Alig több mint fél éve jelent meg magyar leányvállalatával a ZEISS belső informatikai ága, a ZEISS Digital Innovation (ZDI). A hazai cégnek mára már több mint 140 dolgozója van, és egymást jól kiegészítve tevékenykednek az informatika különböző területein az ipari automatizálástól a webfejlesztésig. A különbségeknél azonban erősebbek azok a közös vonások, amelyek minden részlegre jellemzőek.
◼︎ Ahol a szoftveres tudás nem elég
A legnagyobb processzorgyártók nevét mindenki fel tudja sorolni. A szélesebb közvélemény előtt az már nem igazán közismert, hogy többségük ZEISS technológiát használ a litográfiai eljárásokra, vagyis arra, hogy a chipek áramköreinek rajzát nanométeres nagyságban és pontossággal rávetítsék a félvezetőszeletek fényérzékeny felületére. Azt pedig még kevesebben tudják, hogy ezekben a gépekben ZEISS optikai rendszer dolgozik, vagyis a világon legyártott mikrochipek 80 százaléka ZEISS technológiával készül.
Nélkülük nincsenek processzorok
A technológia fejlesztésének és a litográfiai berendezések gyártási folyamatának szoftveres támogatásában pedig a ZDI Hungary munkatársai is részt vesznek – helyezte kontextusba a csapat által végzett munkát Gerliczky István, a ZDI Manufacturing Solutions részlegének vezetője. Mint mondja, a nanométeres pontosságú gyártás elérése alapvetően a kutatók munkáján múlik – viszont az, hogy a gyártás milyen sebességgel és pontossággal zajlik, vagy hogy mennyire hatékony ezeknek a komplex berendezéseknek az előállítása a ZEISS gyárakban, azon már szoftveresen is tudnak segíteni.
A szoftverek fejlesztéséhez viszont elengedhetetlen a domainspecifikus tudás: ismerni kell a gyártási folyamatot és valamennyire a mögötte álló fizikai elméleteket is, hogy a programozó tudja, melyik szoftverhez és milyen módon nyúljon. Ezt a tudást már a ZDI-n belül tudják megszerezni a kollégák, akik gyárlátogatáson is részt vettek, és személyesen láthatták, hogyan készülnek ezek a berendezések. Nem is puszta kódolás zajlik Magyarországon, „az általunk készített szoftverekért teljes felelősséget vállalunk, szorosan beépülve az ügyfél szervezetébe”, mondja a csapat vezetője.
A részlegnél egyre erősebb a törekvés, hogy külső ügyfeleket is megszerezzenek és kiszolgáljanak. „Elsősorban a gyártás digitalizációjában segítünk, gyártásirányítási rendszereket fejlesztünk, és a gyártósorról érkező adatokból állítunk elő hasznos, pénzbeli előnyre váltható tudást. Az ilyen külső munkák szélesítik az ismereteinket, tapasztalatokat tudunk szerezni más iparágakból, és ezt a tudást visszahozhatjuk a ZEISS-be”, teszi hozzá Gerliczky István.
A diagnózistól a gyógyulásig
Sok szempontból hasonlít az előző területhez a ZDI egy másik részlege, a Health & Life Science Solutions. „A nevünkből könnyű kitalálni, hogy orvostechnológiai fejlesztésekkel foglalkozunk”, mondja Körmöndi Tamás, a csapat vezetője. – A legnagyobb ügyfelünk nekünk is természetesen a ZEISS, annak is a Medical Technology (Meditec) üzletága, de dolgozunk más üzleti egységeknek is. Nálunk is fontos törekvés, hogy külső ügyfeleket nyerjünk meg, és ezzel tartsuk naprakészen a tudásunkat.”
A részlegnél a munka zömét a szemészeti beavatkozásoknál használt diagnosztikai és műtéti berendezések szoftvereinek, illetve az ezekhez kapcsolódó megoldásoknak a fejlesztése adja. Előbbiekre lehet példa az olyan szoftver, amely segít az orvosnak megtervezni egy szemműtétet vagy kiértékelni a különféle mérési adatokat. Az utóbbiak között pedig megtalálhatóak a különféle platformszolgáltatások, illetve az orvosokat és a pácienseket kiszolgáló alkalmazások egyaránt.
Ahogy Körmöndi Tamás fogalmaz, a cél az, hogy a teljes munkafolyamat minden fázisát és szereplőjét le tudják fedni a saját fejlesztésű megoldásokkal, attól a pillanattól kezdve, hogy a páciens megérkezik a klinikára, egészen addig, amíg véget nem ér az utókezelése.
