Az új piaci kihívások az igényt, a digitális fejlesztések pedig a lehetőséget teremtik meg arra, hogy a bankok a klasszikus szolgáltatásaikon túlmutató megoldásokat is kínáljanak. A „beyond banking” itthon is elindult már, és a szakértők szerint a jövőben meghatározó lehet a pénzintézetek életében.
n Felszárnyal az online melléküzemág
Közhelynek számít ugyan, ettől még tény: a fintech-vállalkozások és a folyamatosan új területeken megjelenő bigtech cégek részéről érkező kihívás lépésre ösztönzi a bankszektor hagyományos szereplőit is. A Google például a digitális pénztárca mellett már napi jellegű banki szolgáltatásokat is kínál az Egyesült Államokban. Ez persze nem azt jelenti, hogy bankká vált a cég, hiszen a háttérben egy régi pénzintézet intézi az ügyeket, azonban a fogyasztók a Google márkával állnak kapcsolatban.
Az elmúlt években nemzetközi szinten és itthon is komoly erőforrásokat fordítottak a bankok a digitalizációra, meglévő informatikai rendszereik és infrastruktúrájuk lecserélésére, az innováció felpörgetésére. Ez egyrészt azt eredményezte, hogy sikeresebben vehetik fel a versenyt az online térbe átszokó, egyre több ügyet webes felületen, vagy mobilappon intéző fogyasztók kegyeiért a fintech-vállalkozásokkal, másrészt pedig megágyazott annak, hogy a klasszikus ajánlataikon túlmutató szolgáltatásokkal is piacra léphessenek.
A méret is számít
„Úgy gondolom, beyond bankingnek tekinthető minden, a hagyományos banki szolgáltatásokon túli, de azokhoz valamilyen módon mégis kapcsolódó termék vagy szolgáltatás. Jól látszik, hogy kezdenek elmosódni a határok az egyes ágazatok között, gondoljunk csak arra, hogy olyan techcégek is megjelentek már a pénzügyi szektorban, mint az Apple, az Amazon vagy éppen a Google. Ezért a bankok sem maradhatnak tétlenek, meg kell vizsgálniuk, hogy milyen határterületek vannak, ahova van értelme belépniük, kapcsolható szolgáltatásokat kínálni”, mutatott rá Fischer András, az OTP Bank innovációs területének vezetője, az OTP Lab igazgatója.
A szakember szerint talán könnyebb helyzetben vannak azok a bankok, amelyek nagyobb ügyféltömeget érnek el, az viszont minden szereplőre igaz, hogy a beyond banking megoldásokkal könnyebb kijönni online. Kulcsfontosságú azonban, hogy milyen ügyfélélményt tud nyújtani egy bank, mennyire kényelmes az ügyfélút, zökkenőmentes az átmenet a banki és a bankoláson túli szolgáltatások között. Például be tud-e lépni az ügyfél ugyanazzal a felhasználónévvel, egyezik-e a felhasználói felület, működik-e a keresztpromóció.
Nemzetközi szinten akad néhány bank, ahol már komoly eredményeket tudnak felmutatni a beyond banking kapcsán. Közéjük tartozik a szingapúri DBS Bank, ami már más országokban is megjelent az e-kereskedelemtől a mobilitáson át a szórakozásig és az étel-házhozszállításig terjedő szolgáltatásportfólióval. A modellt sikeresen alkalmazó pénzintézetek közé tartozik még az orosz Sberbank, amely kellően nagy piacon, rengeteg ügyfélre támaszkodva tudja alkalmazni a beyond bankinget.
„Nekünk mind B2B-, mind B2C-irányú zászlóshajónk van ezen a területen. Az eBIZ főként a kisvállalkozásoknak szól, a csak banki szolgáltatások mellett online számlát lehet kiállítani, befogadni, egyszerűsíti a könyvelői kapcsolattartást, a NAV felé történő adatszolgáltatást is támogatja. A lakossági szegmensben pedig a Simple képviseli ezt a vonalat, amely már több mint 10 hétköznapi, gyakran használt szolgáltatáshoz nyújt hozzáférést egyetlen alkalmazásból. Emellett benne van az a nagy kényelmi funkció is, hogy nem csak appon belül, hanem fizikai boltban is lehet vásárolni, érintésmentesen fizetni a benne elmentett kártyákkal”, fűzte hozzá Fischer András.
Van piaci igény
„Azt látjuk a piacon, hogy óriási igény van a beyond bankingre és nagyon át fogja alakítani a piacot, pár éven belül az egyik fő bevételi forrássá válhat a pénzügyi szervezetek számára. Ehhez persze az is kell, hogy sikerüljön beterelni a felhasználókat az alkalmazásainkba, hogy a pénzügyeik kezelése mellett szolgáltatásokat is azokon keresztül vásároljanak”, jelezte érdeklődésünkre Taba-Mátyás Herbert, a Magyar Bankholding által létrehozott Foundation Beyond Banking leadje.
A szakember szerint vannak olyan felhasználói utak, amelyek során számos olyan tranzakció történik, amelyek lehetőséget kínálnak arra, hogy a bankok bekapcsolódjanak a történetbe, kilépve a klasszikus szerepükből. Taba-Mátyás Herbert példaként említette az új autó vásárlását. „Ha volt már autónk, azt ilyenkor eladjuk, előtte persze fel kell mérni az állapotát, kijavítani a hibákat, majd megbecsülni, hogy mennyit ér, aztán értékesíthetjük. Ezt követően pedig jöhet az új autó megvétele, azt is fel kell mérni előtte, esetleg hitelt intézni, biztosítást kötni, majd pedig fenn kell tartani. Egy ilyen folyamatba több helyen is be tud lépni egy bank, direkt módon például a hitelfelvételnél. De nyújthat olyan szolgáltatást is, hogy ha az ügyfél nála vásárol biztosítást, akkor ingyen biztosít értékbecslőt, aki felbecsüli a járműve értékét, vagy javasol szerelőt, akinél kedvezményesen javíttathatja az esetleges hibákat. Egy ilyen modell igazi win-win helyzet, a felhasználó nem azt érzi, hogy a bankot csak addig érdekli, amíg hitelt vesz fel”, hangsúlyozta Taba-Mátyás Herbert.
Számos lehetőség van szerinte a vállalkozások felé is a beyond banking modellben, akár könyvelés, számlázás területén, de például kiberbiztonsági tanácsadói szolgáltatással is megjelenhetnek a bankok ebben a körben. „Ahhoz persze, hogy jól működjön ez a konstrukció, a bankok részéről komoly erőfeszítésre, befektetésre van szükség. Mi most végzünk egy nagyon részletes kutatást egyelőre lakossági körben, hogy felmérjük, melyek azok a területek, ahol érdemes megjelenni. Jövőre terveink szerint hasonló kutatást készítünk majd a kis- és középvállalkozások körében, mert úgy látjuk, hogy a cégeknek nagyon sok segítséget tudnánk még nyújtani, és ez egy betörési pont lehet erre a piacra”, tette hozzá a szakember.
