Érezhetően visszafogottabbá vált a befektetői aktivitás a startup ökoszisztémában a romló gazdasági helyzet hatására az ITBUSINESS-nek nyilatkozó piaci szereplők szerint. A biotechnológiával, zöld technológiákkal, energiahatékonysággal foglalkozó innovatív vállalkozások viszont egyre nagyobb figyelemre számíthatnak.
◼︎ Az árbevétel helyett egyre inkább a nyereségtermelő képesség számít
Bár a Hiventures az idei évben kevesebb céggel szerződött, a „ticket size”, vagyis a befektetések mérete sokat nőtt a tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva – mondta el érdeklődésünkre Varga-Tarr Sándor, a Hiventures inkubációs befektetési programjának igazgatója. „Sajnos, nem ez az első alkalom, hogy gazdasági visszaesés sújtja a vállalkozásokat. A 2000–2001-es dotcom-buborék kipukkanása miatti tőzsdei összeomlás, a 2008-ban kirobbant másodlagos jelzáloghitel-válság, vagy éppen a 2020-ban indult, Covid-eredetű válság mind-mind a befektetési hajlandóság csökkenésével járt együtt. Nehezebb volt hozzáférni a kockázati tőkéhez, a startupok nagyobb részesedést igényeltek a befektetőktől, a befektetési körök méretei is kisebbek lettek a startup értékelésének csökkenésével összhangban, illetve az alapítóknak többet kellett bizonyítaniuk a finanszírozások elnyeréséhez.
Ugyanakkor a válságokból történő kilábalásban fontos szerepet töltött be a tőkefinanszírozás. A befektetők egy része a jelenlegi recesszió során is először majd kivár, hogy lássa, milyen lépéseket tesznek a startupok a fennmaradásért. Azt fogják nézni többek között, hogy szükséges-e a költségek felülvizsgálatán túl akár stratégiailag irányt váltani, vagy akár pivotot is végrehajtani. Górcső alá veszik, miként áramvonalasítják a tevékenységüket, hogyan skálázódnak, miként csökkentik a költségeiket, ha szükséges, és ha a startup célpiacán csökkennek a kiadások, hogyan lehetséges fenntartani az innen származó bevételeket. Azoknak a startupoknak, amelyek még nincs bevételük, többet kell majd dolgozniuk annak elindításán, hogy vonzóvá váljanak a befektetőknek.
Másfelől az érettebb szakaszban lévő vagy jól finanszírozott startupok számára ez kiváló lehetőség lehet az esetleg nehézségekkel küzdő versenytársak megvásárlására, illetve a technológiájuk megszerzésére, vagy az „acqui-hiringra”, amikor a szakmailag képzett munkaerő akvirálása a cél – mutatott rá Varga-Tarr Sándor.
A legjobbak közé tartozni
A kedvezőtlen gazdasági környezet tovább nehezíti az amúgy is rendkívül magas arányban elvérző startupok helyzetét, azonban a Hiventures inkubációs befektetési programjának igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy ez egyben lehetőségeket is rejt. „Minden startup esetében kiemelkedően fontos, hogy választ találjon nem csupán a vásárlói igényekre, hanem a megváltozott piaci helyzetekre is. Tehát valóban sok olyan innovatív kezdő vállalkozás lesz, amely elvérzik ebben a megváltozott környezetben, viszont a válság segíthet »kigyomlálni« a kevésbé talpraesett versenytársakat, és így bizonyos startupok számára a recesszió új üzleti lehetőségeket teremthet. A legutóbbi válság idején is születtek olyan startupok, amelyek meghatározóvá váltak a maguk területén, például az Airbnb, Slack, Instagram, Cloudera, Square, vagy Uber. Ha egy startupnak nemcsak sikerül túlélnie a recessziót, hanem reziliens a világot és az ökoszisztémát érintő kihívásokra, és növekedést is képes produkálni, akkor a finanszírozási tevékenység ismételt fellendülése során meggyőző érv a befektetők számára, hogy a »legjobbak« közé tartozik”, fejtette ki Varga-Tarr Sándor.