A munka többnyire olyan szoftvereken folyik, amelyek fejlesztését évekkel ezelőtt, még az ETEO színeiben kezdte meg a csapat. A domainspecifikus tudás olyan magas szintű, hogy egyes projekteknél a product owner szerepét is a ZDI Hungary munkatársa tölti be. Igen szoros az együttműködés a német féllel; nem egy olyan alkalmazás van, amelynek fejlesztésében a hazai szakemberek már a koncepció megtervezésétől kezdve részt vettek.
A kísérletezés kora
Egyszerre szűkebb és bővebb az ügyfélköre a nemzetközi szinten is alig másfél éve létrehozott Data & Analytics részlegnek, mint az előző kettőnek. Szűkebb, mert csak belső ügyfelekkel dolgoznak, de bővebb is, mert a vállalat gyakorlatilag összes üzleti egysége igénybe veszi szolgáltatásaikat, kezdi tevékenységük ismertetését Papp Tamás, a részleg vezetője. A Data & Analytics dolgozza fel a ZEISS adatvagyonának minden szeletét, legyen az pénzügyi, gyártási, logisztikai, HR, vagy akár az eszközökből érkező IoT-adatok.
| Miért izgalmas?
Mind a négy csapat vezetőjének feltettük a kérdést: mi a legizgalmasabb aspektusa az általuk végzett munkának? Gerliczky István, Manufacturing Solutions: „Közelről láthattuk, milyen csúcsminőségű anyagokkal és berendezésekkel dolgoznak a ZEISS laborokban és gyárakban, ahol az általunk írt szoftverek segítik a mérnökök és a kutatók munkáját. Közel állunk a belső ügyfeleinkhez, betekinthetünk az ő mérnöki gondolkodásmódjukba, és látjuk, hogy a fejlesztéseink milyen kézzelfogható eredményekkel segítik a munkájukat.” Körmöndi Tamás, Health & Life Science Solutions: „Elsőként azt emelném ki, amit számtalanszor visszahallok a kollégáktól: társadalmileg hasznos szoftvereket fejlesztünk, részt veszünk az emberek gyógyításában. Sokan azért jelentkeznek hozzánk, mert igazi értéket akarnak teremteni. A másik pedig az, ami valójában az egész ZDI-re jellemző, hogy változatos projekteken és változatos technológiákon dolgozhatunk. Papp Tamás, Data & Analytics: „A ZEISS-en belül mindenféle adat hozzánk tartozik. Ez azt jelenti, hogy hol üzleti adatokkal játszadozhatunk, hol a gépekből származó IoT adatokkal, és a változatosság megunhatatlanná teszi a munkát. Ráadásul szabadon alakíthatjuk az új struktúrát, nem kötnek minket a régi beidegződések.” Kiss László, Digital Customer Interaction: „Két nagy, izgalmas projektünk is indult az utóbbi időszakban. Egyrészt új, nagyobb stabilitást és rendelkezésre állást kínáló architektúrára mozgatjuk át a rendszereinket, másrészt azt vizsgáljuk, hogyan tudunk személyre szabott tartalmakat biztosítani a felületeinken. Jelenleg mind a kettő a kiértékelés fázisában van, de egy-két hónapon belül gőzerővel megindul a munka.” |
A konkrét adatelemzési projekteken túl azonban átfogóbb jellegű feladatokat is végez a részleg. Így például hozzájuk tartozik az adatkezelő rendszerek fejlesztése és üzemeltetése, illetve a ZEISS adatpolitikájának (a data governance-nek) kialakítása. Ennek keretében ők határozzák meg, hogy milyen adatot miként írjanak le a cégen belül, hogyan ügyeljenek az adatminőségre, valamint tanácsokat és eszközöket is adnak a szabályok betartásához, mondja Papp Tamás. Most folyik egyébként a ZEISS adatfeldolgozási és adatelemzési infrastruktúrájának az átalakítása: felszámolják a történelmileg kialakult kisebb adatbázisokat, illetve a már meglévő, Microsoft Azure-ban működő, tehát felhő alapú data lake-et alakítják át data mesh szemléletűre. Ezt az „adattavat” használhatja minden üzleti terület, méghozzá úgy, hogy mindenki a saját adatait felügyeli, miközben az adatvagyonhoz széleskörűen hozzáfér bárki a vállalaton belül.
