Miközben virágzásnak indultak a magyar–kínai kereskedelmi kapcsolatok, külföldön főként a felhőszolgáltatásokra terelődött a hangsúly. Ritka fordulathoz érkezett a hazai mobilinternetes piac is: helycsere történt a konkurens szolgáltatók között.
Ambiciózus célokat tűzött ki 2020-ra az EU digitális menetrendje, elsősorban annak érdekében, hogy az unió és tagországainak gazdasága az infokommunikáció felhasználásában is állja a versenyt a globális konkurenciával. Mint kiderült, van még min dolgozni, s ez alól Magyarország sem kivétel.
Magyarországon nyílhat meg az egyik legnagyobb kínai távközlési megoldásszállító európai logisztikai központja. A cég szerint hazánk különlegesen jó földrajzi adottságokkal rendelkezik, ráadásul a magyar felsőoktatás színvonalát is kitűnőnek találták. És amikor már attól tartottunk, hogy ezen a nyáron is ránk tör majd a „hírtelenség” réme, a szűnni nem akaró céges beruházások és a zavartalanul folytatódó egyetemi fejlesztések hamar eloszlatták a kételyeket. Ráadásul még szülinapot is ünnepeltünk. Rendesen megmozgatták a sajtó munkatársait a kutatás-fejlesztés területén vezető hazai egyetemek. Egyik pillanatban még egy szakmai konferencián tolongtunk, a másikban pedig már egy új szoftverlabor átadóján tapsoltunk.
Menetrend szerint?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy több esetben késnek a menetrend megvalósításával, viszont vannak olyan területek is, ahol sikerült jó eredményeket elérni. Ilyen például az általános internethasználat, de emelkedett az online vásárlók aránya is. Ugyanakkor továbbra is lassan halad a szupergyors internetkapcsolatok kiépítése; a kis- és középvállalkozásoknak csak elenyésző hányada értékesít online módon is; a mobil roaming továbbra is méregdrága; és nem nőttek érdemben az infokommunikációs kutatás-fejlesztésre fordított állami pénzek sem.
Ami Magyarországot illeti, szintén vegyes a kép. Hazánkban az európai átlagnál kevesebben veszik igénybe az online szolgáltatásokat. E téren a hazai vállalatok is elég rosszul állnak, az egymás közötti online tranzakciók vizsgálatakor Magyarországot a 27 EU-tagállam alsó negyedébe rangsorolták. Ugyanakkor számos infrastrukturális és használati mutatóban együtt nőttünk az európai átlaggal, de például – köszönhetően a hálózati fejlesztéseknek és nagyszabású modernizációnak – szélessávú lefedettségben jócskán felülmúljuk az EU-átlagot.
Infokommunikáció a felsőházban
Ahogy az öreg kontinenst, úgy Magyarországot is behálózták az információs társadalom megteremtésének és további evolúciójának nagy kérdései. Itthon alapvetően a honatyák – meg persze a honanyák – feladata tárgyalni és döntéseket hozni a magyar információs társadalomról, ám ezúttal a digitális kultúra terjesztésében oroszlánrészt vállaló szakemberek is eszmét cserélhettek a témában, méghozzá az Országház felsőházában.
Az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) által szervezett rendezvény első napján a nyitó előadásokat követően a résztvevők parlamentáris formában kérdéseket tehettek fel a kormány illetékes döntéshozóinak az információs társadalom építésével kapcsolatban. A második napon, miután véget értek a plenáris ülések, a résztvevők öt interaktív szekcióbeszélgetés közül választhattak: az ember és a digitális társadalom; alapjogok az információs társadalomban; az ikt a gazdaság szolgálatában; a szolgáltató állam; nyílt szabványok és forráskódok.
Az Információs társadalom parlamentje elnevezésű, a magyar EU-elnökség hivatalos rendezvényeként is számon tartott esemény célja az volt, hogy fórumot adjon a kormány, a civil szervezetek, a költségvetési szervek és a vállalkozások közötti párbeszédnek.
