A digitális pénzügyi támadások az utóbbi időben, a csalók egyre inkább közvetlenül az ügyfeleket célozzák meg a pszichológiai manipuláció és a megtévesztés szándékával.
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke összefoglalta, hogy melyek a legelterjedtebb támadási formák, és hogyan lehet védekezni ellenük.
A legelterjedtebb típus, hogy telefonon magánszemélyeket keresnek meg magukat banki alkalmazottnak kiadó csalók, gyakran gyanús utalásra vagy kártyás vásárlásra hivatkozva arra kérik az ügyfelet, hogy megtakarításait egy technikai számlára utalja át. Ha az ügyfél megadja az adatait, később már nehéz megtalálni az ellopott pénzeket, sokszor nemcsak a bankszámlát ürítik ki, hanem az ügyfél nevében személyi hitelt is felvesznek – ismertette.
A bűnözők az interneten termékeket eladókat is megkörnyékezik, gyakran vevőnek kiadva magukat; ilyenkor hamis csomagküldő oldalra irányítják az árust, ahol megszerzik a banki azonosítókat. Kandrács Csaba hozzátette, hogy a cégek sincsenek biztonságban, esetükben a „számlaváltásos csalás” terjedt el, amikor a csaló az ügyfél nevében banki szolgáltató cseréjére hivatkozva új helyre kéri az utalást, gyakran sürgetve is az átvert felet.
Az alelnök rávilágított arra, hogy ugyan a hazai pénzforgalmi rendszeren belül a visszaélések aránya elenyésző, bőven egy százalék alatti, de a csalások növekedési trendje dinamikus: miközben a banki átutalásos visszaélések száma 2019-ben még száz volt, 2020-ban több mint ezer, 2021-ben már 2500-at is meghaladó esetet regisztráltak.
A kártyás fizetéseknél 2020 első negyedévében 15 ezer, tavaly az utolsó negyedévben 20 ezer visszaélést regisztráltak – mondta, jelezve, hogy az ügyfélszolgálatukhoz beérkezett jelzések megháromszorozódtak.
A kibercsalások számának növekedésében szerepet játszott, hogy a pandémia miatt nőtt a távmunkában dolgozók aránya, tíz-húsz évnyi ugrás következett be a digitalizációban, egyre többen intézik interneten a pénzügyeiket – hangsúlyozta Kandrács Csaba. Ezen felül, – folytatta, – az orosz-ukrán háború hatására a gazdasági helyzet miatt egyre többen aktívan keresik a megfelelő pénzügyi megoldásokat, legyen szó akár hitelről vagy megtakarításról.
Csalásra utaló jel lehet, ha az ügyfelet sürgetik az ajánlattal, de az is, ha túlságosan jól járnánk az ügylettel; tipikus példa, ha valaki nem is lottózott, és megnyeri a főnyereményt – figyelmeztetett. Ha valaki azt gyanítja, hogy csalás áldozata lett, érdemes minél hamarabb jelezni azt a banknak.
