobb megoldás is, felajánlja az adott kódrészlet beillesztését a programba.
„A ChatGPT annyiban tud ennél többet”, mondja Ekler Péter, „hogy természetes nyelven, szövegesen is megfogalmazható neki az elvégzendő feladat: »készíts nekem olyan Python-kódot, amely neurális hálózatot tanít« – és a mesterséges intelligencia megírja a kódot.”
Teszteléstől a támogatásig
„Azt is látni kell azonban, hogy most még csak a kiindulási ponton állunk, és a technológia még sokat finomodik a jövőben. Az egyik előnye az lesz, hogy felgyorsíthatja a fejlesztési folyamatokat – mintha biciklit tolnának az addig gyalog haladó programozók alá”, mondja Fauszt Gábor. Olcsóbbá nem feltétlenül teszi a fejlesztést és a kész programokat, hiszen a szoftverek egyre komplexebbé válnak, és mind nagyobbak velük szemben az elvárások.
A szoftverek készítésének hosszú értékláncában a jövőben több helyen is lát szerepet az MI-nek Fauszt Gábor. A már említett alacsony szintű kódírás mellett ilyen lehet a szoftvertesztelés is, amely szerinte alacsonyan lógó gyümölcs a mesterséges intelligencia számára. Az automata teszteszközök már eddig is sokat segítettek a fejlesztőkön, de az MI ezt még tovább tudná vinni. Ahogy Ekler Péter fogalmaz, nem okozna nehézséget, hogy minden egyes kódhoz írassanak az MI-vel ahhoz illeszkedő tesztet – még ha nem is lesz tökéletes, de jó kiindulási alapot adhat a további finomításhoz.
| Microsoft-szoftverek és az MI
Az elmúlt néhány hónapban számos hírt olvashattunk arról, hányféle termékbe, szolgáltatásba kívánja beépíteni a ChatGPT (és úgy általában a mesterséges intelligencia) képességeit a Microsoft. Szabó Péter a sok közül kettőt emelt ki: a Teamset és a Viva Salest. Egy értekezlet akkor hatékony, ha az ott elhangzottakat tettek is követik – ehhez viszont feljegyzést kell írni. A beszélgetés leiratozása nem nagy dolog manapság, de azt senki nem fogja újra elolvasni. A ChatGPT viszont képes arra, hogy összefoglalja, akár pontokba szedve, a felvetett témákat, leírja, hogy ki milyen véleményt fejtett ki, végül pedig rögzítse a tennivalókat, a felelősöket és a határidőket. „Ha ezt megteszi, azzal óriási hatékonyságnövekedést hoz az irodai munkába”, mondja Szabó Péter arról a funkcióról, amely a Teams Premium előfizetésében már elérhető is. A Viva Sales az értékesítő kollégák munkáját segíti. Az ügyféltől beérkező kérést értelmezi, azt összeveti a CRM-rendszerben róla meglévő egyéb adatokkal, az előzményekkel, majd 3-4 opciót kínál fel az értékesítőnek: kérdezzünk vissza, tegyünk ajánlatot, és így tovább. Ha az ajánlatadást választja a kolléga, akkor a termékpaletta, az árazás és a korábbi tranzakciók alapján megírja a konkrét, de testre szabott ajánlatot, árakkal, határidőkkel, feltételekkel – és még az aláírást is odateszi. Mindezzel megkíméli a munkatársat az adatok manuális összegyűjtésétől, összehasonlításától és nem utolsósorban a levelek megfogalmazásának nyűgétől. |
A szorosan vett fejlesztésen túl az ügyféltámogatás folyamatába is minden további nélkül beépülhet a mesterséges intelligencia. Az egyszerű chatbotokat már most is számos helyen alkalmazzák az ügyfelek kiszolgálására, de ezt új szintre tudná emelni az MI. A ChatGPT-hez hasonló eszközök már képesek a rendelkezésükre álló információk alapján problémát megoldani, ezt pedig összetettebb feladatokra – például konfigurációs problémák kiküszöbölésére – is lehetne alkalmazni.
„A rendszerbe betápláljuk a szoftver használati útmutatóját, a specifikációját, az addig előfordult hibajegyeket és azok megoldását. Innentől kezdve értelmezni tudja az újonnan befutó problémákat, és azok jellegéből adódóan vagy tanácsot ad a megoldáshoz, vagy bizonyos esetekben akár maga is el tudja végezni a javítást, mondjuk egy jelszó-visszaállítás során”, hoz egy viszonylag egyszerű példát Fauszt Gábor.
A szoftverfejlesztés magasabb hozzáadott értékű lépéseit, például az ügyféligények felmérését vagy a rendszerarchitektúra elkészítését viszont a belátható időn belül nem lehet kiadni a mesterséges intelligenciának. Az üzleti igények specifikálása még a gyakorlott szakembereknek is sokszor nehezen megy – aligha várható el (most még?) az MI-től, hogy konkrét rendszertervekké fordítsa le a felhasználók esetleg egymásnak is ellentmondó, tétova elképzeléseit. „Vegyünk egy viszonylag egyszerű példát, mondjuk egy ételkiszállító alkalmazást. Honnan fogja tudni az MI, hogy milyen fizetési megoldásokat érdemes beépíteni? Hogyan teszi méretezhetővé? Hogyan választ olyan nyelvet, amely hosszabb távon és különféle platformokon is biztosítja a megoldás működését?”, sorolja azokat a kérdéseket Ekler Péter, amelyeket a ChatGPT-hez hasonló megoldások most még nem képesek megválaszolni.