Az új helyzetben természetesen lesznek olyan területek, amelyek különösen felértékelődnek majd a befektetők szemében. A szakértő szerint az egyik ilyen lehet az egészségügyi megoldások piaca, ahol ugyan a többihez hasonlóan árérzékenyebbé válnak majd a vevők, viszont jellegéből fakadóan fontos befektetői célpont marad. Megemlítette a biotechnológiát is, amelyet napjainkban számtalan területen alkalmaznak. „Mindenképp kiemelném a kiberbiztonsági iparágat, amely rekordmennyiségű kockázati tőkét vont be tavaly is, és még az idei, válsággal terhelt évben is több mint egy tucat új unikornist szült már. Hazai siker is történt a területen, hiszen az onlinecsalás-megelőző startup, a SEON, nemrég 94 millió dollár tőkét vont be a Series B körében.” Még egyetlen hazai startup sem zárt ekkora befektetést ezen a szinten. További erősödő terület a proptech (építőipari technológiai startupok, ingatlanfinanszírozó vállalkozások stb.)
A cleantech-startupok a zéró kibocsátású világ felé törekednek azáltal, hogy a termelés teljesítményének és hatékonyságának javítására összpontosítanak. Itt olyan területekről van szó, mint például a tiszta energia, a tiszta levegő, a vízkezelés, a szállítás, az újrahasznosítás és a hulladékcsökkentés, az ellátási lánc fejlesztése, az energiahatékony épített környezet vagy a fenntartható gyártás. „A portfóliónkba tartozó Lanus például egy napelemre helyezhető kiegészítő panelt készít, amelynek segítségével a napsugarak beesési szögét növelve az adott cella nagyobb teljesítményre lesz képes. Amit látnunk kell, hogy a recesszió nem szorítja feltétlenül a pálya szélére a vállalkozókat, hiszen sok ágazatnak lesz továbbra is szüksége a szakemberekre és megoldásaikra, amelyeket keresni fognak a befektetők is”, hangsúlyozta Varga-Tarr Sándor.
Kevesebb befektetési forrás
„Az elszabadult infláció, a várhatóan tartósan magas kamatkörnyezet eleve lényegesen nehezíti minden kísérletezés jellegű innováció finanszírozását, a startup-ökoszisztéma számára pedig szükségszerűen kevesebb befektetési forrás fog rendelkezésre állni a belátható jövőben. Ez nálunk elsősorban az állami befektetői aktivitás fékeződésében lesz inkább érzékelhető, a fejlettebb régiókban, ahol a befektetői források alapvetően már a piacról érkeztek, várhatóan a hagyományos befektetők aktivitása lesz lényegesen óvatosabb. Szerencsénk, hogy az idei év első felében még jelentős exitet és tőkeemelést is végre tudtunk hajtani, így a következő időszakra nézve a csoport likviditása és a portfóliónk finanszírozása megfelelően biztosított”, tudtuk meg Oszkó Pétertől, az OXO Holdings igazgatóságának elnökétől.
Lapunknak nyilatkozva elmondta azt is, hogy a növekedési terveket sem szeretnék feladni, sőt, arra számítanak, hogy a közeljövőben a megfelelő tartalékokkal rendelkező befektetőcsoportok akár versenyelőnyre is szert tehetnek. „Úgy látjuk, hogy a hazai és régiós piacot szükségszerűen ki fogjuk nőni mind portfólióépítés, mind a befektetői körünk bővítése tekintetében, így mi ebben az egyébként kihívásokkal teli időszakban szeretnénk meglépni a saját iparágunkon belül a nemzetközivé válást”, tette hozzá. Megítélésük szerint a cégcsoportot még éppen jó időben tudták egy tőzsdei bevezetéssel nyilvános kereskedésbe vinni, de a közeljövő megint nem a részvénypiacoké lesz a főszerep.
„Cégünk fudamentumait próbáljuk erősíteni, a gazdálkodásunkat az első félév kedvező eredményszámai után folyamatosan a nyereséges tartományban szeretnénk tartani, a további befektetőkkel a közeljövőben viszont inkább hagyományos, célzott iparági fókuszú, zárt végű tőkealapokat tervezünk felállítani, mert ebben az időszakban az ilyen befektetési struktúrák befogadhatóbbak és időtállóbbak. Egyébként pedig, tekintettel arra, hogy mind forrásainkat, mind befektetéseinket egyre inkább euróban tartjuk, szükségesnek érezzük magunk mögött hagyni a forint jelentősen megnövekedett árfolyamkockázatát és a tőzsdei cégünk működését euró alapúra állítani”, fejtette ki Oszkó Péter.
