A belső szoftverfejlesztésnek is megvan a sajátos bája, azonban jobb, ha az IT-vezető ezerszer is meggondolja, hogy belevág, vagy mindenáron fenntartja a belső szoftverfejlesztési tevékenységet. Vannak olyan alapvető kérdések, amelyeket a szoftverfejlesztés elején és közben fel kell tennie magának: „Miért kell fejleszteni?” „Miként érem el, hogy az elkészült szoftver megfeleljen az IT-biztonsági elvárásoknak?”
◼︎ „Az IT-biztonság a tervezéssel kezdődik és a fejlesztés teljes folyamatát végig kell kísérnie”
„Gyorsan változik a működési környezet, a biztonsági kihívások, ez eleve folyamatos fejlesztést igényel, de ugyanilyen fontos megújítási kényszer a felhasználói elvárások változása. Ma szinte mindenki mobilon futó, a közösségimédia-szoftver élményt nyújtó alkalmazást szeretne. Ez az egyéni felhasználó igénye. Üzleti, illetve állami felhasználóként a hatékony (megfizethető) működés és a tárolt, illetve a szolgáltatások használata során keletkezett információtömeg, adatvagyon hasznosítása is erős igény. Ez is folyamatos fejlesztést igényel”, fogalmazta meg Bányai Zsolt, az IdomSoft operatív vezérigazgató-helyettese.
„A mai felgyorsult világban a folyamatok automatizációja, digitalizációja minden vállalat számára elkerülhetetlen, különben jelentős piaci hátrányba kerül, és/vagy nem tud teljesíteni jogszabályi/törvényi követelményeket, mindezek pedig informatikai fejlesztések nélkül elképzelhetetlenek”, válaszolta Tichy-Rács Bálint, az FGSZ IT-igazgatója arra a kérdésre, hogy miért is érdemes fejleszteni.
Nem költői kérdés: javít a vágyott szoftver a belső és/vagy külső ügyfélélményen?
„Biztosan javít, a kérdés, hogy milyen mértékben, és hogy ebből mit érez az ügyfél. Egy új/megújított szoftver eleve többet tud. Bár mindent el lehet rontani, de a befektetett munka általában megjelenik a termékben. De ez a dolog funkcionális oldala, az ügyfél, a felhasználó igényei nem csak a funkciókról szólnak. Ez persze minden termékre, nemcsak a szoftverekre igaz. Ha a vevő elégedetlen, az általában nem azért van, mert a felhasználó nem elég okos, hogy belássa a leszállított termék nagyszerűségét, hanem azért, mert mi, szállítók nem mértük fel, nem értettük meg vagy nem jól fordítottuk át a megvalósítandó termékbe a felhasználó valós igényeit, vágyait”, mondta Bányai Zsolt.
Aki tapasztalatai példát is hozott, miszerint „mindez a vevőkért folytatott folyamatos versenyben élő, a felhasználók értékítéletétől függő piaci cégeknél sem egyszerű dolog. Az IdomSoft megrendelői alapvetően az államigazgatás szervei, termékeinek az államigazgatásban dolgozók, illetve az állampolgárok a felhasználói. Az államigazgatás sarokköve a szabályszerűség – ez evidens –, viszont ez azzal is járt, hogy az ügyfélélmény sokáig a luxus szinonimájának, az »adott keretek között minél több funkciót« elvárás gátjának számított. Hiába azonban a funkciókkal telezsúfolt rendszer, ha az elbonyolított funkciókat a felhasználók többsége nem érti, nem tudja használni. Az állami informatika új irányításának fontos célja, hogy az ügyfélélmény az eddiginél dominánsabb legyen, és ez a megrendelői prioritásokban is megjelenjen.”
Tichy-Rács Bálint szintén egyetért azzal, hogy a vágyott szoftver javít a helyzeten, „ha nem így lenne, a fejlesztés hibás elvek mentén történne. Belső erőforrásból általában kisebb, gyorsabb munkákat végzünk el, amelyek rövid határidővel kellenek, de előfordulnak komplex, üzleti fejlesztések is”, folytatta.
Miként érhető el, hogy az elkészült szoftver megfeleljen az IT-biztonsági elvárásoknak?
„Lehet egy házat utólag szigetelni, de az mindig bonyolultabb, költségesebb, mint eleve energiatakarékosan megépíteni. Az IT-biztonság a tervezéssel kezdődik, és a fejlesztés teljes folyamatát végig kell kísérnie. Az IdomSoft rendszerei, szolgáltatásai a hazai államigazgatási informatika alaprendszerei, így a biztonság szó szerint nemzetbiztonsági kérdés is. Jelentős erőket fordítunk az IT biztonság belső szervezetére és a fejlesztés biztonsági szempontú minőségére is. Ez egy összetett feladat, és ha már nemzetbiztonság, nem árulok el titkot, hogy külső, a nemzet biztonságáért felelős hazai szervek is támogatják ezt a munkát”, fogalmazta meg Bányai Zsolt.
Tichy-Rács Bálint szerint már a fejlesztés elején azonosítani szükséges, hogy biztonsági szempontból mennyire kritikus az alkalmazás. Ha szükséges, már a fejlesztés korai fázisában készülnek ellenőrzések, de az elkészült, még nem élesített fejlesztéseket biztonsági teszteléseknek szükséges alávetni, és csak a sikeres belső és külső vizsgálatok után kerülhet egy fejlesztés éles környezetbe.
A jó szoftverhez jó fejlesztőre van szükség
Az IT-szektort évek óta jellemző munkaerőhiány persze ezt a szakterületet sem kerülte el. Mit tehet ilyen esetben a vezető, hogy a céghez vonzza a developereket?
„Napi szinten kapom a fejlesztő és támogató területek jelzéseit, hogy még több fejlesztőre van szükségük. Monitoring és teljesítménymérési rendszereink alapján sem kétséges, hogy az észrevételek valósak. A tehetségek vonzására számos módszer létezik, HR-ünk és kommunikációnk igazán aktív, állami cégként is igyekszünk növelni jelenlétünk a szakmai köztudatban és a közösségi médiában. A toborzáskor hangsúlyozzuk a nyitott, csapatmunkára és felelősségvállalásra építő légkört, és az is sokaknak vonzó, hogy munkájuk milliókhoz jut el, közigazgatási fejlesztéseinkkel, szolgáltatásainkkal Magyarország összes állampolgára találkozik”, mondta Bányai Zsolt, aki hozzátette, hogy sokkal inkább a megtartásban látja a fő feladatot.
„Szakmai oldalról, a »company first« gondolkodás vezérel, de ott van a »people first« fókusz is. Fontosnak tartom az emberekkel való szoros kapcsolatot: elefántcsonttoronyból nem lehet céget vezetni, ott kell lenni az emberek között, megérteni a problémáikat, fájdalmukat, miközben lehetőség van a céges stratégia és vízió személyes kommunikációjára is, akár személyre szabottan”, folytatta.
„Általában a fejlesztendő feladatok száma határozza meg, hogy mennyi fejlesztőre van szükség, ugyanakkor saját erőforrásban annyi fejlesztőt érdemes tartani, amennyi kiterhelése biztosan megoldható. Az extra igényeket általában külső erőforrásból érdemes fedezni. Fejlesztőket feladatokkal, érdekes projektekkel, rugalmas munkavégzéssel és megfelelő anyagi ellentételezéssel lehet leginkább a céghez bevonzani”, mondta Tichy-Rács Bálint, aki több szabadidővel, rugalmasan alakított munkarenddel, új tanulási lehetőségekkel és időről időre változatos projektekkel igyekszik motiválni a fejlesztőket.