Dinamikus fejlődés
Csak 2004-ben jelent meg Magyarországon a kínai Huawei, de mára felhúztak egy európai ellátó központot, amely a cég második legnagyobb globális ellátó bázisa, működésének egyik kulcsterülete. Ezzel még nincs vége a magyarországi fejlesztéseknek: William Chen, a cég európai ellátó központjának igazgatója egy június elején, Pécsen megtartott sajtóeseményen elmondta, hogy a cég hosszú távú európai fejlesztési tervének keretében Magyarországon terveznek felépíteni egy európai logisztikai központot. Chen kiemelte, hogy a logisztikai központ tervezésével párhuzamosan megkezdik a gyártókapacitás növelését, ami nyilván a munkaerőpiacra is hatással lesz. A bejelentéskor nagyjából ezer pécsi és komáromi munkavállaló állt a Huawei alkalmazásában. A gyártókapacitás növelésétől azt várják, hogy az alkalmazottak száma ennek többszörösére nőhet.
Mint megtudtuk, ez különösen Pécs gazdasági fejlődése szempontjából lenne előrelépés, hiszen immár 10 éve nem volt komolyabb munkahelyteremtő program a mecseki városban.
Felhő hétköznapokra és gyógyászati célokra
Két új felhőszolgáltatással találtuk magunkat szembe a nyár első hónapjában. Az egyiket már nagyon vártuk, viszont a másik a meglepetés erejével hatott.
Az Apple az iCloud nevű ingyenes felhő alapú szolgáltatáscsomaggal jelentkezett, amelynek alkotóelemei az iPhone, iPad és iPod touch eszközökön, valamint a Mac és Windows platformú számítógépeken futó alkalmazásokkal együttműködve, vezeték nélküli kapcsolaton keresztül mentik a felhasználók tartalmait egy tárhelyre, majd automatikusan továbbítják azokat a felhasználó többi eszközére.
A Fujitsu Limited és a Tokyo Jonan Regional Veterinary Medicine Promotional Association a számítási felhő állatgyógyászati célú alkalmazására indított közös kísérleti projektet. Egy olyan rendszert építettek ki, amely központilag kezeli és megosztja a részt vevő állatkórházak között az állategészségügyi információkat.
Megvolt a próba
Mindeközben a felhasználók többségének fel sem tűnt, hogy lezajlott az ipv6 globális főpróbája. Az esemény apropója az, hogy az internet működésének alapját jelentő protokollt, az ipv4-et lassan fel kell váltani a több mint egy évtizede készen álló ipv6-tal. A gond csak az, hogy az ipv4 és az ipv6 nem kompatibilis, és nem tud közvetlenül kommunikálni egymással. Ugyanakkor az átjárásra és az átállásra többféle megoldás is létezik: ezeket tesztelték a világ nagy szolgáltatói és felhasználói az Internet Society által meghirdetett World IPv6 Day keretében.
Nincs megállás
Azt hinné az ember, hogy a nyár beálltával visszavesznek a tempóból az év többi részében aktív felsőoktatási intézmények, ám az oktatásnak vannak olyan dimenziói, melyek még ilyenkor is igen aktívak. Ilyen például a kutatás-fejlesztés, melyhez kapcsolódóan két fontos rendezvényt is összehívtak a hazai egyetemek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) egy szakmai előadásokkal tarkított konferenciát rendezett a témában, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) pedig egy új szoftvertechnológiai laboratórium megnyitójának adott otthont. Ami a BME rendezvényét illeti, a rengeteg újító javaslat mellett felmerült egy új, közös érdekeltségen alapuló kutatási-fejlesztési és innovációs együttműködési forma lehetősége, amelyet a BME ajánl a kis- és középvállalkozásoknak. Az új módszer elérhetővé teszi az egyetem kutatási kapacitását a tőkében szegényebb vállalatok számára is.
Az ELTE falai között ennek pont az ellenpéldáját láthattuk: egy globális vállalat, az Ericsson invesztált az egyetem kutatási kapacitásaiba. A cég az egyetem berkein belül létrehozott szoftverlabortól azt reméli, hogy az iparban dolgozó fejlesztők olyan eszközöket kapnak a kezükbe, melyek segítik őket a programozói munkában.
A célpont: Magyarország
Úgy néz ki, nemcsak Kínát vonzzák a Kárpát-medence adottságai, hanem más, szintén a Távol-Keletről jött céget is megmozgatnak. A dél-koreai Samsung a Tatabánya-Környe Ipari Parkban húzott fel egy új üzemet, ahol noteszgépekhez és monitorokhoz szükséges műanyag alapanyagok gyártását helyezték kilátásba. A létesítményhez tartozó háromhektáros területen egy 7300 négyzetméteres gyártócsarnokot, valamint egy 840 négyzetméteres irodaépületet alakítottak ki.
