A digitalizáció a legjobb időkben is nehéz feladat, de amikor a munkaerőhiány és az infláció miatt felpörgő bérspirállal együtt jelentkezik, szinte megoldhatatlannak látszik. Hol tart ebben Magyarország, milyen megoldandó feladatokat látnak ezzel kapcsolatban a vállalatok és hogyan oldják meg a kihívásokat – erről is beszéltek a szeptemberi ITBUSINESS Club résztvevői.
◼︎ Komplex megoldások az IT-világban
Sok még a tennivaló a digitalizáció kapcsán, mert óriásiak az eltérések a különféle vállalkozások között. „Két világ él egymás mellett, és sokan már el sem tudják képzelni, milyen egy nem digitális alapokon működő vállalat, pedig egyelőre azokból van több”, állapította meg Géró Péter, a Stratis partnere. A digitalizáció mértéke egyértelműen hozzájárul egy vállalat versenyképességének megtartásához. Amikor egy szervezet elindul a digitalizálódás útján, rendkívül fontos, hogy megteremtse hozzá a szilárd alapokat. Ezt a szilárd alapot a megfelelő adathalmaz jelenti; annak pontossága, integritása elengedhetetlen a jól működő digitális vállalat felépítéséhez, tette hozzá.
„Arra azonban figyelni kell, hogy a digitalizáció nem egyenlő a számítógépek használatával, ahogyan azt sokan gondolhatják”, hívta fel a figyelmet Fórizs István, a SimplePay by OTP Mobil termékmenedzsere. Hiába alkalmazzák a számítógépeket a legkülönfélébb feladatokra, ha a folyamatokban sok a manualitás, akkor a transzformáció még nem teljes. Igaz ez az informatikai vállalkozásokra is: ha egy fejlesztőcégben az újabb verziók tesztelését, beüzemelését manuális folyamatok mentén végzik, ott még sok a tennivaló.
A digitalizáció nem költség, hanem befektetés
A technológia mellett az eddigi gondolatokat is revideálni kell, különösen a kkv-k világában, emlékeztetett egy másik fontos feladatra Hunyady Lajos, a Schönherz cégcsoporthoz tartozó Aplomb vezetője. Számos kis- és középvállalat érzi a digitalizáció szükségszerűségét, ám visszariad, amikor a költségek kerülnek szóba. „A digitalizációnak bizony ára van, de az ebből fakadó versenyelőny aztán ugyanúgy jelentkezik, mint a multinacionális vállalatoknál. Nem puszta költségként kell tekinteni ezekre a kiadásokra, hanem befektetésként”, mondta.
„A Schönherz Iskolaszövetkezet a maga részéről mindent megtesz, hogy a kisebb vállalkozások számára is megkönnyítse a digitális transzformációt”, tette hozzá Balogh-Nagy Anita, a vállalat értékesítési vezetője. A cég alaptevékenysége szerint junior informatikai munkaerőt közvetít, de portfóliójukat újabb elemekkel bővítették, amelynek során a diákok mellett már medior és szenior dolgozók megtalálásában is segítenek. Szükség esetén tanfolyamokat szerveznek az általuk toborzott junioroknak, ha egy ügyfélnek olyan speciális tudásra lenne szüksége, amely éppen nem elérhető a piacon.
A szolgáltatások más része azonban túlmutat a toborzáson és a munkaerővel kapcsolatos adminisztráción; ezeket az Aplomb keretein belül kínálja a cégcsoport. „A portfólió kialakításánál az volt a cél, hogy minél szélesebb körben tudjunk segíteni a digitalizációt tervező vagy az abban megakadó vállalatoknak. Stratégiai és vállalatfejlesztési tanácsokat adunk, ha nem tudják, merre induljanak el; projekteket helyezhetnek ki hozzánk; vállalunk szoftverfejlesztést vagy éppen rendszerüzemeltetést”, sorolta az elérhető szolgáltatásokat Hunyady Lajos.
A következő terület, ahol szeretnének megjelenni, a pénzügyi és kontrolling szolgáltatások lesznek. Számos kisebb cég kényszerül költségcsökkentésre, de nem tudják kialakítani az ehhez szükséges kontrolling folyamatokat. „Ha a csőd felé tartó kis- és középvállalkozások akár egy százalékát meg lehet menteni, már megérte”, hangsúlyozta Hunyady Lajos a kifejezetten kisebb cégeknek szánt kontrolling szolgáltatásukkal kapcsolatosan.