Lemarad, aki kimarad
A Microsoft ügyvezető igazgatója sem fél attól, hogy a mesterséges intelligencia elvenné a fejlesztők kenyerét, noha a piac, ahogy most ismerjük, nagymértékben átalakul majd. A lehetőségek bővülésével alighanem az igények is nőni fognak. „Az 1 megabites internet korában nem nagyon tudtuk elképzelni, mire lehet jó a gigabites sebesség. Most már nemcsak tudjuk, hanem ki is használjuk. Hasonlóképpen, az MI-képességek megjelenése olyan mértékben növeli a szoftverekkel szembeni elvárásokat, hogy ugyanúgy szükség lesz képzett szakemberekre, akik ezeket az elvárásokat teljesíteni tudják”, teszi hozzá ehhez Szabó Péter.
Fauszt Gábor is úgy véli, hogy egyetlen szoftverfejlesztő cég sem teheti meg, hogy ne vizsgálja meg annak lehetőségét, miként tudja alkalmazni munkájában az MI segítségét. „Egyelőre még mindenki a sötétben tapogatózik, hiszen a technológia még nem érett meg a széles körű használatra, de a szemét mindenki nyitva tartja, és feszülten figyeli a felbukkanó lehetőségeket. Eleinte minden bizonnyal drágák lesznek az új technológiák, de aztán gyorsan lecsorognak a teljes értékláncban. Bizonyos, nem is túl hosszú idő után egyszerűen nem marad kellően hatékony az a szoftverfejlesztő cég, amelyik nem használja ezeket az eszközöket”, mondja az AutSoft vezérigazgatója.
Nemcsak a fejlesztés menete, hanem maguk a szoftverek és azok használata is változik majd a mesterséges intelligenciának köszönhetően. (Erről néhány példát említünk a „Microsoft-szoftverek és az MI” című keretes írásunkban.) Fauszt Gábor véleménye szerint mindenképpen előtérbe kerül a természetes, hang alapú interakció a számítógéppel. Nem csak egyszerű, a menüből is elérhető parancsokat lehet kiadni a szoftvernek, hanem összetett feladatokkal is megbízhatjuk őket. „Válogass le kolibriket ábrázoló fényképeket a netről, és illeszd be őket a prezentáció harmadik, hetedik és tizedik diájára.” „Keresd meg a dokumentum ezen részének forrását, és készítsd el hozzá a hivatkozást és a lábjegyzetet.”
Tanulni is másképp kell
Ha átalakul a szoftverfejlesztés módszere és menete, akkor viszont a képzési módszereken is alakítani kellene – már a közoktatásban.
Ahogy az interneten folyamatosan rendelkezésre álló információ csökkenti a lexikális tudás sulykolásának szükségességét (miközben még fontosabbá teszi, hogy az illető tudja mérlegelni a források, az információk hitelességét), úgy a mesterséges intelligencia is eltolhatja a súlypontokat a manuális, repetitív munka felől a kreatívabb, összetettebb feladatok felé a szoftverfejlesztésben is. „Azokat a képességeket kell fejleszteni a munkavállalókban, amelyek a szociális készségekről, az együttműködésről, a tanulásra való hajlamról és képességekről szólnak, hogy minden körülmények között tudják alkalmazni az új megoldásokat”, állítja határozottan Szabó Péter.
| Nem csak beszélget, programoz is
Nem erre találták ki, de kódot is tud írni a ChatGPT. Ami különösen jó benne, hogy mindezt szöveges utasítások alapján is meg tudja tenni. <!DOCTYPE html> „Ez nagyon egyszerű példa, de ennél sokkal szofisztikáltabb dolgokat is meg tud csinálni, egzotikusabb technológiákban is. A múltkor kiterjesztett valóság alapú sakktábla kódot is tudtam generáltatni vele. Természetesen kellett módosítani rajta, de kiindulási alapként teljesen jó volt”, hoz néhány példát Ekler Péter. |
Kézzelfogható valóság Ekler Péter számára, hogy mit jelent a mesterséges intelligencia az oktatásban. „Megírattunk a ChatGPT-vel néhány ZH-t és bizony voltak kérdések, amelyekre igen jó választ adott. Ezek után egy beadandó feladatról én hogyan döntsem el, hogy azt a diák készítette, vagy a mesterséges intelligencia? Vissza kell térnünk a szóbeli beszámoltatásra?”, teszi fel a kérdést a docens.
Azt semmiképpen nem tehetik meg, hogy a homokba dugják a fejüket, és nem vesznek tudomást a technológia létezéséről. Adottnak kell venni a ChatGPT (és majd az ezt követő) megoldások létét, és valamilyen módon be kell azokat építeni az oktatásba. Meg lehet tanítani például a diákoknak a helyes kérdéseket feltenni, majd értelmezni és ellenőrizni a kapott válaszokat, hogy utána saját projektet építsenek fel az MI segítségével. „Dolgozzon össze az emberi és a mesterséges intelligencia, mert abban van a jövő”, mondja végül Ekler Péter.