Az pedig már csak hab a tortán, hogy az ázsiaiak mellett az amerikai Motorola Solutions is magyarországi ambíciókról tett tanúbizonyságot. A nemrég önállóvá vált cég főként az ipari pda-k, a vonalkód-leolvasók, valamint a vezeték nélküli hálózatok területén tölt be szerepet. Mivel meg akarja erősíteni Magyarországi pozícióját, reményei szerint a jövőben az egészségügy, a közösségi közlekedés, valamint a közüzemi és a szervizszolgáltatást nyújtó vállalkozások is csatlakoznak a vezeték nélküli elektronikus rendszerek felhasználói táborába.
Örömünnep
Ha már torta, pont ebben az időszakban töltötte be hivatalosan is a századik szülinapját az egész évben dorbézoló IBM; a vállalat száz év technológiai fejlődését bemutató kiadvánnyal és önkéntes munkával ünnepelte a centenáriumot. Az akcióhoz több mint 120 ország 300 ezer IBM-dolgozója csatlakozott az ünnepi év kezdete óta.
Helycserés támadás
Azon kívül, hogy a hazai mobilinternetes piac hónapról hónapra folyamatosan bővülő tendenciát mutat, a mobilszolgáltatók pedig néhány százalékpontot hoznak egymás piaci részesedésén, különösebb események nem nagyon jellemzik ezt a szegmenst. Kivéve akkor, amikor a rivalizáló szolgáltatók egyikének sikerül megelőznie a konkurenciát. Ezúttal a Vodafone utasította maga mögé a Telenort; az NMHH június végén kiadott, 2011 májusáról szóló gyorsjelentéséből kiderült, hogy a piac második legnagyobb szereplője immáron nemcsak az aktív előfizetéseket tekintve, hanem az összes előfizető esetében is a Vodafone, amely a vizsgált időszakban több mint egy százalékot hozott a harmadik helyre szoruló Telenoron. Az első továbbra is a T-Mobile.
A mobilszolgáltató eredményeit méltatva Beck György elmondta: a mobilinternetes piacon elért érdemeit a folyamatos fejlesztéseknek köszönheti a vállalat. „Nagyszabású hálózatfejlesztésünkkel jó lóra tettünk” – fogalmazott a Vodafone Magyarország első embere.
Új csomagok
Egyre több a mobilnetes felhasználó, egyre több igénnyel, viszont a minőségi szolgáltatásokhoz egyre gyorsabb hálózati infrastruktúra szükséges. Nincs is ezzel gond, mostanra mindhárom szolgáltató serényen dolgozik a szükséges infrastruktúra modernizációján és fejlesztésén, egyúttal gondolva a lefedettség maximalizálására is. Viszont ha már mobilinternet, a díjcsomagokat sem árt néha felülvizsgálni. A magentások e témában megtartott sajtótájékoztatóján kiderült, hogy komoly változásokat terveznek augusztus elsejétől a díjcsomagok árazásban. A névleges letöltési sebesség szerint főleg böngészésre és e-mailezésre szolgáló díjcsomagokat, valamint intenzív internetezéshez ajánlott szupergyors mobilinternetes díjcsomagokat különböztetnek meg egymástól. Király István, a Magyar Telekom marketing vezérigazgató-helyettese a lakossági felhasználókat érintő változásokat ismertetve elmondta: nagyobb sávszélességet és nagyobb felhasználható adatmennyiséget kínálnak azoknak, akik sokat és sokszor használják a mobilinternetet.
Közben belátható távolságba került az is, hogy nagyjából mikor használhatjuk majd a 4g-képes hálózatokat, s hogy ki fogja elsőként élesben is meglépni a 4g-re történő átállást. Nem más, mint a T-Mobil. Mielőtt azonban élesben is bevezetnék a 4g-t, az év végéig nyolcvan bázisállomáson, több száz ügyfél bevonásával tesztelik a hálózatot, amely január elsejétől eleinte Budapest III., IV., V., VI., XII. és XIII. kerületeiben lesz elérhető. A tervek szerint a 4g/lte-bázisállomások számát 2012 végére megháromszorozzák.
