Egy szervezet, négy fő cél

Augusztustól egy új szervezet, a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) felel a teljes magyar kormányzati informatikáért. Az új felállástól kisebb bürokráciát és hatékonyabb döntéshozatalt vár Guller Zoltán, a DMÜ vezérigazgatója. A következő időszak kormányzati informatikai fejlesztéseit négy fő cél határozza meg, amelyek közül az egyik legfontosabb a könnyen használható, ügyfélbarát kormányzati mobilalkalmazások elérhetővé tétele.

– Új korszak kezdődik a kormányzati informatikában

– Az elmúlt kormányzati ciklusokban is változott már a kormányzati informatika intézményrendszere, de a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozása a teljes struktúrát átalakítja. Miért volt szükség a DMÜ megalakítására és miért ebben a formában hozták létre?

– Hadd válaszoljak először a kérdés második felére. Magyarországon az első kormányzati ügynökség a hat évvel ezelőtt létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) volt. Arra a feladatra jött létre, hogy a turizmus állami irányítását kiszabadítsa a bürokrácia fogságából. Nem egy vagy pláne több minisztériumhoz tartozik a terület, nem államtitkárok, helyettes államtitkárok és főosztályvezetők intézik az ügyeket, hanem egy piaci logika szerint működő szervezet, amely teljes körűen ellátja a terület irányításával kapcsolatos feladatokat. A működési modell bevált, most már közel fél tucat hasonló ügynökség működik Magyarországon. Célszerű ezt a működést azokban az iparágakban bevezetni, ahol gyorsan kell tudni dönteni.

És hogy miért volt erre szükség az informatikában? Jól látszik, hogy a digitalizációs ökoszisztéma ma nagyon széttördelt struktúrában működik. Nincsen központi szakmai szervezet, amelyik a stratégiaalkotásért, a digitalizáció irányításáért, a szakmai szabványok kialakításáért felelne. Ezt ma négy minisztérium között szétszórva összesen 13 gazdasági társaság és egy költségvetési szerv végzi. Az átalakítással egy jóval hatékonyabb struktúra jöhet létre, amely mentesül a minisztériumok irányítása alól, és egyetlen nagyobb egységként a korábbinál eredményesebben tud működni.

– Azért valahogy eddig is megvalósultak a kormányzati informatikai fejlesztések. Milyen konkrét előnyöket remélnek az új struktúrától?

– A mostani rendszer organikusan alakult ki, több helyen létrejött egy-egy digitalizációval foglalkozó szervezet, ahogy ez a téma egyre hangsúlyosabbá vált. De a széttöredezettségből adódóan ezek a szervezetek nem, vagy nem a megfelelő mértékben kommunikáltak egymással, és ami a legfontosabb, nem volt egységes, központi rendező elv.

Egyébként ugyanez volt korábban a turizmussal is, azzal is mindenki foglalkozott valamilyen szinten. Ezeket az egységeket szedtük össze hat éve az MTÜ-be, és most ugyanezt tesszük az informatikával. Szétszálaztuk az államigazgatást, megkerestük a különböző minisztériumokban, háttérintézményekben működő egységeket, és mindent, ami digitalizációt érintő fejlesztés, üzemeltetés, infrastruktúra vagy akár csak a hardver, azt most egyetlen szervezet irányítása alá vonjuk.

– Milyen szervezetek, feladatok, tevékenységek kerülnek a DMÜ felügyelete alá?

– Talán egyszerűbb úgy megfogni a kérdést, hogy mi az, ami nem. A NAV és a Magyar Államkincstár rendszere, a rendőrség belső Robotzsaru szoftvere, valamint az egészségügyi informatikai rendszer (EESZT) nem, de minden más igen. Egységesen hozzánk tartozik majd minden a schengeni határvédelmi rendszer üzemeltetésétől a választási rendszeren át valamennyi okmány-előállítási folyamatig vagy a Kréta és a Neptun üzemeltetéséig és továbbfejlesztéséig.

– Az említett négy rendszer miért nem?

– Sokat tanakodtunk ezen, de úgy gondoljuk, hogy az említett rendszerek tökéletesen működnek, ráadásul a többi szervezet és rendszer integrációjával is sok munkánk lesz, és szerintem bölcs döntés, ha ezt a négyet most nem bolygatjuk.

– Mi lesz a DMÜ felügyelete alá kerülő szervezetekkel? Csak a fenntartó fog változni, vagy komolyabb átszervezésekre is sor kerül?

– Nem lett volna érdemes egy új struktúrát létrehozni, ha csak a felettes szerv változik, és egyébként minden marad a régiben. Nyilvánvalóan jelentős átalakításokat tervezünk, hiszen, ha mást nem, a párhuzamosságokat meg kell szüntetni és a szinergiákat ki kell használni. Sokkal átláthatóbb és áramvonalasított szervezetben gondolkodom, de az átalakításokkal kapcsolatban a végső döntések még nem születtek meg.

– Mi lesz a menetrend ezen a téren?