Közel jött a távolság
Digitalizáció persze nem képzelhető el képzett informatikai munkaerő nélkül, ezt a munkaerőt pedig manapság egyre nehezebb megtalálni. A hiány amúgy is emeli az árakat (ez esetben az informatikusok bérét), amire csak ráerősít az inflációs hatás, és paradox módon, a digitalizáció is.
Surányi Szabolcs, az RDI Hungary fejlesztési igazgatója a pandémiás időszakot idézte fel ezzel kapcsolatban. (A vállalat a McDonald’s számára fejleszt digitális megoldásokat.) A home office mindenki számára megmutatta, hogy az informatikai munkát könnyen lehet az irodától távol is végezni – akkor meg már mindegy, hogy egy dublini székhelyű vállalatnak fejleszt vagy egy debreceninek.
| Diákmunkásból főállású dolgozó
Többen foglalkoznak diákmunkások közvetítésével, de a Schönherz Iskolaszövetkezet számos tekintetben különbözik tőlük, mondta Balogh-Nagy Anita, a vállalkozás értékesítési vezetője az ITBUSINESS Clubot megnyitó előadásában. A Schönherzet a hasonnevű BME-kollégiumban alapították 1995-ben, és mára évente 4-5 ezer munkavállalót közvetítenek ki több mint 700 partnernek. „Mindig odafigyelünk arra, hogy partnereink a legmegfelelőbb embert találják meg az adott pozícióra. Először átbeszéljük az igényeket és elvárásokat, és csak azokat a jelölteket adjuk át, akik megfelelnek ezeknek. Ebben támaszkodunk egyrészt az adatbázisunkra, másrészt folyamatosan toborzunk is az egyetemi rendezvényeken és a közösségi médiában. Exkluzív együttműködést alakítottunk ki a BME-vel és a Corvinusszal, az ottani diákok többsége kifejezetten rajtunk keresztül keres munkát. Ha a partner elfogadja a jelentkezőt, mi intézünk minden szükséges adminisztrációt. A legbüszkébbek mégis arra vagyunk, hogy az általunk kiközvetített diákok 73 százaléka később ott marad az adott cégnél főállásban”, tette hozzá Balogh-Nagy Anita. |
„Törtük a fejünket, miként készüljünk fel az ilyen átigazolásokra. A megoldás az lett, hogy a szenior munkavállalók további keresése mellett határozottabban nyitunk a fiatalok felé a Schönherz segítségével. Több mint 40 főt tudtunk így behozni a céghez, akikből fél év alatt főállású munkatársak lettek. A jó tapasztalatok nyomán továbbra is mind a két irányba fókuszálunk, a szeniorok mellett fiatalokat is veszünk fel”, idézte fel az elmúlt évek történéseit Surányi Szabolcs.
Megéri a fiatalokba fektetni
Fórizs Istvánnak is jó tapasztalatai vannak a fiatalok foglalkoztatásával. Az OTP Mobilnál azért is fontos a diákok bevonása, mert a fizetési megoldások speciális környezetet jelentenek, amelyre hosszabb idő felkészíteni a kezdő munkaerőt. Az Iskolaszövetkezettel közös kooperatív képzési programban részt vevők azonban már egy-két hónap után az éles rendszeren is foglalkoztathatóak, egy év után pedig kiderül, hogy kivel tudják folytatni főállásban is a munkát. „Az elmúlt néhány év visszaigazolta a stratégiát, hogy érdemes a tehetséges fiatalokat kiválogatni, majd őket kinevelni és megtartani”, mondta a SimplePay termékmenedzsere. A lényeg az, hogy akarjanak tanulni, fejlődni – az a jó, ha már eljutottak arra a szintre, ahol már tudják, mennyi mindent nem tudnak még, és a kíváncsiságuk hajtja őket tovább.
De nem csak a juniorok foglalkoztatása, kitaníttatása jelenthet kiutat. Hunyady Lajos arra emlékeztetett, hogy Nyugat-Európában az ottani bérekkel megéri szoftvert fejleszteni, akkor talán itthon is megérné. Ehhez viszont a munka hatékonyságát kell nagymértékben növelni – például további digitalizációval.