„Izgalmas időket élünk, mert szabadon kísérletezhetünk a különféle megoldásokkal, elképzelésekkel, amíg rá nem találunk arra, ami igazán jól működik”, teszi hozzá Papp Tamás. Így például foglalkoznak gépi tanulásos környezetek kialakításával, amelyek az üzleti felhasználók számára is könnyűvé teszik összetett elemzések elvégzését, hiszen nem kell a futtató környezet infrastruktúrájával foglalkozniuk, csak az adattartalommal, illetve modellezéssel. A munkát a magyar kollégák a német csapatok munkájába betagozódva végzik, velük teljesen egyenrangúan dolgoznak a projektek megvalósításán. A magyar részleg további jelentős bővülés előtt áll, a tervek szerint a mostani létszám a többszörösére fog növekedni a következő 2-3 évben.
Webre viszik a céget
Nemcsak Magyarországon, hanem az egész céget tekintve is az egyik leggyorsabban fejlődő egység a Digital Customer Interaction, a DCI. „Én is csak pár hónapja kezdtem, de gyors ütemben növekszik a csapat. Stratégiai célunk, hogy átalakítsuk az ügyfélkapcsolatokat a digitális csatornákban rejlő lehetőségek még hatékonyabb kiaknázásával”, kezdi a bemutatkozást Kiss László, a csapat menedzsere. A név azt is elárulja, hogy mivel foglalkoznak: ők készítenek minden olyan webes felületet és szolgáltatást, amelyet a ZEISS felhasználói, ügyfelei, vásárlói használnak. Tehát az orvosi eszközökön futó szoftverek kezelőfelületét nem, de minden webshopot, e-learning oldalakat, terméktámogatási microsite-okat, digitális vizsgafelületeket, hibabejelentő oldalakat.
A DCI egyik legfontosabb célja, hogy a hagyományos ügyfélkapcsolati csatornákat digitális irányba tereljék, hiszen manapság már az értékesítés és az utókövetés, a támogatás is leginkább online csatornákon működik. Mindemellett a tradicionális B2B-kapcsolatok mellett a ZEISS számára is mind nagyobb jelentőségűek a B2C-kapcsolatok, ami az ügyfélszám és az online tranzakciók folyamatos és nagyarányú növekedését hozza – ezt is le kell követni az online felületekkel.
Összességében ez több ezer aloldal, microsite és webes alkalmazás fejlesztését és üzemeltetését jelenti, amit természetesen felhő alapokon végeznek. A szépsége és egyben a nehézsége ennek a munkának, hogy az oldalaknak és a szolgáltatásoknak globálisan, 7×24 órában kell működniük, több nyelven egyszerre. A rendszerek zöme egyedi fejlesztésű szoftver, és szinte mindegyik Kubernetes alapú konténerizációs megoldásra épül. „De legyen szó a kezelőfelületről vagy a back-endről, mindenütt a legmodernebb eszközöket és technológiákat használjuk”, teszi hozzá Kiss László.
Tanulni, tanulni, tanulni
Mint a fentiekből is látható, a ZDI Hungary-nél rendkívül változatos munka folyik, nemcsak az egyes részlegek között, hanem a részlegeken belül is. Vannak azonban olyan elemek, amelyek mind a négy részleg munkáját áthatják, és amelyek egyedivé teszik a ZDI-t a magyar piacon.
Az egyik ilyen, említi Papp Tamás, hogy messze nem pusztán egyszerű kódolási munka folyik a magyar leányvállalatnál. Az általuk vitt projektekbe gyakran adnak architekteket, product ownereket, azaz magas hozzáadott értékű munkát végeznek. A kész szoftvereket számos esetben üzemeltetik is, vagyis felelősséget kell vállalniuk azért, hogy megbízhatóan működjenek.
Ugyancsak elvárás a ZEISS-nél, hogy a fejlesztők át is lássák azt az üzleti területet, amelynek fejlesztenek – ne egyszerűen specifikáció alapján dolgozzanak, hanem adott esetben üzleti konzultánsok is lehessenek az üzletágnál. „Tudnunk kell, hogy mit miért csinálunk, hogyan működik az adott gép, amelyikhez a szoftvert fejlesztjük, és ha valamibe belenyúlunk, annak mi lesz a tovagyűrűző hatása. Mindehhez pedig folyamatosan képeznünk kell magunkat, és nem csak a szoftverek terén”, teszi még hozzá Gerliczky István.