– A Digitális Magyarország Ügynökség hivatalosan július 26-án áll fel. (Az interjú július 20-án készült – a szerk.) Ezután kerülhet sor az érintett szervezetek betagozására a DMÜ alá. Ez nagyjából egy hónapot vesz igénybe, így szeptember 1-jén már mindenki az új felállásban dolgozik. Ez még azonban nem a vége, mert december 31-ig tervezzük, hogy kialakul a rendszer végleges struktúrája.

– A szervezetek, a rendszer eddigi átvilágítása során mi volt a legnagyobb meglepetés, ami érte?

– Az, hogy mennyire sok témával és területtel foglalkoznak a szervezetek, amelyek sok esetben kevésbé voltak köztudatban.

– Ön szerint hogyan áll a digitalizáció terén Magyarország, úgy a közigazgatásban, mint a vállalkozásokban?

– Nem is gondolnánk, hogy hányféle és milyen minőségű szolgáltatást tudunk kínálni az állampolgároknak és a vállalkozásoknak. Most majd arra kell nagy hangsúlyt fektetni, hogy mindenki értesüljön ezekről és használják a különböző alkalmazásokat.

– Említette az eltervezett feladatokat. Melyek ezek, milyen irányt vesz az államigazgatási informatika fejlesztése?

– Négy területet emelnék ki, vagy legyen inkább 4+1. A +1 az, hogy működtetni kell a létrehozandó szervezetet, infrastruktúrát, össze kell fésülni a különálló szervezeteket, ki kell használni a szinergiákat, működtetni kell az infrastruktúrát, amit létrehoztunk.

A négy feladat közül az elsőt röviden a „digitális állampolgárság” kifejezéssel tudnám leírni. Ez igazából a teljes körű digitális ügyintézést jelenti, vagyis, hogy az állam minden funkcióját igénybe lehessen venni elektronikusan is. A cél az, hogy négy év múlva minden állampolgár minden hivatalos ügyét el tudja intézni mobiltelefonról. A terveink szerint 2025-ben már egy közműátírás miatt sem kell majd személyesen befáradni az ügyfélszolgálati irodába. Lesz egy mobiltelefonra optimalizált alkalmazás, amely mindenki számára elérhető és számtalan ügy intézésére alkalmas.

Ehhez szorosan kapcsolódik a második feladat, az ügyfélbarát szolgáltatások kialakítása. Hiába tud egy alkalmazás rendkívül sok mindent, ha a kezelése, használata nem egyértelmű, nem felhasználóbarát. Nemcsak új funkciókat, szolgáltatásokat kell fejleszteni, hanem a meglévőket kell olyanná tenni, hogy megfeleljenek a felhasználók elvárásainak. Az államigazgatás ugyanolyan szolgáltatás, mint a mobil bankolás vagy éppen a streamingszolgáltatások használata, és azokkal is fogják összehasonlítani a felhasználók. Éppen ezért említem a mobiltelefont, ugyanis azt gondolom, hogy ez a vita már eldőlt: a felhasználók többsége a mobiljáról tájékozódik, vásárol és intézi az ügyeit. Ezért mobiltelefonra optimalizált alkalmazásokban gondolkodunk a jövőben.

– Milyen lesz ennek a gyakorlati megvalósítása? Egyetlen alkalmazásból, egyforma felületen lehet elérni majd minden ügyintézést, vagy külön alkalmazások lesznek mondjuk a földhivatalhoz és a gépkocsi-ügyintézéshez?

– Azt hiszem, erről még egy kicsit korai beszélni. De szerintem néhány éven belül minden további nélkül megvalósítható lesz, hogy a mobiltelefonunkon rajta legyen digitálisan a személyi igazolványunk, jogosítványunk és a lakcímkártyánk, vagy akár a forgalmi engedélyünk. Nem állunk messze attól, hogy ne kelljen egy igazoltatásnál megkeresni a forgalmit és a biztosítás befizetését igazoló csekket. Nagyon sok mindent létrehoztak már a szakemberek a magyar államigazgatásban, most már csak el kell kezdeni használni mindezt. El szeretnénk érni, hogy olyan legyen egy magyar állami applikáció front-endje, mintha az egy amerikai streamingszolgáltató appja lenne, amelyet több százmilliónyian használnak. De ne csak úgy nézzen ki, hanem olyan könnyen, magától értetődően használható is legyen. A mögöttes tartalommal már nincs gond, a front-endet kell ugyanolyan gondosan létrehozni, mint a backendet.

– Ez eddig két feladatról beszéltünk. Mi a harmadik?

– Nagyon erősen gondolkodunk egy magyar bázisú felhőszolgáltatásban. Számos aspektusa van ennek, és jó kérdés, hogy meg lehet-e csinálni a magánszektor nélkül, vagy egyáltalán érdemes-e. A megvalósítás mikéntjén még gondolkodunk, de mindenképpen valamilyen színvonalasan működő, Magyarországról kínált felhőszolgáltatásról van szó.

– A már működő Kormányzati Adatközpont is felhős infrastruktúrában működik, nem?