Új alap nyílik
Az OXO Holdings igazgatóságának elnöke szerint az energiahatékonyság, az energiaátállás, a körforgásos gazdaság és általában az energia- és az élelmiszeripar az a terület, ahol jelenleg az innovációt nem kényelmi szempontok, hanem kényszerek teszik szükségszerűvé, ami mindig gyorsabb fejlesztési ciklusokat és egyszerűbb üzleti modelleket eredményez. Meglévő specializációik mellett ezt tekintik következő fókuszterületüknek, és egyébként erre a területre is akarnak új befektetési alapot felállítani.
„Rövid távon valóban érettebb befektetési lehetőségeket keresünk és különösen akvizíciós területen nagyobb arányban várjuk el a meglévő nyereségtermelési képességet. De nem adtuk fel a korai fázisú befektetések bővítését is, ebben is dinamikusan haladtunk az idei évben is, hiszen itt kisebb összegekkel tudunk kezdő projekteket útjukra indítani, amelyre most bőven van likviditásunk. Ami ebben változhat, az a projektekkel kapcsolatos elvárások, mert ahogy jeleztem, a piacnak nem lesz türelme évekig tartó fejlesztésekre és kísérletezésekre, értelmezhető megoldásokat kell 3-6 hónapos fejlesztési ciklusok után piacra vinni. Bár őszintén szólva nekünk eddig is ez volt az elvárásunk, ami talán érdemi változás, hogy ezt most már egyre kevésbé kell magyarázni”, mondta el Oszkó Péter.
Ráléptek a fékre
„Ha nem is történt vészfékezés, a kockázati befektetők nemzetközi szinten ráléptek a fékre, és az biztos, hogy nehéz időszak jön majd”, vázolta a jelenlegi helyzetet Zsigmond Levente, a Vespucci Partners befektetési igazgatója. A társaság a globális trendekkel ellentétben igen aktív, ami annak is köszönhető, hogy az év végéig kell kihelyezniük egy GINOP-os alap forrásait. A jövőre is készülnek már, idén sikerült lezárniuk egy új, kifejezetten deeptechként definiált alap forrásbevonását, amely a tervek szerint 2023 első negyedévében hajtja majd végre első befektetéseit. „Nyilván a különböző iparágakra eltérően hat majd az, ami előttünk áll. Úgy gondolom, a biotechnológiai vagy orvostechnológiai fejlesztéseket kevésbé érinti majd, ott továbbra is aktív lesz a piac. Viszont azt látjuk, hogy például az ipari megoldást fejlesztő startupok már nincsenek ilyen jó helyzetben, és a mi portfóliónkban is van olyan cég, amely abból igyekszik előnyt kovácsolni, hogy ipari IoT-megoldása energiamegtakarítást is hozhat. Az is jól érezhető a piacon, hogy míg nagyjából a múlt évig az volt a jelszó a befektetők körében, hogy a növekedés mindenek fölött és ezt árbevételben mérték, addig most kezd eltolódni a hangsúly az eredményesség felé. Mi is arra biztatjuk a startupjainkat, hogy törekedjenek a 0 vagy pozitív EBITDA eredményre, fenntartható üzleti modell elérésére, mert így nagyobb esélyük lesz következő körös befektetésre”, mondta el Zsigmond Levente.
A Vespucci Partners befektetési igazgatója szerint a biotechnológia és az orvostechnológia mellett a védelmi technológiákkal foglalkozó startupok iránti érdeklődés is nagy, komoly befektetéseket kapnak, nyilvánvalóan ezt az orosz–ukrán háború is ösztönzi. A befektetők körében népszerűek a szoftvert szolgáltatásként kínáló innovatív cégek, de a munkaerő kiváltásával, automatizációval foglalkozó vállalkozások is számíthatnak befektetésekre. Emellett a zöld energia, energiatárolás és energiaátalakítás területén dolgozó társaságok iránti érdeklődés is nőtt az elmúlt időszakban a szakember szerint.
