A labdarúgó-világbajnokságra az internetes bűnözők, adathalászok is készültek, így például hamis jegyeket árulnak és hamis nyereményekkel próbálják becsapni az szurkolókat, közölte az ESET.
A közlemény szerint a csalások egyik jól bevált fajtája, amikor a bűnözők elhitetik az áldozatokkal, hogy készpénzt, jegyet vagy olyan ellátást is tartalmazó csomagot nyertek, amely személyes részvételt tesz lehetővé egy mérkőzésen. A valódi szándékuk viszont az, hogy rávegyék az áldozatokat a személyes adatok átadására, pénz előreutalására vagy rosszindulatú szoftverek letöltésére és telepítésére.
A nyereményigéret-csalás
Az ESET kutatói több olyan globális adathalász-akciót azonosítottak, amelyek megpróbálják elhitetni az emberekkel, hogy nyertek egy sorsoláson. A nyeremény átvételéhez pedig nem kell mást tenniük, mint kitölteni néhány mezőt egy űrlapon, és megadniuk a teljes nevüket, születési dátumukat és telefonszámukat. Az email-mellékletként érkezett nyereményről szóló értesítés tartalmazhatja egy állítólagos kapcsolattartó nevét, aki segíthet a nyeremény átvételében. Ez a személy pedig azzal keresi fel az áldozatot, hogy mielőtt ténylegesen megkapná a nyereményét, fizessen be előzetesen valamilyen adót vagy díjat. Amint az utalás megtörtént, a támadók elérték céljukat: a pénz mellett személyes adatok birtokába jutottak, amelyekkel később további csalásokat hajthatnak végre vagy eladhatják az adatokat más kiberbűnözőknek.
A jegyigénylés-csalás
A szakértői egy másik adathalász emailre is felhívják a figyelmet: a levélbe ágyazott képen egy „Kattintson ide” ikon szerepel, amely azt ígéri, hogy egy kattintás után már igényelhetik is jegyüket a szurkolók a mérkőzésére. A valóság ezzel szemben az, hogy a kattintás után egy olyan felületre kerül az érdeklődő, ahol személyes adatokat kérnek vagy elindul a rosszindulatú tartalom letöltése a számítógépre vagy a mobiltelefonra.
A közleményben felhívták a figyelmet arra is, hogy az adathalász-csalások egyik leginkább meggyőző és veszélyes változata, ha olyan rosszindulatú hasonmás weboldalra téved valaki, amely valódinak tűnik. Az ide vezető linkeket szemétlevelekben, hamis közösségi profilokon keresztül vagy fórumbejegyzésekben terjesztik. Függetlenül attól, hogy ezek a weboldalak valós felületeket másolnak le vagy sem, céljuk hasonló: a személyes és pénzügyi adatok, bejelentkezési adatok, illetve egyéb érzékeny információk megszerzése, illetve kártékony szoftverek telepítése az áldozatok eszközeire.
| Elkerülhető az átverés
Alapvetően senki ne fizessen előre azért, hogy valamilyen nyereményt megkapjon, mert ha előleget kérnek tőle valamiért cserébe, csak a pénzét akarják megszerezni. |