– Ennél sokkal komplexebb dolgot szeretnénk megvalósítani. Nemcsak a magyar kormányzatnak szolgáltatott felhőről lenne szó, hanem általában egy magyar bázisú felhőszolgáltatásról, amelyet a magánszektor is használhatna. Nem az a kérdés itt, hogy a kormányzatnak hol vannak az adatai, hanem hogy miként működhet egy Magyarországról szolgáltatott, magyar szereplők felügyelete alatt álló felhőszolgáltatás.

– És végül mi a negyedik nagy feladat?

– Megvalósítani az adatalapú kormányzati döntéselőkészítést és döntéshozatalt. Van rengeteg kormányzati adatunk, csak éppen nem használjuk ki annyira, mint lehetne. Ezt is megvalósítottuk már a turizmusban, van honnan jó példát hozni. A Magyar Turisztikai Ügynökség 43 ezer szálláshellyel áll online kapcsolatban. Tudható, hogy Magyarország összes szálláshelyén hány turista szállt meg, ők hány évesek, melyik országból jöttek, mikor érkeztek, mikor távoztak. Mindezekhez még pénzügyi adatok is kapcsolódnak, így ezekből egészen komoly elemzéseket tudunk csinálni. A turizmusban nem hozunk már döntést adat nélkül, és azt szeretném elérni, hogy a kormányzati döntéseket a rendelkezésre álló adatok jobban tudják támogatni a jövőben.

Egészen elképesztő, milyen óriási lehetőségek vannak az adatelemzésben. Minden mérhető, látható, nincs mellébeszélés. Nem is az adatgyűjtés a legfontosabb itt, hanem a begyűjtött adatok értő elemzése: a szakemberek kapjanak lehetőséget arra, hogy minél nagyobb adatmennyiségből minél több hasznos információt tudjanak létrehozni a kormányzat számára.

– Milyen konkrét kormányzati fejlesztésekben fognak megnyilvánulni a fent említett prioritások?

– Talán nem is annyira az egyes fejlesztések érdekesek, hanem az a módszertan, gondolkodásmód, ahogy nekiállunk ezeknek. Azt szeretném elérni, hogy egyetlen nagy rendszerben gondolkodjunk, és megszámolható mennyiségű programot hajtsunk végre. Minden egyes döntést, projekttervet abból a szempontból fogunk megvizsgálni, hogy elősegítik-e ezeknek a céloknak az elérését. Felülvizsgáljuk a DIMOP-ot, a Digitális Magyarország Operatív Programot annak érdekében, hogy csak olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek támogatják ezeket a célokat. Ebből a szempontból mindenképpen új világ jön a magyar államigazgatási fejlesztésekben.

– Nagyon ambiciózus terveket vázolt fel, amelyek sok ponton változást jelentenek a mostani struktúrához, működéshez képest. Ön szerint mennyire lesz nehéz legyőzni a régi beidegződéseket, megváltoztatni a működési modelleket, legyűrni az esetleges személyi ellenállást?

– Szeptember 1-jétől az említett négy területet leszámítva a teljes magyar állami digitalizációs környezet, a hardverek, szoftverek, infrastruktúra, feladatok és hatósági jogkörök egy kézbe kerülnek. Innentől kezdve az Ügynökség menedzsmentjének feladata lesz, hogy megoldja ezeket a problémákat. Enyém a lehetőség, de enyém a felelősség is.

Max Webernek van egy gondolata: a bürokrácia szükségszerűen bürokratizmussá alakul. Éppen ezért nem osztályokban, főosztályokban, helyettes államtitkárságokban, hanem egy olyan gazdasági társaságban gondolkodunk, amelyben a piac szabályai érvényesülnek. A piac fejével kell gondolkodnunk, így érhetünk el sikereket. Nem lesz könnyű, nem egy-két hónap alatt érjük el a kívánt eredményeket.

– Mindezt összefoglalják valamilyen hivatalos dokumentumban is?

– A következő hónapokban elkészítjük és közzétesszük azt a stratégiát, amely 2030-ig megmutatja, hogy a magyar állam mit tesz az informatikával kapcsolatban. Az MTÜ honlapján megtalálható a turizmus stratégiája, amely egy könnyen olvasható, érthető és legfőképpen mérhető anyag. Minden egyes döntésünk mögött a stratégiában szereplő cél megvalósítása áll. Az, hogy mi miért történik a turizmusban, azt ez a dokumentum tartalmazza. Egy ehhez hasonló informatikai stratégia megalkotásán dolgozunk.

– Az elmúlt években-évtizedekben már elég sok informatikai stratégia született, miben lesz ez más?

– Valóban sok stratégia, iránymutatás, irányelv készült. Én azt szeretném, hogy ez egy olyan stratégia legyen, amelyet mindannyian értünk, megmutatja, hogy a következő 4-8 évben a magyar kormányzat mit fog csinálni a digitális területen. Annyiban mindenképpen más lesz, hogy a teljes kormányzati kört felöleli majd.